CyberPress.Sopron

A 2005. év európai kulturális fővárosában, az írországi Corkban február 2-án óriási érdeklődés mellett megnyílt az Enlargement (Bővítés) című, az új uniós tagországok kortárs művészetét ismertető éves programsorozat magyar hónapja.
Az eseményen beszédet mondott Dr. Balassa János rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Dr. Schneider Márta, a NKÖM helyettes államtitkára és Nagy T. Katalin kurátor.
A templomból kiállítótérré alakított Cork Vision Centre közönsége február 26-áig Lugossy Mária szobrait és Gaál József festményeit tekintheti meg a „Szabadulás” és az „Álomban létező” című kettős tárlaton. Ugyanitt mutatkoznak be a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa címre pályázó magyar városok, fellép az Auer Vonósnégyes, egy másik helyszínen pedig kortárs magyar filmeket vetítenek.

A helyszín: Cork, Európa első kulturális fővárosa Európa első kulturális fővárosa

Az Írország déli részén fekvő Cork elsőként lett Európa első kulturális fővárosa. A Cork 2005 projekt egész éves programtematikáját John Kennedy igazgató dolgozta ki, az ötletek 90 százalékát nyilvános egyeztetésre bocsátották. Tavaly május 4-én született a döntés, hogy a kulturális főváros projekttel egybekötve teret adnak a 10 újonnan csatlakozott uniós tagállam művészeti bemutatkozásának. A Cork Civic Trust igazgatója, John Miller által kezdeményezett rendezvénysorozat az Enlargement (Bővítés) címet kapta. A koncepció azokat a változásokat állítja a középpontba, amelyek alapvetően átrajzolják az összeurópai politika, művészet, kultúra, kereskedelem és technológia erőviszonyait, és radikálisan átalakítják a korábban megszokott földrajzi dimenziókat és adminisztratív struktúrákat. A „Bővítés” projekt célja az, hogy a vizuális művészetek segítségével közvetítse az új tagországokból érkező „izgalmas szellemiséget, vizuális szépséget és kreatív energiát”, illetve hosszú távon partnerkapcsolatok épüljenek ki a kulturális intézmények és szereplők között. A szervezők azt szeretnék, ha a most megkezdett úton Cork lenne az első, „biztonságos kikötő, ahol meg lehet pihenni, feltölteni a szellemi tartalékokat, és folytatni az utat”. A bemutatkozás egyszersmind alkalmat nyújt arra, hogy az egyes országok letegyék névjegyüket egy olyan városban, amelynek arculatát már számos más kultúra formálta.

,,A harmónia és az egység ünnepe ez”

A XVI. századi, egykor Szent Péternek szentelt templomból átalakított épületben, a Cork Vision Centre-ben január 6-án vette kezdetét az „Enlargement! bringing the New Europe to Cork” (Bővítés – az Új Európa Corkban) projekt.
A megnyitón Pat Cox, az Európai Parlament volt elnöke történelmi pillanatként emlékezett meg a csatlakozási szerződés athéni aláírásáról, és a Vízkereszt kapcsán méltatta a mostani esemény jelentőségét. „…Egy új korszak hajnalát köszöntjük most is, mint akkor, amikor a napkeleti bölcsek megérkeztek Jézushoz….A harmónia és az egység ünnepe ez” – jelentette ki, hozzátéve, hogy 2005 az új tagországok megismerésének éve lesz.

Havonta változó kiállítás
A „Bővítés” állandóan változó, egy évig tartó kiállítás, „Európa társalgója”, ahol havonta más-más új uniós tagország művészi arculatát ismerheti meg a közönség (novembertől decemberig Írország zárja az eseménysorozatot). A nagyszabású projektben meghatározó szerepet vállalt a Cork Civic Trust, a városi önkormányzat és a magánszektor által fenntartott közhasznú önkéntes szervezet. Észtország januári bemutatkozása után most Magyarországon van a sor: február 2-a és 26-a között két egyformán elismert, de gyökeresen más stílust képviselő képzőművész, Lugossy Mária és Gaál József alkotásait állítják ki „Szabadulás” és „Álomban létező” címmel, mintegy 100 négyzetméternyi területen

Az Európa Kulturális Fővárosa pályázói is bemutatkoznak
A kettős tárlat kurátora Nagy T. Katalin művészettörténész, szervezője a Hungarofest Kht. A kiállításokkal párhuzamosan a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa címre pályázó hazai városok (Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Sopron, Veszprém) tartanak kulturális-gasztronómiai bemutatót. Az események február 9-én az Auer Vonósnégyes koncertjével egészülnek ki, míg a Triskel Arts Centre-ben a Jött egy busz…, a Kontroll és az Ébrenjárók című filmeket vetítik. A programok létrejöttét a NKÖM támogatta.
Magyarország corki vendégszerepléséhez Göncz Árpád volt köztársasági elnök írt angol nyelvű előszót, amelynek tartalma a következő: „A leckét mindenekfölött nekünk, a magyar politikai döntéshozóknak kell megtanulnunk. Úgy kell megértenünk a térkép, a múlt, a jelen és a jövő üzenetét, hogy közben ne dramatizáljuk túl a múltat, és ne cipeljük magunkkal annak minden terhét. Ugyanígy nem szabad utat tévesztenünk a jövő délibábjának bűvöletében. A múlt értékét pontosan azok a kövek adják, amelyek átmenthetőek a jövő építésére. Fenntartások nélkül meg kell válnunk mindattól, ami a jövő építésének útjában áll.”

