|
Záróvizsga
Megjelent Winkler András verseskötete. Negyedik a sorban, hasonlóan gondozott, kedves gyermeke a szerzőnek, akár a többi három. Illemtudó, miképp gazdája, mert szépen beáll a sorba, hogy egy lépéssel az időben tovább, a többiek mögül időben felbukkanva, talán kicsit szelidülve közelítse az ember teljesség-igényét. Reneszánsz ember írta ezeket a verseket, abban az értelemben mindenképp, hogy nem hagyta magát a "szakma" falai közé zárni, nem eléggé méltányolható módon a teljességet célozta meg egy nagyon ellenkező sodrú környezetben.
 Nem tudom, hogy a tanítványokban az ösztönös ragaszkodáson túl mennyire tudatosul az a szemlélet, mely egészséges, de pontos mérlegeléssel készít egyenleget, helyezi el helyükre a jelenségeket, épít világképet - hiszen a 126 oldalas könyv egy sajátos mini-mundus. Nem szokványos példa, recept az életre, amit Winkler András olvasóinak kiállít, de kétségtelenül a legőszintébb vallomás, talán egyre harmonikusabbá váló, talán csökkent, de már állandóvá vált amplitúdójú rezgőmozgás, mely a vágy által gerjesztett, majd kényszer-leálló "perpetuum mobile" irányába tereli olvasóit. Mélyen emberi, magunktól el nem is taszítható ez a hang, ez az ember, akinek mások által vallott személyes varázsa átüt a könyvet kézben tartó lelkébe. Ott van mögötte a mindig újra kezdő, mindig remélő ember optimista kicsengése, aki még az utolsó suhintást is félmosollyal fogad, megértve valamit a megérthetetlenből, a hit egy sajátos módján remélve a bizalom tárgyának meglétét. Mészáros György illusztrációi is arról tanúskodnak, hogy az egyszerűen kivitelezett könyv szellemiségét befogadva igyekezett lépést tartani a cantus firmus soha nem múló fiatalságával, zabolázhatatlan diák-lelkületével, megérezve az egyszerűség útjának nem szégyenlendő előnyét minden kacifánttal szemben. A Hillebrand Nyomda Kft gondos és hibátlan munkával adja közre a "sáros Sopron" újabb értékét, a Záróvizsga kötetében a szerző kettős alakját, aki egyben vizsgáztató és egyszer majd a záróvizsga előtt álló örök-fiatal, immár sok x-es nebuló.
- DI - |
