CyberPress.Sopron

Ismeretszerzés, lelki töltődés

,,Egy szent célom volt: nemesen, emberségesen gondolkodó, művelt magyarokká nevelni titeket" - a névadó, Benedek Elek gondolatához híven tizennégy éve ad otthont a Benedek Elek Pedagógiai Főiskolai Kar, az egykori óvóképző a határon túli pedagógusok továbbképzésének Sopronban.

A kezdetekben, az akkori lehetőségekhez képest – messze az igények alatt – átlagosan 30 tanár vehetett részt a képzésekben, mára már a kedvezménytörvénynek köszönhetően, a magyarországi továbbképzési lehetőségek kibővülésével Sopronban 120, pályázat útján jelentkező pedagógus vehetett részt az augusztus 23 és 27 között rendezett akkreditált továbbképzésen.

A gazdag és színes témakörök között szerepelt az anyaság és a nőiség problémái a pszichoanalízisben és a modern szépirodalomban, a könyv, mint terápia, a sokrétű mozgásgyakorlás lehetőségei, a Freinet-pedagógia, a környezetkultúra, a zene és a mozgás kapcsolata, a kárpát-medencei nemzettudat, a játéknak a nevelésben való szerepét és helyét is megvilágító játékkiállítás, és természetesen a hagyományoknak megfelelően, városnézés, kirándulás a környéken, zenés, irodalmi előadás. A résztvevők Nagycenkre, a Széchenyi Emlékmúzemba is ellátogattak.

- A magyarországi képzés egyik hozadéka az, hogy itt a Kárpát-medence valamennyi régiójának pedagógusai találkoznak, ezáltal egy olyan kohéziós műhely alakul ki, amelyben lehetővé válik a tapasztalatok kölcsönös cseréje. A szakterületek legújabb eredményeivel is itt találkozhatnak a pedagógusok – az új módszerekkel, a szakirodalommal, a pedagógiai elvárásokkal és megoldásokkal – amelyek nélkülözhetetlenek a mindennapi munkájuk során.
Az anyaországi képzés másik, nem kevésbé jelentős hozadéka, hogy lelki töltődést ad, amely nem csak a szülőföldjükre hazatérőket gazdagítja, hanem azokat is, akiknek ezt elviszik - mondta Király Annamária, a Határon Túli Magyarok Osztályának főtanácsosa.

Király Annamária főtanácsos

Azok a továbbképzésben résztvevők, akik magyarigazolvánnyal és pedagógus igazolvánnyal rendelkeznek, jelentős kedvezményekben részesülnek.
Király Annamária azt is elmondta, hogy a határon túli pedagógusok kétféle továbbképzési rendszere közül a többnyire szorgalmi időszakban tartott, szülőföldi továbbképzéseken nagyobb létszámmal tudnak résztvenni a tanárok, és az természetszerűleg jobban is igazodik a szülőföldön érvényes, sajátos körülményekhez. A magyarországi képzés nyáron van, aminek az a hátránya, hogy kevés lehetőség nyílik intézménylátogatásra.
A főtanácsos szerint a soproni óvodapedagógiai kar magas színvonalú szakmai és minőségi munkát végez, ami a résztvevők létszámában, és visszajelzéseiből is látszik.
Az elismert továbbképzésre a költségvetésben tervezetten elkülönített forrás áll rendelkezésre. A továbbképzési jegyzékben szereplő, akkreditált továbbképzésekre 140 millió forint fordítható, ami 1400 tanár 30 órás képzését biztosítja, míg a szülőföldi továbbképzésekre 30 milliót tudnak fordítani.

Tóth Mariann egyetemi főtanácsos hosszú évek óta szervezi a határon túli pedagógusok továbbképzését. Az elsőt 1991 nyarán tartották; a cél egyrészt a legkorszerűbb kutatási eredmények közvetítése, másrészt oktatószemlélettel szemben a nevelőközpontúság szemléletének kialakítása volt.