Az alkotókról
Lugossy Mária kőből, acélból, bronzból és üvegből építi szobrait. Műveit 1973 óta számos helyen, többek közt Bilbaóban, Madridban, Tokóban, New Yorkban, Chicagóban és a párizsi Louvre-ban állították ki. Munkáiban változatos témákat jár körül, intenzíven foglalkoztatja az emlékezés és a tagadás, a születés, az élet és a halál ciklusa. Kisméretű szobrokat éppúgy alkot, mint monumentális köztéri műveket. Művészetében visszatérő motívum az erőszak-szeretet és a szenvedés-remény dichotómiája. Műveiben a lenyűgöző látvány a taktilis felfedezés élményével párosul, ami erős reakciót vált ki a szemlélőből. Nagy T. Katalin kurátor szavaival (részlet a katalógusból): „….A kilencvenes évek végén a történelem útvesztőit addigra bejáró szobrász képzeletét egy új vízió tartja fogva: könyvtárnyi könyvszoborban újraírni a történelmet. A magyar költészet egyik géniusza, Vörösmarty Mihály már másfél századdal ezelőtt megingatta bennünk a könyvekbe, az emberi tudásba vetett hitet, zord hangja ma is kihallik az eltelt idő jajkiáltásai mögül:
„De hát hol a könyv, mely célhoz vezet?
Hol a nagyobb rész boldogsága? – Ment-e
A könyvek által a világ elébb?”
Bár a Gondolatok a könyvtárban című nagyszabású költemény végső kicsengése bizakodó, s cselekvésre int. Vajon a XXI. század művésze bízik-e még az emberben? … Másként nem csinálna szobrokat. Lugossy közel egy tucat könyvszobrot készített el eddig, de a művek nagy része már idő előtt Mátyás Corvináinak sorsára jutott, szétszóródott a világban. Zárt és nyitott könyveiből ki-kitüremkedik a történelem, az üveglapok, mint a könyv oldalai engedelmesen simulnak egymásra, de a történelmi dátumok és események száraz, személytelen lajstromából kiszabadulnak a névtelen milliók sóhajai. A könyvekben is ott sorakoznak a Lugossy-féle bábuemberek, egyforma kis usébtik, a saját sorsukat már megváltoztatni képtelen tömegemberek, ideológiák, háborúk ártatlan áldozatai. Lugossy Mária médiumként közvetíti milliók jajszavát, minden szobra szembesít a ránk testált felelősséggel, „hol a nagyobb rész boldogsága?” Hiszi, hogy minden megtalált formával, minden alkotással közelebb kerülünk a szabaduláshoz.”

Gaál József festőművész hatalmas vásznai egyidejűleg ellenpontozzák és egészítik ki Lugossy Mária hatásos szobrait. „Álomban létező” címmel új munkáit mutatja be Corkban, egy olyan gyűjteményt, amely az alkotó sajátos látásmódjával idéz meg különös teremtményeket, a bennünk élő-lélegző lelkeket. Nagy T. Katalin kurátor szavaival (részlet a katalógusból): „…A hatalmas figurák talán egy sohasem volt, de mégis létező multi-kultikus labirintusból valók. Alakjai évszázadok óta járják a mitikus folyosókat, bolyonganak az istenkereső útvesztőkben, hogy képesülve elfelejtett vagy csak elfedett érzéseket, érzeteket tárjanak föl. Gaálnak átjárása van álom és valóság, e világ és túlvilág, tudati és tudatalatti szféra között, mintha észre sem venné, mikor halad át - Hölderlin szavával élve - a „könnyű kötésű hídon”. Kiállításának címe is – „álomban létező” – ezt az áttűnést sugallja, a megfoghatatlan álom és a felfoghatatlan létezés látszólagos ellentéte nála összeolvadni látszik. Művészetével a kollektív emberi szellemet idézi meg, mintha minden mítoszok elődjét, az ősmítoszt keresné, mert ahogy ő maga mondja: „A tudatalatti s a tudat feletti, a tudatos és a tudattalan a művészetben szétválaszthatatlan. Az ihlet éteri és ösztönös egyszerre, esendőség és tökéletesség, alászállás és felemelkedés.” Gaál festményei a jungi értelemben vett „belső képek, a secundum naturam akaratlagos előhívásai…….Saját személyiségének, művészetének megformálásakor gyakran a pogány és keresztény hagyományhoz nyúl vissza, mindig újabb és újabb maszkokat ölt magára, hogy megidézze, vagy éppen elriassza a démonokat. Énekét hallgatva, képeit, szobrait nézve, az embernek sokszor az az érzése, hogy az a bizonyos „könnyű kötésű híd”, valójában egy-egy mű, melynek elkészültével a művész visszatér az evilágba, hogy aztán újra nekivágjon annak a bizonyos útnak, amit alkotásnak nevezünk.”
Rénes Judit
Fotók: Hungarofest

Lugossy Mária Történelemkönyv I. című szobra

Lugossy Mária Történelemkönyv VII. című szobra

Gaál József Lilith című festménye

Gaál József festménye az "Álomban létező" ciklusból, "Pünkösdi király"