CyberPress.Sopron

(http://www.cyberpress.hu/)

Rovat: Lapszemle

2005. január 27., csütörtök 17:56


Lapszemle 2005. janur 27.

Az informci mindenki
Frum a globlis mdirl Porto Alegrben
 NOL Mario Dujisn
 
Globalizcikritikus felvonulk - szzezren vannak Porto Allegrben
Kp: Reuters - Silvio Avila

Itt az ideje, hogy a Szocilis Vilgfrum hrei eljussanak a vilg minden rszbe, s f?leg azokhoz, akiknek tnylegesen a lte fgghet t?le - llaptottk meg a janur 27-t?l 31-ig tart Porto Alegre-i vilgtallkoz keretben megrendezett els? Informcis s Kommunikcis Vilgfrum rsztvev?i.

"Az internetnek ksznhetjk, hogy kapcsolatba tudtunk lpni az egsz vilggal, de ugyanez a technolgia vilgviszonylatban tovbbra is csak keveseknek adatik meg, csak az elit fr hozz" - mutatott r a Szocilis Vilgfrum egyik ellentmondsra a szociolgus Cndido Grzybowski. A frum rszvevői s szervezői ezrt kiemelt helyen foglakoznak a hrramoltats problmjval, hiszen az a cl, hogy "minden kzssghez eljussanak, mivel mg most is nagyobb a zavar, mint az egszsges sokflesg."

A frum tezer akkreditlt jsgrjbl hromezren civil szervezetek szerkesztői, "akik szimpln hreket kzvettenek olvasikhoz, anlkl, hogy globlis zenetek fogalmaznnak meg" - hzta al Mario Lubetkin, az IPS hrgynksg vezrigazgatja.

A frum rsztvevői ezrt egy javaslattal lltak elő: ltre kell hozni egy olyan jsgri hlzatot, amely nem csak az ppen aktulis frum sszes tmjt dolgozn fel arra a pr napra, hanem a civil trsadalom egsz vre kiterjedő tevkenysgeiről hrt adhatna.

"Mostani vilgunkban komoly problmt jelentenek a nagy mdiabirodalmak: sokszor arra hasznljk fel műkdsket, hogy akadlyozzk a demokrcit" - nyilatkozta Ignacio Ramonet, a Media Watch Global (MWG) igazgatja, a Le Monde Diplomatique munkatrsa. Az USA vezető mdii "nem tudjk meglltani Washington hbors trekvseit, de nem is tkrztk vissza a trsadalom rszről rkező kritikkat a hborba szlt hamis rvelsek kapcsn" - lltja Ramonet.
 
Az informci "ruv vlt, amely - az rzelmeket kihasznl s a drmaiassgra alapoz - szrakoztats trvnyeinek ppen aktulis ajnlata-kereslete szerint kering, a konkrt valsgok, a trsadalom jobb megismerse helyett" - vlte a MWG francia igazgatja. "Egy sszetett, vltozatos de nem megbzhat rendszerrel llunk szemben, ahol nagy orszgok kommunikcis mdiumait - amelyeknek a szocilis szektorok szcsvnek kne lennik - hrom vagy ngy nagy gazdasgi csoport tartja kzben" - rvelt Ramonet.

Armand Matellard francia akadmikus figyelmeztetett arra, hogy "egy olyan vilggal llunk szemben, ahol a totlis rend alap egyplus kultrt erőltetik, mg mi a kultrk s annak alkoti sokflesgt vdjk. Ez egy kemny harc lesz, mert, annak ellenre, hogy mindennapjaikat befolysolja, az embereket nehz mozgstani az informcival s a kommunikcival kapcsolatos brmifle tmban."

A frum rsztvevőinek tbbsge egyetrtett abban, hogy a mdia privatizcija nem szavatolja az informcis pluralizmust, mert - mint azt Gianni Min olasz jsgr mondta - "a vllalkozk azrt fektetnek a mdiba, hogy sajt zleteiket hirdessk s az llam tmogatst megszerezzk."