Tóth Mariann egyetemi főtanácsos

A kezdetekkor az óvodapedagógusoknak szánt képzés fokozaton bővült az általános iskolai majd középiskolai tanároknak szánt szakmai programmal.
Az általános műveltséget fejlesztő programok mellett az identitáserősítő, és a szakmai ismereteket nyújtó programok egyaránt helyet kapnak - mondja a szervező, hozzátéve: sok munkatársának önzetlen munkája révén valósul meg a program, amelyben az is fontos, hogy a visszatérők is mindig újat kapjanak. Jelenleg az ország több intézményében folynak a képzések, amelyek folyamata a kedvezménytörvénnyel megváltozott: a minisztérium csak felügyeletet gyakorol felettük. A Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Főiskolai Kara és a Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ szervezésében megvalósuló soproni továbbképzésen résztvevő 120 fő tulajdonképpen négy csoportnak számít, ami ismételten a továbbképzés szakmai színvonalát jelzi.

,,Sajnos, fogyunk..."

A helyszínen természetesen néhány határon túli résztvevő véleményét is megkérdeztük.

Székely Tivadar Erdélyből Medgyesről érkezett. Elmondta: matematikatanárként mind szakmailag, mind az emberi kapcsolatok szempontjából sokat kapott a továbbképzésen. Az előadások felfrissítik a tanultakat, és új információkat is adnak. Erdélyben nem folyik a klasszikus értelemben vett tanárképzés, ők ,,szakot" tanulnak, azaz a matematikatanárokat matematikusoknak képzik ki, ezért a gyermeknevelés, a pedagógia, a pszichológia rendkívül hasznos az Erdélyből érkezetteknek Medgyesen óvodától a líceumig minden szinten folyik magyar nyelvű oktatás.
- Sajnos fogyunk, nagy a kivándorlás, és a vegyesházasságok révén a beolvadás - mondja Székely Tivadar, aki azt is ,bevallja", hogy a tehetségesebb diákok középiskolába Medgyesről Marosvásárhelyre, Kolozsvárra, Nagyenyedre mennek, amit részben, a tanárok is bátorítanak, hiszen mást, az adott helyzetben nem tehetnek.

Mancfeld Ottília Zentáról érkezett.

Mancfeld Ottília (Zenta)

Az óvodapedagógus nagyon sok információval gazdagodott. A Freinet-pedagógia módszerét ő maga is szeretné alkalmazni. Zentán a lakosság 80 százaléka magyar, jól képzett pedagógusokban sincs hiány, akik – mint mondja – a gyermekközpontúságot tartják a legfontosabbnak. Az elvándorlás miatt, viszont egyre kevesebb a gyerek, fogynak a csoportok és a pedagógusok így munka nélkül maradtak. A munkalehetőség hiánya a legnagyobb gond a térségben.

Varga Árpád Bákfarkasdról, a Komáromtól északra fekvő, háromezres lélekszámú településről érkezett. Angolt és testnevelést tanít a felső tagozaton. Az előadásokon hallottakon kívül fontosnak tartja, hogy találkozott a határon túli kollégáival, akitől első kézből tájékozódhatott arról, hogy mely magyarlakta területen milyen gondokkal küszködnek.

Például Kárpátalján az iskolán lenghet a magyar zászló, ami Szlovákiában elképzelhetetlen. Viszont Erdélyben minden reggel el kell énekelni a román himnuszt. Ezek lehet, hogy nem tűnnek lényeges kérdéseknek, de mégiscsak befolyásolják a nevelést - mondja a tanár, aki már több, mint 14 éve van a pályán, és tapasztalata szerint a Pedagógusszövetség munkájának is köszönhetően egyre egységesebbé válnak a továbbképzések, amelyek lehetőségként mindenki számára adottak, ,,a pedagóguson múlik az, hogy miként él a lehetőségekkel."

Mint minden környező államban, az asszimiláció Szlovákiában is elkerülhetetlennek tűnik, de a tanároknak erőt ad a felismerés: mindenek ellenére érdemes tanítani, amihez az anyaország segítsége nélkülözhetetlen.

