CyberPress.Sopron

Délkelet-ázsiai katasztrófa: tizenötezernél is több áldozat

Meghaladta a 15 ezret a természeti katasztrófa halálos áldozatainak a száma Délkelet-Ázsiában. Összesen több mint 5 ezren sérültek meg. A katonák és mentőalakulatok sok embert még keresnek, a hatóságok valószínűnek tartják, hogy még többen vesztették életüket, amikor a Richter skála szerinti 9-es erősségű földrengés, majd hatalmas szökőár pusztított a térségben.
A 8 - 10 méteres hullámokat több nagyerejű földrengés okozta, amelyeknek az Indonéziához tartozó Szumátra közelében volt az epicentruma. A cunami végigsöpört az Indiai óceánon, elérte Sri Lanka, India és Thaiföld partjait.

Több ezren eltűntek, és legalább egy millió embert kitelepítenek a természeti katasztrófa sújtotta területekről. A Thaiföld déli részén lévő üdülőparadicsomban több száz halász és turista eltűnt. A külügyminisztérium nem tud magyar áldozatokról.

Nincs magyar áldozata a természeti katasztrófának - erősítette meg a Külügyminisztérium szóvivője. Polgár Viktor Magyar Rádiónak elmondta, hogy a bangkoki magyar konzul hétfőn a szökőár sújtotta thaiföldi Phuket szigetére utazik, ahol becslések szerint 200 magyar tartózkodik.

Három emberről nem lehet tudni, hogy hol van, de számos jel utal arra, hogy ők is jól vannak. Azok a bajba jutottak, akiknek segítségre van szükségük, lépjenek kapcsolatba vagy a legközelebbi magyar külképviselettel, vagy keressék fel bármelyik Európai Uniós tagállam külképviseletét - mondta a Külügyminisztérium szóvivője.

Újabb szökőárhullámok fenyegetik India partvidékét a következő napokban. Ezek azonban jóval kisebbek lesznek a vasárnapinál - jelezte előre az indiai meteorológiai intézet.
(gondola.hu)

Az ukrajnai szavazóhelyiségek vasárnap esti bezárásával egy id?ben nyilvánosságra hozott exit poll szerint Juscsenko tarolt. Az ellenzéki elnökjelölt 56 százaléknál is több szavazatot kapott, Janukovics viszont alig 40-et.

A tegnapi választást az ukrán legfelsőbb bíróság azután rendelte el, hogy az ellenzék jelöltje, Viktor Juscsenko pert indított a november 21-i választás eredményének megsemmisítéséért, az azon elkövetett sorozatos törvénysértések miatt, amelyeket a hatalmi párt, Viktor Janukovics elnökjelölt-kormányfő emberei követtek el. Az ismétlésen kívül egy másik példátlan fejlemény, hogy a kijevi parlament, a verhovna rada időközben módosította a választási törvényt. Ennek értelmében a vasárnapi választáson csak a 37,1 millió ukrán szavazónak mindössze fél százaléka választhat lakóhelyétől távol. Az előző szavazáson ez négy százalék volt, s a visszaélések jelentős részét a magyar választástörténetben is jól ismert kékcédulázással követték el. Két nappal a választás előtt az alkotmánybíróság is belépett a játékba, s alkotmányellenesnek minősítette a módosított törvénynek azt a kitételét, amely csak a legsúlyosabb rokkantak esetében engedélyezte a mozgóurnák használatát.

A kampány példátlanul hosszú volt, július 3-án kezdődött, s gyakorlatilag az utolsó napig tartott. A felek hatalmas pénzeket vetettek be. A legfrissebb fővárosi lap, a Kyiv Post idézi a helyi tömegkommunikációs intézetet, amely szerint Janukovics július és december között 800 millió dollárt kapott orosz olajcégektől és Renat Ahmetovtól, Ukrajna leggazdagabb emberétől, a donyecki klán főnökétől. Juscsenko sem szűkölködött forrásokban. Kampánystábja és akciócsoportja több nyugati alapítványtól kapott jelentős támogatást. Ezenkívül Juscsenko mögött is erős ukrán tőkés csoportok állnak.

A választások újrajátszását példátlan tömegmozgalom és nemzetközi nyomás kényszeríttette ki. Heteken keresztül táboroztak az ellenzék hívei Kijev központjában, a Függetlenség terén. A sátortábor mostanra négyszázra csappant. A sátorlakók azt ígérik, hogy az eredmény hivatalos bejelentéséig ott maradnak a főváros elegáns Krescsatyik sugárútján. Az első eredményeket mára ígéri az időközben átalakult tagságú központi választási bizottság. A szavazólapokon az 55 éves Viktor Janukovics és az 50 éves Viktor Juscsenko neve szerepel csak. Janukovicsot Leonyid Kucsma leköszönő elnök jelölte utódjául. (Ezt megelőzte egy nagyszabású privatizációs üzlet, amelyben az elnök veje és a miniszterelnök fő támogatója együtt szerezték meg a Kirivohrad Vasművet.) Janukovicsot az orosz kapcsolat hívének tartják, Vlagyimir Putyin elnök az utolsó pillanatokig kiállt mellette. Putyin még a minap is a nyugati beavatkozás művének mondta a megismételt választást. A külföld fokozott figyelmét tükrözi a választási megfigyelők számának megugrása: tegnap több mint 12 ezren követték, miként tartják be az ukránok saját törvényeiket. A legtöbben a lengyelek és a kanadaiak voltak. A szavazás megkezdése előtt még megszólalt Kucsma. Azt kívánta az ukránoknak, hogy sikeresen befejezhessék a "fájdalmas kampányt", és mutassák meg a világnak, hogy képesek becsületesen és félelem nélkül elnököt választani.