Az első Informcis s Kommunikcis Vilgfrum zrsaknt Roberto Savio, az MWG főtitkra emlkezettet arra, hogy "az jsgrk csak viszonylagos szabadsggal rendelkeznek, hiszen a szerkesztő dnti el, hogy - az aktulis piac kritriumait kvetve - mivel foglalkozzanak. Savio arra is felhvta a figyelmet, hogy a vilgon ltező tbbezer fogyasztvdelmi szervezet dacra egy sincs, amely a polgrok informcis jogaival trődne. "Nagyon messze vagyunk attl, hogy a civil trsadalomnak egy igazi kommunikcis rendszere legyen. Ezrt ltre kell hozni a Szocilis Vilgfrumhoz llandan ktődő "gpezetet", s harcolni kell ezrt, hogy az informcihoz val jog alapvető emberi jog legyen."



Clkeresztben a romn felsővezets?
A felbőszlt romn maffia az llamfő s a kormnyfő meggyilkoltatst tervezi

MNO- radio.hu- Npszava
Veszly fenyegeti a legfelső romn vezetők, kztk Traian Basescu llamfő s Calin Popescu Tariceanu miniszterelnk lett - derlt ki az SRI elnevezsű romn titkosszolglat igazgatjnak tegnapi televzis nyilatkozatbl.

gy tűnik, az SRI meglehetősen komolyan veszi a korrupcis gyekbe keveredett maffiz csoportok fenyegető jelzseit. A titkosszolglat igazgatja tbbek kztt arrl is beszmolt, hogy mr arra utal informciik is vannak, hogy az alvilgi csoportok klfldi brgyilkosokkal akarjk elvgeztetni a "piszkos munkt".
Radu Timofte nyilatkozatban elismerte; a veszlyeztetett szemlyek kztt van Traian Basescu elnk s Calin Popescu Tariceanu kormnyfő.

Egyes vlemnyek szerint a volt kormnyprt ltal kinevezett titkosszolglati főnk sokkol kijelentsvel sajt ltjogosultsgt akarta csak bizonygatni az j adminisztrci idejn is, azonban a kormnyőrsg s az gyszsg is megerőstette a nyilatkozt abban, hogy az utbbi hnapban sokasodtak az llamfő veszlyeztetettsgre utal informcik.

MInt ismeretes, Basescu azzal nyerte meg a 2004 decemberi elnkvlaszts msodik forduljt, hogy vlasztsi hadjratban radiklis fellpst hirdetett az orszgot behlz korrupci ellen.
Akkori kijelentsvel magra vonta s meglehetősen felbősztette az alvilgot, amely most lltlag a romn vezetők lividlsra kszl.

Bukarestben bejelentettk, hogy a kormnyőrsg a helyzetnek megfelelően intzkedett, s vrhatan vdelmet kapnak az gyszek is; az llamfői hivatal pedig kzlemnyben tudatta, Traian Basescut a titkosszolglat rtestette a lehetsges veszlyekről.



Ketyeg az kolgiai bomba
Gondola
Alig tbb, mint egy vtizede van a vilgnak arra, hogy felbredjen, s elkerlje a klmavltozsok rvn bekvetkező katasztrft lltjk egy nemzetkzi konferencia rsztvevői.
Nagy port kavart egy, a napokban vget rt konferencia, amelyen angol, amerikai s ausztrl tudsok, felelős posztot viselő zletemberek s mr visszavonult, de mg mindig tevkeny politikusok vettek rszt, s a globlis felmelegeds vrhat kvetkezmnyeit trgyaltk. Az Independent cmű brit napilap szerint most előszr kpviseltettk magukat igazn fajslyos emberek a krdssel foglalkoz nemzetkzi konferencin, amely azrt is jelentős, mert az itt kiadott tanulmny mintegy hrom httel a Kyoti Egyezmny hatlyba lpse előtt egy jabb komoly figyelmeztetst kldtt az azt elutast orszgok fel.

Ahonnan nincs visszatrs
A rsztvevők szerint ugyanis nagyon hamar megtrtnhet mindaz, amiről eddig csak mint a tvoli jvőben bekvetkező lehetősgről beszltek: a konferencin kiadott jelents szerint ha nem vltoznak meg a globlis felmelegedst elősegtő tendencik, akkor tz v mlva, vagyis 2015-ben mr eslye sem lesz az emberisgnek, hogy visszafordtsa a tragikus folyamatot. Ebben az esetben a Fld elsivatagosodik, alig lesz terms, lell a Golf-ramlat, elapadnak a bolyg vzkszletei, kiterjedt erdők pusztulnak el s a sarkvidki jgtblk elolvadsval akr 10 mterrel is megemelkedhet az cenok vzszintje.

