CyberPress.Sopron

(http://www.cyberpress.hu/)

Rovat: Lapszemle

2005. január 03., hétfő 14:13


Lapszemle 2005. janur 3.

Mtl tbbet fizetnk az okmnyokrt
Index
Mjus 20-ig kell az idn postra adni az adbevallsokat, az APEH a korbban bevallknak is csak mrcius 1-e utn fizeti ki a visszaignylseket. Az tlevlrt, jogostvnyrt s egyb okmnyokrt tlagosan tven szzalkkal fizetnk tbbet mtl, s illetkkteles lett az rtkpaprok s zletrszek rklse is.
Kldje el ezt a cikket bartjnak, ismerosnek!Kldje el ezt a cikket bartjnak, ismer?snek!
Nyomtathat vltozatNyomtathat vltozat
hirdets
A megszokottnl kt hnappal tovbb tltgethetjk az idn szemlyi jvedelemad-bevallsunkat: 2005-től a bevallsok hatrideje mjus 20-a lesz. Az esetleges visszatrtseket az APEH a bevalls kzhezvteltől szmtott 30 napon bell kell kifizesse, de erre legkorbban mrcius 1-től kerlhet sor. Azaz idn mr annak sem lesz rtelme kapkodnia a bevalls elksztsvel s beadsval, aki mielőbb zsebben akarta tudni a visszatrtst.

Kitltik helyettnk

Aki azonban nem akar, annak egyltaln nem kell a bevallssal bajldnia: a magnszemlyek februr 15-ig nyilatkozhatnak az adhivatalnl arrl, hogy a hivatal llaptsa meg, mennyi adt kell mg fizetnik, vagy ppen mekkora visszatrtsre jogosultak. A hivatalosan adhatsgi ad-megllaptsnak nevezett lehetősgből azonban bizonyos szemlyeket a trvny kizr. Ilyenek azok, akik felsőoktatsi tandj halasztott kedvezmnye, felnőttkpzs djnak kedvezmnye illetőleg halasztott kedvezmnye, szmtgp, szmtstechnikai eszkz beszerzshez kapcsold kedvezmny cmn cskkentik az sszevont adalap adjt. A kizrtak krbe tartoznak a nem belfldi illetősgű adzk, s azok akik olyan adkteles jvedelemmel rendelkeznek, amely nem belfldről szrmazott.

Ktkulcsos tbla, emelkedő osztalkad

Jvőre mr kt kulcsos adtbla lesz rvnyben: a 26 szzalkos kzpső sv eltrlsvel 1,5 milli forintig 18 szzalkot kell fizetni a jvedelmek utn, mg az e fltti sszeg 38 szzalkos kulccsal adzik. Emelkedik ugyanakkor a kln adz jvedelmekre vonatkoz kulcs, 20-rl 25 szzalkra. Ide tartozik egyebek kztt az ingatlanok eladsbl vagy az osztalkokbl szrmaz jvedelem.

Az adjvrs alapvető szablyai nem vltoznak, a kiegsztő adjvrs viszont igen, tekintettel arra, hogy az emelkedő minimlbr admentessge tovbbra is ezzel a megoldssal lesz biztostott. gy 2005-től havonta legfeljebb 1260 forint kiegsztő adjvrst rvnyesthet (a maximlis 9000 forinton fell) az, akinek ves sszes jvedelme nem haladja meg az egymilli forintot.

Kedvezmnyek - kisebb vltozsok

Vltozatlan felttelek mellet cskkenthető az sszevont adalap adja a trsadalombiztostsi, nyugdjjrulk, illetőleg a magnnyugdjpnztri tagdj fizetsre kttt megllapods alapjn fizetett sszegek 25 szzalkos adkedvezmnye, illetőleg a magnnyugdjpnztri tagdj-kiegsztsknt befizetett sszeg 30 szzalkos adkedvezmnye.

A lakscl hiteltrlesztsre vonatkoz kedvezmnyt is lnyegben vltozatlan felttelek s vltozatlan jvedelemkorltok s sszeghatrok figyelembe vtelvel alkalmazhatjk az arra jogosult magnszemlyek. A csaldi adkedvezmny rvnyestsnek feltteli s mrtkei vltozatlanok szintn maradnak, de a kedvezmnyre az jogosult, akinek az ves sszes jvedelme nem haladja meg a 8 milli forintot. Cskkenő mrtkben jr a kedvezmny az e feletti jvedelemmel rendelkező magnszemlynek, mert az egybknt rvnyesthető adkedvezmnyt a 8 milli forint feletti jvedelem 20 szzalkval cskkenteni kell.

