CyberPress.Sopron

(http://www.cyberpress.hu/)

Rovat: Lapszemle

2005. február 05., szombat 15:25


Lapszemle 2005. február 5.

A világ legnagyobb műkincslopásai
Népszabadság

Leonardo Orsós Madonnájának egyik változatát két éve lopták el egy skóciai kastélyból
Mindjárt ez év elején húsz darab XVII. századi festményt és számos ezüsttárgyat loptak el a hollandiai Hoorn város Westfries múzeumából ismeretlen tettesek.

Az elrabolt műtárgyak értékét 10 millió euróra becsülik, de velük egy pótolhatatlan nemzeti kincs is odalett. A 125 éves kiállítóhely biztonsági rendszerét a betörés előtti napokban ellenőrizték, és mindent rendben találtak. A feltételezések szerint a tolvajok hatástalanították a berendezést, és így vihették el egyebek közt Jan van Goyen, Jacob Waben és Jan Linsenand Herman Hentsenburg alkotásait.

Tavaly az oslói Edvard Munch Múzeumból rabolták el a világ egyik leghíresebb képét. Edvard Munch norvég festő Sikoly című alkotását egy másik, a Madonna című festményével együtt vitték el a tolvajok a képtárból. A festmények értéke összesen 350 millió norvég koronára (tízmilliárd forint) tehető. A fegyveres rablás óta csak a képkereteket találták meg. A Sikoly című festményből van viszont három másolat, a legértékesebbet 1994-ben ugyancsak ellopták. Csodával határos módon sértetlenül került elő egy szálloda szobájából. Azóta az oslói Nemzeti Galériában van.

Ugyancsak 2004-ben történt: Kínában kivégeztek egy férfit, mert tíz év alatt csaknem 250 műkincset lopott el. A férfi a Kulturális Relikviákat Védő Osztályon dolgozott. Olyan tárgyakat tulajdonított el, amelyeket a világörökség részévé nyilvánítottak. Eladta ezeket, és majdnem 500 ezer dollárt keresett rajtuk. Eleinte hamisítványokat tett az eredeti műtárgyak helyébe, később már ezzel sem vacakolt, egyszerűen elemelte őket. A házkutatás során valamivel több mint száz értékes kincset találtak nála. Voltak tettestársai is, őket szabadságvesztésre ítélték. A kínai hírügynökség szerint ez volt a legnagyobb műkincsrablás 1949 óta.

Skócia legjelentősebb műkincsrablását két éve követték el: Leonardo da Vinci Orsós Madonnáját, amelynek értékét 25-50 millió fontra becsülik, két fiatalember vitte el egy főúri kastélyból. A kép azóta sem lett meg. A festményt egyébként három változatban készítette el a festő az 1500-as években.

Van Gogh, Picasso és Gauguin négymillió fontot érő festményeit 2003-ban rabolták el egy manchesteri galériából, miután a tolvajok kikerülték a biztonsági kamerákat, a riasztókat és a nonstop járőrszolgálatot. A következő nap azonban egy nyilvános vécében találtak rá a kissé sérült műkincsekre. A rablók jegyzetet ragasztottak hozzájuk: a kiállítóhely rossz biztonsági rendszerére akarták felhívni a figyelmet.

Nyolcvan láb hosszú alagút vezetett egy bolttól a paraguayi Szépművészeti Múzeumig. Az üzletet hamis néven bérelte egy banda, amelynek tagjai két hónapig ásták a vágatot. Azon keresztül összesen 500 ezer font értékű műtárgyat csempésztek ki a múzeum egyébként addigi legértékesebb kiállításáról 2002-ben.

Nyolc embert ítéltek börtönbüntetésre, amikor egy Rembrandt- és két Renoir-kép tűnt el a stockholmi Nemzeti Múzeumból 2000-ben. A legvakmerőbb műtárgylopásként emlegetett bűntény elkövetői közül hárman maszkban és felfegyverkezve mentek be a múzeumba. Úgy tettek, mintha látogatók volnának, majd leemelték a képeket, és elszaladtak velük. Úgy buktak le, hogy négy hónappal később egy kábítószeres ügyben folytatott nyomozás során a rendőrség rábukkant az egyik festményre.

Az amsterdami Van Gogh Múzeumból két maszkos férfi húsz képet rabolt el 1991-ben. A rendőrség azt mondta: a rablók egyike előző nap elbújt a múzeumban, két biztonsági őrt arra kényszerített, hogy kapcsolja ki a riasztókat, majd másnap társával együtt kipakolták a múzeumot. Nem tudni, miért, de alig egy óra múlva, hogy megléptek, a menekülők autójában megtalálták a festményeket.