A jelents szerint akkorra alakul ki olyan szndioxid-koncentrci, amely a vilghőmrskletet az 1750-es mrtkhez kpest 2 Celsius fokkal megemeli, s ekkor a folyamat ngerjesztőv vlik. Eddig 0,8 fokos hőmrsklet-nvekeds kvetkezett be, de az elkvetkezendő 10 vben vrhatan jelentősen felgyorsul ennek a folyamata. A konferencia zrdokumentuma szerint a lgkr szndioxid koncentrtuma is radiklisan nvekedni fog: a jelenlegi 379 milliomod trfogatrszről (ppmv) vi kt egysgnyi nvekedssel szmolva, 10 v mlva elri a 400-as hatrt.

A tanulmny szerint ha minden gy folytatdik tovbb, ahogy eddig, akkor a tengerszintek magassga tlagban 9-88 cm-rel fog emelkedni 2100-ig, az tlaghőmrsklet pedig 1,5-5,5 fokkal lesz magasabb, mint most.

Stephen Byers, Nagy-Britannia korbbi kzlekedsi minisztere a konferencin elhangzottakkal kapcsolatban elmondta: bolygnk nagy bajban van. A klmavltozssal egy kolgiai bomba ketyeg, s ezt az emberek is egyre inkbb tapasztalni fogjk, amikor egyre nagyobb vltozsoknak s szlsősges időjrsoknak lesznek tani.

Van kit
A beszmol ksztői szerint kt lnyeges krdsben kell azonnal lpnie a vilg orszgainak: egyrszt a G8-aknak el kell hatrozniuk, hogy villamos ram-termelsk egynegyedt legksőbb 2025-re megjul erőforrsokbl mertik, 2010-ig pedig megduplzzk a klmakutatsra fordtott pnzsszeget.

Msrszt a konferencin rsztvevők hangslyoztk a Kyoti Egyezmny betartsnak fontossgt is. Az egyezmny hrom ht mlva lp letbe, miutn tavaly november elejn Oroszorszg is ratifiklta. rdekes ugyanakkor, hogy Putyin elnk egyik legkzelebbi tancsadja, Andrej Illanirov tbbszr is igen radiklisan fogalmazott a Kyoti Egyezmny kapcsn, nem ritkn a totalitrius ideolgikhoz hasonltva az egyezmny tmogatit.

Tlzs lenne?
A tanulmnyrl Mika Jnos, az Orszgos Meteorolgiai Szolglat ghajlatkutatja a Magyar Hrlapnak nyilatkozva gy vlekedett, hogy a problma valban ltezik, noha az elemzst ksztő nem hivatalos kutatcsoport az ENSZ szakrtői ltal elfogadottakhoz kpest eltlzott rtkeket emlt.
"Kt dologtl tartanak a tudsok: az egyik, hogy az aeroszolok hűtőhatst albecsltk, a msik pedig, hogy esetleg a szn-dioxid-rtkeket is rosszul szmoltk ki, gy a jsoltnl sokkal hamarabb jrhat slyos kolgiai kvetkezmnyekkel az veghzhats" mondta az ghajlatkutat.
(Forrs: BBC, Independent, National Geographic)



Az RHSZ fnke elismeri
Lehallgatjk az jsgrkat
Npjsg, Marosvsrhely

Radu Timofte, a Romn Hrszerz Szolglat (RHSZ) igazgatja kedden este elismerte, hogy bizonyos jsgrk telefonjait lehallgatjk nemzetbiztonsgi megfontolsbl.

A titkosszolglat igazgatja ezt a Realitatea TV egyik m?sorban kzlte arra a krdsre vlaszolva, hogy az RHSZ lehallgatja-e jsgrk telefonbeszlgetseit.

Radu Timofte elmondta, technikai szempontbl az RHSZ irnytja az sszes telefonlehallgatst, azokat is, amelyeket a biztonsgi rendszer ms intzmnyei vgeznek. Hozztette, ezek az intzmnyek gyszsgi hatrozat alapjn vgzik a lehallgatsokat.

Timofte kzlte, hajland lehetv tenni, hogy az jsgrk kpviseli megtekinthessk az RHSZ lehallgatkzpontjt. "A telefonok igen knnyen lehallgathatk" - mondta az RHSZ igazgatja.

Radu Timofte ezt a kt hrgynksg telefonjai lehallgatsnak kapcsn kzlte.

Az Orszgos Korrupciellenes gyszsg 2003 oktberben elutastotta a Belgyminisztrium titkosszolglatnak krelmt a Mediafax s az Am Press hrgynksgek telefonjainak lehallgatsval kapcsolatban.