Az előzőekben nem emltett adkedvezmnyek egyttes sszege nem haladhatja meg a 100 ezer forintot s a teljes kedvezmnyt csak az a magnszemly veheti figyelembe, akinek az ves sszes jvedelme nem haladja meg a 6 milli forintot. Az ezt meghalad jvedelem esetn a 100 ezer forintos keretet kell cskkenteni a 6 milli forint feletti jvedelem 20 szzalkval. Ez azt jelenti, hogy 6,5 milli forint jvedelemnl a 100 ezer forintos keret elfogy, gy ekkor az e krbe tartoz adkedvezmnyek nem rvnyesthetők. Ide tartozik a tandj kedvezmnye, a mezőgazdasgi őstermelő s a szellemi tevkenysget folytat magnszemly adkedvezmnye, a kzcl adomny s a fizetett biztostsi dj kedvezmnye.

rtkpaprt sem lehet ingyen rklni

A hatlyos illetktrvnyben az rtkpaprok s a gazdasgi trsasg tagjt megillető vagyoni bett, zletrsz, szvetkezeti zletrsz megszerzsnek mentessge azt eredmnyezi, hogy akr jelentős vagyont is lehet kzteher nlkl szerezni. Minl jelentősebb egy rkhagy vagyona, annl jellemzőbb, hogy abban cgek, cgekben val rszesedst megtestestő rtkpaprok nagy sllyal szerepelnek - indokolta a Pnzgyminisztrium, mirt tartja szksgesnek az illetktrvny mdostst. Janur elsejtől az rtkpapr szerzst az ltalnos szablyok szerint terheli az rklsi illetkktelezettsg. Az ajndkozsi illetkben az rtkpaprok mellett a gazdasgi trsasg tagjt megillető vagyoni bett (zletrsz, szvetkezeti zletrsz) mentessge is megszűnik.

j laks: illetkmentessg mr csak 15 milliig

Eddig a 30 milli forint forgalmi rtket meg nem halad, vllalkoztl trtnő j laks vsrlsa volt illetk-mentes. 2005-től ez a hatr 15 milli forintra mrsklődik. Ugyanakkor 30 milli forintig kedvezmny jr, csak a forgalmi rtk 15 milli forint feletti rszre kell illetket fizetni. Harminc milli forint fltt tovbbra sem jr semmilyen kedvezmny.

Drga okmnyok

A jrművek trsa utn fizetendő illetk mrtke nem vltozik az 1890 cm3-t meg nem halad szemlyautk s az 500 cm3-t meg nem halad motorkerkprok s - mrettől fggetlenl - a tehergpjrművek esetben, azaz az vltozatlanul 15 Ft marad. A felsorolt hengerűrtartalmat meghalad gpjrművek esetben 20 Ft/cm3 lesz a fizetendő vagyonszerzsi illetk. A Wankel motorok esetben - melyek a "hagyomnyos" motorok teljestmnyhez kpest magasabb teljestmnnyel brnak azonos hengerűrtartalom, illetve kamratrfogat esetn - a kamratrfogat minden megkezdett cm3-e utn 30 forint lesz az illetk.

Az t vre rvnyes tlevlrt kettő, a tz vre rvnyesrt ngyezer forinttal fizetnk tbbet 2005-től, az j rak gy 6 illetve 10 ezer forintra mdosulnak. tven szzalkkal hatezer forintra emelkedik a forgalmi engedly s a trzsknyv kiadsnak illetve cserjnek illetke. A vllalkozi igazolvny ra a dupljra, tezerről tzezer forintra nő.

Bcszik az okmnyblyeg

Az okmnyirodkon prilis elsejtől mr semmilyen gyben nem lehet okmnyblyegen lerni az illetket. Ehelyett vagy postai csekkel, vagy - ahol erre lehetősget biztostanak - kszpnzben illetve bankkrtyn lehet majd fizetni. Az adhatsgoknl illetve a vmhatsgoknl, tovbb az nkormnyzati adosztlyok s az illetkhivatal fel mr janur elsejtől kizrlag csekken vagy helyben lehet megfizetni az eljrsi illetket. Az okmnyblyeg megmarad a felgyeleti intzkedsek irnti krelmeknl s a brsgokon.