A művészettörténet legtöbbször kirabolt ingatlana az írországi Russborough Ház: 1975 és 2002 között negyvenszer törtek be ide, összesen 45 festményt vittek el. Köztük van olyan, amelyet kétszer is elloptak onnan.

1961-ben Goyának Wellington hercegéről készült portréja azért került a hírekbe, mert egy munka nélküli sofőr, Kempton Bunton - saját vallomása szerint - bemászott a londoni Nemzeti Galéria nyitott ablakán, és hóna alatt kivitte a képet, hogy váltságdíjat kérjen érte. Három hónapot töltött börtönben. Később úgy tűnt, ártatlanul.

A világ leghíresebb festményét, Leonardo da Vinci Mona Lisáját 1911-ben egy olasz munkás, Vincenzo Peruggia rabolta el a Louvre-ból azzal az indokkal, hogy túl sok olasz festmény van a francia gyűjteményekben. Peruggia egyszerűen leemelte a képet a falról, munkaruhájába bújtatta, és kisétált vele a Louvre-ból. A kép két évig hiányzott. Addig is a franciák ezrei álltak sorba, hogy megnézzék a festmény üres helyét.

(A kínai és a hollandiai eset kivételével az összeállítást a BBC News készítette.)



Kiebrudalhatják Szitát a Fideszből
Index

Noha a Fidesz cáfolja, hogy a pénteki, csak a legbefolyásosabb pártvezetők jelenlétében megtartott elnökségi ülésen szó esett volna a kaposvári polgármester ügynökmúltjáról, annyi bizonyos, az eredeti tervekkel ellentétben Orbán Viktor nem látogat el országértékelő turnéja keretében Kaposvárra. A Népszava szerint Szita Károlyt felszólították, mondjon le fideszes tagságáról.

Szita Károly gyakorlatilag lebeszélte Orbán Viktort, a Fidesz elnökét, hogy Kaposváron is "országértékelő beszélgetést" tartson, mondta egy a Fidesz vezetéséhez közel álló politikus az Indexnek. A rendszerváltás előtt a III/II-es főcsoportfőnökséggel kapcsolatban álló kaposvári polgármester szerint ebben a zűrzavaros időben nem lenne szerencsés az elnöki látogatás.

Elkerüli az országrészt

Eredetileg - Orbán budapesti országértékelő beszédét felvezető - öt helyszínből álló "országértékelő beszélgetések" egyik állomása lett volna a dunántúli város is, így azonban a jövő héten Orbán csak Pocsalyon, Miskolcon, Várpalotán, Budapesten és Esztergomban beszél "a falvak, a nők, a foglakoztatáspolitika, a főváros és az egészségügy problémáiról".

Lemondatnák Szitát?

Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője az Indexnek azt mondta, hogy a pénteki elnökségi ülésen, amelyen csak a legszűkebb pártvezetés vett részt, nem volt téma Szita Károly múltja. A Népszava ugyanakkor úgy tudja, hogy a kaposvári polgármester a közeljövőben lemond Fidesz-tagságáról, ugyanis a párt vezetői erre szólították fel. A párt hivatalos verziója szerint ugyanakkor mindaddig, amíg bíróság nem dönti el, a Fidesz nem foglal állást a kérdésben. Az Index kereste a kaposvári polgármestert, aki - már hetek óta - szombaton is elérhetetlennek bizonyult.

Február 2-án az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁSZTL) átadta az Indexnek a Szita Károly ügynökmúltját bizonyító iratokat. A dokumentumok szerint Szitát 1980 július 2-án szervezte be Fenesi Lajos rendőrfőhadnagy a III/II-es osztályhoz, fedőneve Krakus Péter lett. A dokumentum szerint Krakus ügynök 1989. május 9-én szerelt le.



Polgári köröket akar az MSZP is
Origo
Az MSZP mozgalmat indít a sikeres Magyarországért - jelentette be Hiller István pártelnök pénteken. Javaslata: a településeken alakuljanak olyan társaságok, amelyek az Európai Unió következő költségvetéséből Magyarországra érkező források felhasználását terveznék meg.

Hiller polgári köröket szeretne az MSZP köré
A Sikeres Magyarországért Mozgalom keretében létrejövő társaságoknak az lenne a feladatuk, hogy tervezzék meg, méretüknek, lakosságszámuknak megfelelően, azokat a beruházásokat, amelyek a következő 10-15 évben a második Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) keretében megvalósulhatnak a településen - közölte sajtótájékoztatóján a Hiller István pártelnök. Hozzátette: a mozgalmat az MSZP kezdeményezi, de a részvételt nem köti pártpolitikai hovatartozáshoz.