1986-hoz képest felére csökkent a magyar iskolába járók száma. ,,Ezt kellene nekünk megállítani, ezen dolgozik minden magyar pedagógus – mondja a tanár, aki szerint az anyaországból érkező támogatás ebben a harcban ösztönző erő lehet, abban, hogy a magyar családok magyar iskolába adják gyermekeiket.

Ködöböc Lajos Kárpátaljáról a beregszászi járásból, Hetyenről, egy magyar tannyelvű iskolából érkezett. Másodszor vesz részt a Sopronban tartott továbbképzésben. Olyan gazdag program várja itt a pedagógusokat, amelyből mindenki tanulhat, gyarapodhat - véli. A természetvédelem, családnevelés, személyiségfejlesztés, a nemzettudat mind fontos.

Ködöböc Lajos (Kárpátalja) és Székely Tivadar (Erdély)

Ködöböc Lajos boldogan újságolja, hogy megnyílt a beregszászi főiskola, ahol immár a Kölcsey Akadémián is szerveznek tanfolyamokat.

Ő maga színmagyar településen tanítja a magyar nyelvet és a történelmet.

Neki a legtöbb gondot az okozza, hogy a szemléltető eszközök ukrán nyelvűek. Például egy virág felépítésének az elmagyarázásánál ez bizony nehézséget jelent. Ezért konkrétan is megkérte a Határon Túli Magyarok Hivatalát, hogy a kárpátaljaiaknak ezen a gondján segítsen.

A beregszászi magyar tanárképző főiskolába biológiai szemléltető eszközök kellenének, és a Kárpátaljára átjáró magyar biológusok is hiányoznak.

A tanár arról is beszámolt, hogy a magyarországi tankönyveket is használják, annak ellenére, hogy a tantervük nem egyezik meg a magyarral. Hetyén jelenleg 20 eladó ház van, mert onnan is költöznek a magyarok. ,,Az elvándorlás nagy érvágás, kevesebb a gyerek, és elfogyunk." - mondja Ködöböc Lajos, aki szerint a határon túli magyarok közül is a kárpátaljaiakkal foglalkozik a legkevesebb az anyaország, pedig ők vannak a legnehezebb helyzetben, és már a legkevesebben is.

Zoric Göngyvér Horvátország fővárosából Zágrábból, az egyetlen kétnyelvű horvátországi óvodából érkezett, ahol a magyar kisebbség gyerekeit nevelik. Nagyon különleges a kb. 2000-3000 zágrábi magyar helyzete, akik között vannak ott munkát végző anyaországiak, vagy máshonnan érkezett magyarok is.

Zoric Gyöngyvér (Zágráb)

A horvát óvoda nemzetiségi csoportjában a fő kérdés, hogy a magyar nyelvet megszerettessék, elfogadtassák és ápolják - mondja az óvodapedagógus. Ez fontos a vegyes házasságban született gyermekeknek, akik közül sokan nem is ismerik a nyelvet, és van olyan gyerek, aki nem akarja megtanulni, mert a magyar nehéz, nem annyira népszerű, mint a német, vagy az angol. Ezért elsődleges cél a nyelv elfogadtatása. Zoric Gyöngyvér elmondta: ők az óvodában nem tanítják a nyelvet, hanem azokkal , akik beszélik, ápolják, bővítik a szókincsüket, a többieknek pedig próbálják ,,hozzászoktatni a fülét". Úgy fogalmaz: ,,Ők a köldökzsinórt jelentik Magyarországhoz."

Raffay Ernő tanszékvezető docens dedikál

Minden országban van valami különleges, de ezek ellenére minden országban a gyerek az gyerek és az oktatás nevelésben mindenhol van valami olyan közös alap, ami hasonló, hiszen a pedagógus mindenütt kinyitja a világot. A soproni továbbképzésen olyan információkat kapnak, amelyeket örömmel és szívesen adnak tovább, hasznosítanak a maguk helyén. Magyarul.

T.É.