|
Eredeti másolat
Ugye, figyelemfelkeltő cím?
Eredeti másolat
Ezzel a címmel nyílik ma 18:00 órakor, majd tart nyitva október elseje és november 20. között - tehát bőven lesz
idő megtekinteni - hétköznap 10:00-18:00 óráig, szombaton 10:00-13:00-ig a Magyar Képzőművészeti Egyetem
Barcsay-termében (három teremben) az a különös kiállítás, ahol nem "hamisítványnak", nem csalás szándékával készült,
hanem az ismeretterjesztést szolgáló, eleve és kinyilvánítottan másolatként megörökített csodás festményeket láthatunk,
melyek valóban sokszor a megszólalásig hasonlítanak a reprodukciókból jól ismert, világhírű eredetikhez.
Épp csak kezdeget visszajönni a képzés gyakorlatába, régen azonban teljesen természetes volt, hogy a festőművész-tanulók,
-növendékek mind intézményes oktatásuk részeként, mind önképzési céllal klasszikus remekműveket másoltak. Egy ilyen
"újrateremtés" során a másolónak módja nyílt rá, hogy részletről részletre elmélyedjen a kiválasztott alkotás
színkezelésében, festőtechnikájában, képi gondolkodásmódjában - s mesterségbeli tudása egyre inkább tökéletesedjen, ahogyan a
különböző korok igazán nagy művészeinek ecsetvonásait "leutánozza".
A kiállítás művei a művészi, vagy érzékletesebben fogalmazva az 'eredeti' másolat típusába tartoznak, hiszen valamennyi
bemutatott mű másolója és készülésének időpontja ismert. A válogatás a magyar festők tanulmányi utazásainak legfőbb
célpontjaira, a nagy európai múzeumok (Louvre, Prado, Uffizi, Rijksmuseum) reneszánsz és barokk mestereinek alkotásaira
összpontosít. A legkorábbi másolt munkák a XV. századi itáliai és németalföldi festészet remekei - Van Eyck, Rajnavidéki
mester, Veneto. Ezt követik az érett reneszánsz északi és itáliai képviselői - Holbein, Raffaello, Giorgione, Tiziano,
Tintoretto. A kiállítás fő tengelyét azonban a XVII. századi németalföldi és spanyol festészet jelenti, mindenekelőtt
Rembrandt, Frans hals, Vermeer és Velazquez alkotásai.
Nagyon sok kép egy ember kezemunkája, s ez alkotó: Balló Ede. Ő 1877 és 1881 között a Mintarajziskolán Székely Bertalan
és Greguss Imre tanítványa, 1883-tól a Benczúr-féle Mesteriskola növendéke volt. 1894-től 1923-as nyugdíjazásáig a
Mintarajziskola alakrajz-tanáraként működött. Másolatait azzal a céllal készítette, hogy általuk a hazai, szélesebb közönség
is csaknem eredetiben találkozhasson az európai festészet remekműveivel. E másolatokat Balló az Ernst Múzeumban és a
Szépművészeti Múzeumban több alkalommal is nagy sikerű egyéni tárlatokon mutatta be. Műveit a fővárosi közönség 1934-től a
háború kitöréséig a Szépművészeti Múzeum állandó kiállításán láthatta. 1934-ben Balló 108 másolatát a Szépművészeti Múzeumnak
ajánlotta fel, közülük látható 33 nagy méretű olajfestmény a jelen kiállításon, ez képezi a látnivalók fő tengelyét.
A többi? XIX. századi magyar mesterek akvarellmásolatai - ez nem azt jelenti, hogy akvarellről akvarell, hanem azt, hogy
a már előbb felsorolt nagy művészek csodálatos olajfestményeit hogyan "ragadták meg", hogyan ültették át akvarellekbe,
sokszor egészen kicsi méretben. Barabás Miklós, Brocky Károly és Székely Bertalan gazdag akvarellmásolat-gyűjteményéből
láthatunk válogatást.
Megtekinthetünk azonban néhányat Benczúr Gyula, de Rippl-Rónai József, Gulácsy Lajos és Czóbel Béla klasszikus
festménymásolataiból is! Ez utóbbiak - modern művészként ismervén őket - igazi kuriózumnak számítanak!
A Magyar Képzőművészeti Egyetem az Andrássy út 69-71. szám alatt található. Ha majd felmennek, tekintsék meg Lotz
Károly négy mennyezetfreskóját is. Az épülettel együtt, 1877-ben készültek. Ahogy felértek a lépcsőn az első emeletre, és
szemben nyílik majd a folyosó végén a Barcsay-terem, nos, mielőtt e folyosóba belehaladnának, forduljanak először balra, egy
rövidebb, kicsikét sötétecske folyosóra, s ott emeljék tekintetüket a mennyezetre. A művészet allegóriáit jelképező
mennyezetfreskók itt láthatók.
Cikkemet Révész Emese művészettörténésznek, a kiállítás kurátorának tájékoztatása alapján készítettem.
A kép forrása: Vermeer
Sebők Lili
|