"Mi velük együtt, az emberekkel együtt, a falvakkal és a városokkal együtt akarjuk kidolgozni a Sikeres Magyarország programját és sikeressé tenni az országot" - fogalmazott. Hozzátette: "jöjjön létre a Sikeres Nyíregyházáért Társaság vagy éppen a Sikeres Bátonyterenyéért Társaság, a Sikeres Miskolcért Társaság, a Sikeres Bakonyszegért Társaság, és 3200 település nevét lenne érdemes felsorolni".

A politikus szólt arról is, az NFT keretében 2007 és 2013 között Magyarországra érkező 15 ezer milliárd forint azt jelenti, hogy az ország 10 millió lakosára fejenként 1,5 millió forint jut. Hozzátette: az összeg egyik fele központi, a másik helyi döntés alapján használható fel. "Több mint száz év után először nyílik lehetőség az ország számára, hogy többel gazdálkodjunk, mint amennyit az ország megtermel" - mondta.

A pártelnök szerint az MSZP a mozgalomban szolgáltatóként működik közre, rendelkezésre bocsátja tapasztalatait, a szükséges információkat és szakértőket. Egy újságíró feltette a kérdést, mennyire hasonlít a szocialisták most életre hívott mozgalma a Fidesz által kezdeményezett polgári körökhöz. Hiller István azt válaszolta: "a helyben megalakuló társaságok nem utcai demonstrációs tömegek, nem arra valók, hogy utcán meneteljenek, hanem arra valók, hogy tervezzék a közös helyi sikert". Egy másik kérdésre hozzátette: a mozgalom koordinációját, a társaságok egymás közötti kapcsolatteremtését az MSZP vállalja, és a pártban lesz, aki kapcsolatot tart a mozgalommal.

Hende Csaba fideszes országgyűlési képviselő, a polgári körök koordinátora közölte: a polgári körök már régóta sikerrel művelik azokat a célkitűzéseket, amiket a most útjára induló szocialista kezdeményezés takar.



A leszázalékoltak harmada valójában munkanélküli
www.radio.hu
Szakértők szerint a leszázalékolások harmada indokolatlan, ugyanakkor számos fogyatékosnak és valóban beteg embernek valóságos kálváriát kell járnia ahhoz, hogy megkaphassa a megérdemelt rokkantnyugdíjat.
A megváltozott munkaképességűek ellátórendszerének a váza lényegében az 50-es években alakult ki, és Dr. Juhász Ferenc az Országos Orvosszakértői Intézet főigazgatója szerint ez a legfőbb oka annak, hogy csak döcögve működik. – Természetesen azóta kisebb-nagyobb változtatások a 60-70-80-as években történtek, de a lényeg, hogy jelenleg egy elavult ellátórendszerrel dolgozunk, ami csak a kompenzációs, a pénzbeli ellátásokra fordít figyelmet, a fogyatékosság megelőzésére, a rehabilitációra, a munkaképesség csökkenésének elbírálására, a diagnózisokra pedig egyáltalán nem. Nem veszi figyelembe a munka körülményeit sem, ami nagyon furcsa, amikor a munkaképesség csökkenésről beszélünk.

Ma Magyarországon összesen a rokkantsági nyugdíjasok száma majdnem eléri a 800 ezret, több mint 200 ezer egyéb járadékos van a munkaképesség megváltozása miatt, több tízezer fogyatékos van. Az emberek azért az ellátásukat megkapják, más kérdés hogy problémák vannak a rendszerrel – utasítja el a főigazgató úr a feltételezést, hogy lényegében rossz lenne a szisztéma.

Érdekes megfigyelni, hogy az egyes megyékben előforduló betegségtípusok között milyen különbségek vannak. A leggyakoribbak a keringési rendszer betegségei, kb. 20 százalékban. Csongrád és Tolna megyében a legtöbb az ilyen betegek aránya, a daganatos betegek előfordulása Nógrád és Heves megyében a leggyakoribb, ezeket követik a mentális és viselkedési zavarok mintegy 10 százalékban. Ha a magyar rendszer nem lenne ilyen torz, amilyen, akkor hasonló lenne a helyzet, mint az EU többi országában, ahol 30-40 százalék a pszichés megbetegedések aránya a rokkantak között. Utána következnek a mozgásszervek megbetegedései.