Vasárnap Kijevben adta le szavazatát a két elnökjelölt is. Láthatóan mindketten készülnek a választások utáni erőpróbára. Ebből máris kaptunk némi ízelítőt: vasárnap mindkét választási stáb sajtóértekezleten számolt be a híveik által észlelt szabálytalanságokról. Arra számítanak itt, hogy a legtöbb panasz az alkotmánybíróság legújabb határozatával lesz összefüggésben. E szerint nem csak a legsúlyosabb rokkantak szavazhatnak lakásukon. Jellemző a helyzetre, hogy dnyepropetrovszki üzletemberek egy csoportja 100 hrivnyát ajánl mindenkinek, aki választási csalást észlel és ezt jelenti. (1 hrivnya közel negyven forint.)

A sajtó viszont elsősorban a tragikus és megdöbbentő eseteket emeli ki. Több szavazókörzetben is előfordult haláleset, főként infarktus, Donyeckben pedig egy asszony megszült a választási helységben. Késő délutánra kiderült, hogy a választás érvényes lesz, hiszen országosan addigra már a szavazók több mint 55 százaléka voksolt. A legtöbben Szevasztopol megyében, a legkevesebben a magyarok által is lakott Kárpátalján.

A főváros egyébként nyugodt, most van az újévi ajándékozás előtti nagy bevásárlás egyik utolsó napja. Feszültséget nem tapasztalni. A helyi megfigyelők azt valószínűsítik, hogy a szavazatok összeszámlálása sem vet véget az elhúzódó ukrán kampánynak.
Népszabadság

Vesztett lendületéből a magyar gazdaság, az államháztartás hiánya 1350 milliárd forint lesz (tavaly 1054 milliárd forint volt) - áll a GKI előrejelzésében.

Vesztett lendületéből a magyar gazdaság - derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. és az Erste Bank előrejelzéséből. A prognózis szerint a magyar gazdaság lassulásában fontos szerepe van az európai - ezen belül német - konjunktúra korábban vártnál is szerényebb mértékének. Magyarországon ehhez járul a kivitelt és a belföldi értékesítést is nehezítő, az euróhoz képest is nagyon megerősödött forint, a lakossági vásárlóerő-kiáramlás - egyensúlyi szempontból egyébként teljesen indokolt - stagnálása, s a magas kamatok. Mindez kissé rontja a 2005. évi növekedés lehetőségeit is - vélekedik a gazdaságkutató.

A GKI előrejelezése szerint a GDP tavalyi 103 százalékos volumenindexe idén 104 százalék lesz.

A GKI Rt. szerint az államháztartási hiány idén lényegében a szaktárca szeptember óta érvényes előrejelzése (5-5,3 százalék) szerint alakul. Hozzáteszik: az államháztartási hiány egy százalékos mérséklődése kisebb a tervezettnél. (A hivatalos cél a GDP 4,6 százaléka.) Az előrejelzés legbizonytalanabb pontja továbbra is az áfa-bevételek alakulása, de a decemberi nyereségadó-feltöltés nagysága is igen nehezen ítélhető meg - írják. A GKI adatai szerint az államháztartás hiánya (önkormányzatok nélkül) tavaly 1054 milliárd forint volt, míg idén január-november hónapokban már 1435,1 milliárd forint. Előrejelzésük szerint idei évre 1350 milliárdos államháztartási hiány várható.

Az államháztartás adósságállománya 2004 végén - a GDP dinamikus növekedése, az erős forint és a privatizációs bevételek miatt - a GDP 59 százaléka körül alakul. A külső hiány hasonló lesz a tavalyihoz, de a GDP-hez viszonyítva csökken, s finanszírozásában jelentősen nagyobb lesz a beáramló tőke szerepe - prognosztizálja a GKI.
(MNO)

A brit feldolgozóipari vállalatok 57 százaléka úgy tartja, hogy az elkövetkező öt évben Kína jelenti a legnagyobb fenyegetést számukra - derül ki a gépipari munkaadók szervezetének felméréséből.

A felmérés során a cégek nem kevesebb mint 95 százaléka úgy nyilatkozott, hogy árcsökkentési nyomás nehezedik rájuk vevőik részéről. A költségek leszorításának legfőbb eszköze a külföldi gyártás: eddig már a vállalatok 42 százaléka telepítette ki az alkatrészek előállítását valamely másik országba, s az egyelőre még csak Nagy-Britanniában gyártó társaságok egyötöde készül hasonlóra. Összességében a cégek fele arra számít, hogy öt év múlva a mainál többet fog külföldön termelni.

A fő beruházási célpont Kína, ugyanakkor a vállalatoknak mindössze egyötöde látja úgy, hogy az ázsiai ország inkább lehetőség, mint fenyegetés. A második legkedveltebb célország India, amelynek üzleti kultúráját a cégek jobbnak tartják az EU-énál, sőt úgy vélik, e szempontból Kína is csak kevéssel marad le az EU mögött.
(Napi Gazdaság)