|
Nincs itt mese, SVSE Gondolatok a bajnoki győzelem után
A GYSEV-RINGA oly sok soproni kosárlabda rajongó örömére célba ért. 1993 után megnyerte az 1998/99 évi hazai bajnokságot. Már az elmúlt évben is nagyon vártuk ezt a sikert, de helyette "csak" a Ronchetti Kupa győzelem sikerült, amit később kicsit fanyalogva fogadtunk, talán sokan elcseréltük volna a Magyar Bajnoki címért. Most azonban örülhetünk, hogy mindkettő tulajdonosa a sokak által "legjobban menedzselt" csapatnak tartott együttes. Miért is alakult ki ez az igen magasra tett elvárás? Elsősorban Balogh Judit és férje Saed Armaghani Sopronba kerülésével gondolták sokan, hogy ha Balogh Judit itt játszik, akkor más már nem is lehet bajnok. Hozzá kell tenni, hogy Balogh Judit mellett számos más jó játékos is Sopronba került és a fő szponzor, valamint a többi jelentős támogató lehetővé tette a magas szintű munkát és ezzel az elvárás is jogosan magas szintre került. Azonban hasonlóan jó körülményeket tudtak biztosítani Pécsett is és a két csapat közötti nemes versengés nyomta rá bélyegét az elmúlt két év hazai női kosárlabda életére. A többi csapat nem tudott beleszólni ebbe a párharcba és ez tette igen élvezetessé és nyílttá a bajnokság végkimenetelét. Óriási csatákat éltünk át az első két soproni döntő mérkőzésen is és emiatt volt gigantikus a pécsi győzelem, mert sokan már a végső soproni ötödik mérkőzésre koncentráltunk. A lányok hihetetlenül jól álltak a pécsi mérkőzéshez, nem ijedtek meg az otthon félelmetes pécsi csapattól (ne feledjük, hogy az alapszakaszban is győzött a GYSEV-RINGA Pécsett!) és többek remek teljesítményével sikerült a nagy bravúr. Azt hiszem nem bánta senki sem, hogy nem a szemünk előtt vívta ki a bajnoki sikert a soproni kedvenc és "csak" a nagy ünneplés várt ránk. Közhely, de ezúttal is bebizonyosodott, hogy egy jó csapat is akkor tud kiemelkedő sikert elérni, ha egy mérkőzésen többen jó formát fognak ki és megoszlik a pontszerzők között az arány. Érdekes, hogy sokan csak a kosárdobókat figyeljük, pedig éppen ebben a sportágban igen fontos a jó védekezés, jó lepattanó szerzés, a sikeres helyzetbe hozás, mert a kivédekezett pontokat nem kell viszont egalizálni, a megszerzett lepattanók újabb pontszerzési lehetőséget biztosítanak és a jó ütemben kapott labda könnyű kosárszerzést ad.
Szerencsére minden jó összejött Pécsett és Bajnok lett a CSAPAT. Teljesen megérdemelten várta a lányokat több ezer soproni szurkoló a Fő téren abban a késői éjszakai órában is és vasárnap a Sportcentrumban is hatalmas volt a lelkesedés a hősökkel való találkozáskor. Meg kell hagyni, hogy a szép számú szurkoló, szimpatizáns, soproni lokál patrióta jól szervezett program keretében ünnepelhetett és kifejezhette szeretetét a CSAPATTAL szemben. A nagy betűs csapatba beletartozik az összes játékos, edző, vezetők, szponzorok, szurkolók, mert mindenkinek meg van a szerepe a végső siker kiharcolásában. Meggyőződésem, hogy ha az egyik láncszem hiányzik, vagy nem megfelelő, akkor a végeredmény sem lesz örömteli. Amint elmúlnak az ünneplés napjai, már megkezdődik a tervezgetés a következő szezonra. A sok kérdőjel közepette az már világosan látszik, hogy Orekhova és Kurtinaitiene jövőre nem szerepelnek a bajnokcsapatban. Köszönjük lányok a szimpatikus kosárlabdázást, a jó csapattagságot, akikre mindig lehetett számítani még ha nem is voltatok csúcs formában, de a küzdő kedv és lelkesedés mindig jellemzett benneteket. A hírek szerint megkezdődött a tárgyalás sorozat, amely eldönti, hogy a régiek közül kik maradnak és kik lesznek az új csapat tagok, akik a Magyar Bajnokságban és az Euroligában ismét eredményesen fogják képviselni a Klub és a Város színeit. Mert jövőre is "NINCS ITT MESE, SVSE!" |