Vsroljon plzt magnak!

 Vilggazdasg
Februrban lezrul az a tbb tz milli eurs tranzakci, amelyben a brit Dawnay Day befektetsi trsasg megvsrolja az izraeli Plaza Centerstől az utbbi cg tulajdonban lvő ngy dunntli bevsrlkzpontot. Az elad ms trsgbeli orszgokban hasznostja a bevtelt. A vevő jabb kereskedelmi ingatlanokat akar vsrolni Magyarorszgon.

Hrom hten bell lezrul a Plaza Centers tulajdonban lvő soproni, szombathelyi, veszprmi s pcsi bevsrlkzpontok eladsa. A vevő a brit Dawnay Day befektetsi trsasg, amely vrhatan 56,5 milli eurt fizet az ingatlanokrt. A nhny hete alrt előszerződsben ezt az sszeget jelltk meg, s ez vrhatan nem vltozik.

tlag felett

A ngy vidki plzban kzel hetvenezer ngyzetmteren 315 zletnek alaktottak ki helyet, a kzpontok kihasznltsga tlagos vagy tlag feletti, az ves hozam 10-10,5 szzalk, ami tlagosnak tekinthető a magyar piacon. A kzpontokra elővsrlsi joga volt a francia Klepirre-nek, de nem lt vele.

A Dawnay Day cg ezzel a tranzakcival megerősti jelenltt Magyarorszgon. Előzőleg logisztikai kzpontot vsrolt Budarsn, a Tesco ruhz mellett. Tervei szerint ott kereskedelmi parkot alakt ki a kzeljvőben mondta James Kinnel, a cget kpviselő Bradmore King Sturge tancsad cg gyvezető igazgatja.

Beszmolja szerint a brit vllalat elsősorban a kereskedelmi ingatlanok irnt rdeklődik, egyebek kztt a hazai Stop-Shop hlzatra, illetve a Győrben, Szkesfehrvrott s Debrecenben műkdő bevsrlkzpontokra figyel.

Prblkozik

A cg eddig nagy-britanniai bevsrlkzpontok, belvrosi s klvrosi irodahzak, főtvonalak melletti zletek, raktrruhzak, ipari, illetve szabadidős ingatlanok megvsrlsval vagy eladsval szerzett tapasztalatot az ingatlanpiacon. Főleg Nagy-Britanniban s a Kzel-Keleten bonyoltott le klnbző vsrlsokat, s rtkestett nhny nagyobb kereskedelmi kzpontot.

sszesen tszz kereskedelmi ingatlan tartozik portflijba hatvan brit vrosban, illetve ms teleplsen, melyek sszterlete meghaladja az egymilli ngyzetmtert. A 2500 brlővel fennll szerződs nyomn vente tbb mint szzmilli fontnyi bevtelt knyvelhet el a brleti djakbl.

A jelenleg ktszz fővel műkdő Dawnay Day & Co. Ltd.-t, a befektetsi trsasg anyacgt 1928-ban alaptottk, jelenlegi tulajdonosai a nyolcvanas vek elejn vettk meg a cget. Az ltaluk kezelt vagyon rtke meghaladja az 1,5 millird fontot.

tadtk

A bevtelt ms kzp- s kelet-eurpai orszgban igyekszik hasznostani az izraeli vllalat, amely tavaly 12 hasonl magyarorszgi bevsrlkzpontot adott el a Klepirre-nek. Az rtkestett vagyon rtke megkzeltőleg 285 milli eur, ebből az sszegből a klnbző finanszrozsi s egyb ktelezettsgek levonsa utn mintegy kilencvenmilli eur kszpnzhez jutott a Plaza Centers. A szban forg egy tucat ingatlan zemeltetst egy vegyesvllalat tven szzalkos tulajdonosaknt mg elltja az izraeli trsasg.

A Plaza Centers tulajdonban marad kt irodaplet s a balettintzet plete Budapesten, valamint az MKB-val egyttműkdsben, a tervezs szakaszban lvő lomsziget elnevezsű projekt az budai-szigeten. Magyarorszgon kvl a trsasg hrom lengyelorszgi műkdő, s nyolc fejlesztsi s ptsi fzisban lvő plzt birtokol. Ezek Litvniban, Grgorszgban, Lengyelorszgban s Csehorszgban plnek.