Tbben lnek ltminimumbl
MR

A Szocilis Frum szerint tavaly 3 milli magyarnak kellett meglnie a minimlbr felnl kisebb sszegből.

Nőtt a ltminimum alatt lők szma 2004-ben Magyarorszgon. A Szocilis Frum adatai szerint tavaly 3 milli magyarnak kellett meglnie a minimlbr felnl kisebb, egy főre eső jvedelemből. A szervezet adatai szerint egymilli embernek a rezsi kifizetse utn mindssze 3 ezer 4oo forintja marad.

Egy ENSZ felmrs szerint Kelet-Eurpban jelenleg 150 milli ember l szegnysgben, egyharmaduk legfeljebb napi 2,15 dollrt, mintegy 400 forintot klthet.



Felrobban a petrdarendelet A balesetek utn mg a belgyminiszter is szigortani akar
Npszabadsg Sereg Andrs 2005. janur 3.
/Petrdavsrls - hasznlati utasts nlkl Kp: Npszabadsg - Domaniczky Tivadar/

Szigortani akarja a petrdzsra vonatkoz kormnyrendeletet Lamperth Mnika. A belgyminiszter azt kvet?en jutott erre az elhatrozsra, hogy az elmlt napokban szmtalan petrdabaleset trtnt az orszgban.

Az j v első perceiben a Pest megyei Tpibicske főutcjn - hasonlan az orszg tbbi teleplshez - vget nem rő sorozatban durrantak a petrdk. vbcsztats cmn mr dlutntl nyolc-tz fős csapatok jrtk a falut, s tucatszmra dobltk a pirotechnikai eszkzket az udvarokba, a hzak tetejre s a parkol gpkocsik al. Csak a vakszerencsnek ksznhető, hogy nem trtnt baleset.

Az orszgos mrleg viszont szomorra sikeredett: tbb mint tz petrdabaleset srltjt kellett elltniuk a mentőknek. A legslyosabban egy dunajvrosi fi sebeslt meg, akinek kzvetlenl az arca előtt robbant fel a petrda. Őt előszr a baleseti intzetbe szlltottk, majd a slyos szemsrlsek miatt a SOTE Szemklinikjra vittk. A klinika gyeletes orvosa megnyugtatta az rdeklődőket: a fi nem fog megvakulni. Egy msik esetben pedig nyolc napon tl gygyul flsrlst okozott a petrda.

Szilveszterkor sszesen 156 esemnyhez riasztottk a tűzoltkat. Tbbnyire kukkban, szemttrolkban keletkezett tűz miatt, amelyet valsznűleg a beledobott petrda okozott. Mosonmagyarvron pntek este lakstzet is okozott a "bombasztikus vbcsztats": egy harmadik emeleti laksba lőttek be tűzijtkot. A kis rakta thatolt az ablakon, meggyjtotta a fggnyt s a szőnyeget.

A fktelen durrogtats htterben az a tavalyelőtt mdostott kormnyrendelet ll, amelynek rtelmben a leglisan vsrolt petrdkat december 31-n este 6-tl janur 1-jn reggel 6-ig bntetlenl lehet felhasznlni. A jogszably kevsb ismert passzusa szerint a megvsrolt petrdhoz mellkelni kellene a magyar nyelvű hasznlati utastst, m sem a rendőrsg, sem a vmőrsg nem tallt olyan petrdarust, aki eleget tett volna a rendelkezsnek. A rendőrsg nem lt a rendelet azon előrsval sem, amely kimondja: tvenezer forintig terjedő brsggal bntethető, aki msok egszsgt, testi psgt, vagyontrgyait veszlyeztetve hasznl pirotechnikai eszkzket. Ide tartozik, hogy az MDF fővrosi frakcija nhny napja a rendelet visszavonst kvetelte.

Ha megksve is, de rzkelte a szablyozs anomliit Lamperth Mnika belgyminiszter, aki "utastotta a trca illetkes szakembereit, dolgozzanak ki javaslatokat a kormnyrendelet szigortsra". Orodn Sndor kommunikcis főigazgat hozztette: a legutbbi kt szilveszter tapasztalatai azt mutatjk, sokan nem tartottk be a hatlyos rendelet előrsait, megszaporodtak a balesetek, tűzesetek. "A belgyminiszter hatrozott llspontja, hogy a szilveszter jszakjra engedlyezett pirotechnikai eszkzket csak gy szabad hasznlni, hogy azok ne veszlyeztessk az emberek testi psgt s anyagi javait. Ennek biztostsa rdekben indokoltnak tartja a kormnyrendelet szigortst" - kzlte Orodn.



Szab Istvn neve is felmerlt az llamfői posztra
Hr TV

A 2006-os parlamenti vlasztsok el?csatrozsai mr idn megkezd?dnek: 2005-ben j kztrsasgi elnkt vlaszt az orszggy?ls, lejr az Alkotmnybrsg elnknek megbizatsa s vrhatan j elnk kerl a Magyar Rdi s a Duna Televzi lre is.

Kztestletek, vagy ppen a nemzeti egysget szimbolizljk, a hazai kzletben mgis prtpolitikai szinezetet kap ezeknek a pozciknak a betltse. 2005-ben valsznű,hogy j kztrsasgi elnkt vlaszt a parlament: Mdl Ferenc tves mandtuma lejr. Ha az első kt voksolsnl nem szletik konszenzus a kormnyprtok s az ellenzk kztt, akkor a harmadik fordulban egyszerű tbbsggel keresztlviheti akaratt a koalci.

Szili Katalin jellse nincs napirenden, mita a "2 x NEM" helyett lelkiismereti szavazsra szltott fl a npszavazsi kampnyban. Lehetsges llamfőknt Medgyessy Ptert s Glatz Ferenc mellett felmerlt Szab Istvn filmrendező neve is. Elemzők szerint az MSZP s az SZDSZ kztt Gncz Kinga eslyegyenlősgi s szocilis miniszter szemlye krl krvonalazdhat konszenzus.

2005 novembere az Alkotmnybrsg ln is vltozst hoz: Holl Andrs megbzatsa lejr.

Kiszelly Zoltn politolgus: "Egy-egy ilyen kztestlet egy adott politikai oldal kezben nagyon hasznos lehet. Ilyenek a kzmdiumok, a Duna TV, vagy a Magyar Rdi. Hogyha ezeknek az elnke prtos, fogkony a prtpolitika megrendelseire, az mondjuk a vlasztsi kampnyban jl jhet az adott oldalnak."

A kzmdiumok elnki szkrt a rendszervlts ta mindig is politikai csatrozsok folytak. A szakrtő szerint az elmlt v Szsz Kroly volt PSZF-elnk levltsval s a Nemzeti Bank esetvel hozott jat.

Kiszelly Zoltn politolgus: "Ha egy feles trvnnyel meg lehet vltoztatni elmletileg nem poltikai testlet sszettelt, vagy a vezetőjt egy jabb testlettel lehet ellenőrzs al vonni, akkor ez pladrtkű lehet, s egy esetleges kormnyvlts utn a sima feles, teht 50%+1 mandtumot ignylő trvnymdostsoknl ez visszaksznhet. Olyan precedenst teremtett a Megy-kormny illetve a Gyurcsny-kormny a Nemzeti Bank műkdse kapcsn, ami esetleg visszathet őrjuk is, ha ők elvesztik a kvetkező vlasztst."

Ez a gyakorlat a szakrtő szerint a politikai zskmnyszerzs előtt nyitotta meg a kaput. A kztestletek pozciirt folytatott les harc a korbbiaknl is kmletlenebb vlasztsi kzdelmet vetti előre.



Szakszervezet: Az llam fizesse meg adssgait a MV-nak!
www.radio.hu

Janur elsejtől j elnke van a MV-nak, Gl Gyula, aki korbban a Gazdasgi Minisztrium politikai llamtitkra volt. A szakszerveztek jl felkszlt szakembernek tartjk , s remlik, hogy kpes lesz konszolidlni a vasutat.
- Tavaly megktttk a foglalkoztatspolitikval, a kollektv szerződssel s az idei bremelssel kapcsolatos megllapodsokat - mondta el Borsik Jnos, a Mozdonyvezetők Szakszervezetnek gyvezető alelnke. A Mozdonyvezetők Szakszervezete fennllsa sorn nem minőstette sem a felmentseket, sem a kinevezseket, mgis gy ltom, hogy szembetűnő a vltozs s azt gondolom, hogy ha a koalcis knyszer a kt kormnyzprt kztt kiss felengedne, lehetne trgyalni kzlekedspolitikrl, vastpolitikrl. Engem egy kicsit aggaszt a miniszterelnk r kijelentse, miszerint 2007-ig, 2008-ig autplykat ptenek, s utna majd rrnek foglalkozni a vasttal. Ez nem j hr.

- Az j elnkt ismerik.

- Felkszlt szakembernek tartjuk. Tavaly volt alkalmunk kihelyezett orszgos egyeztető tancslsen kt napig egytt lenni Gl Gyula rral. Feltehetőleg a kormny azt vrja az j elnktől, hogy a MV-ot kihzza ebből a bajbl, amibe kicsit az llami politika sodorta. Hogy mire jutunk, arra kvncsiak lesznek a vasutasok is. Azt gondolom, hogy msfajta mentalitssal kell a nemzeti vast jvőjről gondolkodni, mint ahogy ezt eddig tettk.

- Mindenekelőtt azt vrjuk az j elnktől, hogy egy vilgos jvőkpet mutasson a vasutasoknak-jelentette ki Simon Dezső, a Vasutasok Szakszervezetnek elnke. Ez annyit jelent, hogy meg kell hatroznia azt, hogy melyek azok a fejlesztsek, melyek azok a kitrsi pontok, ami jvőt biztosthat az itt dolgozk szmra. Amg vilgos jvőkp ki nem alakul, ltszmlepts, tevkenysg-kihelyezs, privatizci s ingatlanelads csak olyan mrtkben trtnjen, amilyen mrtkben a legszksgesebb.

- Mit vrnak?

- Taln az lenne a leghasznosabb, ha az j elnk flhasznlva a korbbi hivatalban kialakult kapcsolatrendszert megprbln kijrni azt, hogy az llam ne legyen rdekelt abban, hogy a vasutat elaprzzk, hogy a legjobban menő s a legpiackpesebb zletgat az rufuvarozst nll gazdasgi trsasgba vigyk - vlekedett Gask Istvn, a Vasti Dolgozk Szabad Szakszervezetnek elnke. J lenne, ha ki tudn azt jrni, hogy - elnzst a szhasznlatrt, de valsznű, hogy ez mgis helyn val, - azt a mrhetetlen adssgot, amit az elmlt vtizedben a vast amiatt volt knytelen flhalmozni, mert az llam nem fizette meg az ltala megrendelt teljestsek ellenrtkt, hogy ha ezt el tudn rni, hogy konszolidlja az llam s a jvőben tett az llami megrendelsekrt az llam fizessen.
Bnkuti Gbor



Npszerű a np gyvdje
Gondola

Tbb mint 13 ezren fordultak eddig a 2004 prilisa ta munkba llt np gyvdjeihez, vagyis ennyien vettk ignybe az ingyenes jogseglyt. Legtbbszr munka- s csaldjogi gyekben keresik meg őket, de sok gyfl krt tancsot vlsi s rksgi gyekben is - rja a Npszabadsg.
Gyorsan ismertt s npszerűv vltak a np gyvdjei, 2004 prilisa ta tbb mint 13 ezren fordultak hozzjuk ingyenes jogseglyrt. Akiknek csaldjban nem ri el az egy főre jut jvedelem az regsgi nyugdjminimum sszegt - 23 200 forintot -, ingyen kaphatnak jogi segtsget. Ha az gyfl jvedelme a legkisebb nyugdj s az 53 000 forintos minimlbr kz esik, egy vre meghitelezi az llam a jogi tancsads kltsgt - rja a Npszabadsg.

A baranyai jogseglyszolglatnl sszesen hsz jogsz vllalt munkt, kztk akad gyvd, kzjegyző s a Pcsi Tudomnyegyetem jogi karn oktat pedaggus egyarnt. A baranyai gyfelek tde munkajogi krdssel fordult a szolglathoz, msik tde pedig kzzemidj-elmaradsa okn kereste fel az irodt.

Veszprm megyben ht jogsz vllalta a np gyvdje szerepet. Eddig 720-an fordultak a megyei szolglathoz, s jvedelmk alapjn 140-en vehettk ignybe a tancsadst trtsmentesen. Veszprm megyben is a munka- s csaldjogi gyek voltak tlslyban - rja az origo.

Szegeden prilis ta hatszzan krtek segtsget a szolglattl. A legtbben ingatlant rintő problmk miatt fordultak a szolglathoz, de sok gyfl krt tancsot vlsi s rksgi gyekben is.