– Ma a rokkantnyugdíjra kifizetett összeg az egész gyógyító megelőző ellátással azonos értékű összeget jelent, a kórháztól a háziorvosig mindenütt, tehát hihetetlen mennyiségű pénzekről van szó, több száz milliárdról amit rendezni borzasztóan nehéz – terelte át a beszélgetést az anyagiakra Dr. Balogh Sándor az Országos Alapellátási Intézet főigazgatója

A kérelmeket az Orvosszakértő Intézet bírálja el. A közvélemény és a társadalom azt várja el, hogy igazságos, objektív elbírálásában részesüljön mindenki, hogy az eljárás legyen bürokráciamentes és humánus. – Az intézetnek ugyanakkor nagyon nehéz a helyzete ebben a kérdésben, mivel számos problémával küszködünk. – magyarázta meg dr. Juhász Ferenc, hogy miért érzi úgy, szinte lehetetlen mindig jó döntést hozni. – Alulinformáltak vagyunk, az igénylők egészségi életútja, egészségi állapota vonatkozásában. Az igénylők az intézetbe gyakran kivizsgálatlanul, nem megfelelő gyógykezeléssel, nem megfelelő dokumentációval, olykor nem valódi adatokat tartalmazó dokumentációval érkeznek. Kiegészítő kivizsgálásra utalhatjuk a beteget, de sajnos az intézetnek jelenleg nincs arra módja hogy saját maga elvégezze a képességvizsgálatokat. Mindenképpen külső információkra szorulunk, a háziorvos által szolgáltatott információkra. A háziorvosnak ebben a vonatkozásban is kulcsfontosságú szerepe van, amennyiben ők ismerik legjobban az igénylő eddigi életútját, ismerik az életkörülményeit, a munkafeltételeit, és ezek az információk számunkra nagyon hasznosak lennének. Kérjük is az információt, adott esetben un. háziorvosi beutaló formájában, amelyet sajnos jelenleg a háziorvosok egy része nem tölt ki, vagy hiányosan tölt ki.

Az alapvető problémát az okozza, hogy ha a szociális problémákat nem tudják másként rendezni, akkor az embereknek eszébe jut a leszázalékolás. – A lényeges adat a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjasok száma, ami valóban csaknem félmillió. Egyébként meg kell mondani, hogy a rokkantsági nyugdíjasok nagy száma nem hazai jelenség azt sem mondhatni hogy közép-európai vagy kelet-európai jelenség. Másfél évtizeddel ezelőtt Hollandiában 1 milliót meghaladta a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjasok száma, hasonló volt a jelenség Angliában. Ott is az történt, hogy szociális problémákat a rokkantsági nyugdíj kérdésével oldottak meg. Itt komoly intézkedésekre van szükség, ezt az EU régi országai már megtették Magyarországon is folyamatban vannak ezek az intézkedések. Melyekről van szó? A komplex totális megelőzéssel elsősorban meg kell előzni a betegségeket, ha a betegségek megtörténtek, akkor a gyógykezeléssel meg kell előzni a tartós károsodásokat, ha a tartós károsodások fennállnak, akkor rehabilitációval meg kell előzni a fogyatékosságot, ha a fogyatékosság fellépett, akkor komplex rehabilitációval elsősorban foglalkoztatási rehabilitációval meg kell előzni a rokkantságot.

Kiss József az OEP megbízott főigazgatója alapvetően egyet ért a többiekkel. – Holland példát mondta Balogh Sándor főigazgató úr itt az előbb, ott nekik van még egy ugyanekkora ellátórendszerük, ami külön kezeli többek között az ilyen pszichés társadalmi, szocializációs okokból munkát vállalni nem akarók, képesek körét, és emellett van egy a formálisan is betegségek miatt munkavállalásra képtelenek köre. A kettő együtt duplája a magyar rendszernek. Fejlődik az orvostudomány, változnak a lehetőségek, akiből tíz évvel ezelőtt rokkant lett egy bizonyos egészségi károsodás miatt annak ma jó esélye van, ha szerencsés csillagzat alatt született és megtalálja a megfelelő helyeket, jó esélye van, hogy lényeges károsodások nélkül esetleges súlyos betegségből is felgyógyuljon. Ez igaz a szívinfarktusra talán ugyanúgy ma már, mint egyre több rosszindulatú daganatos betegségre.
B. Király Györgyi műsora nyomán



A restitúció felgyorsítását sürgetik az erdélyi magyar egyházak
Szabadság, Kolozsvár

Románia EU-csatlakozásáig be kellene fejezni az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának folyamatát — jelentette ki Markó Béla pénteken Kolozsváron az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselôivel folytatott megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón. Az RMDSZ elnöke elmondta, hogy a találkozón az egyházak képviselôi egyebek között a restitúció felgyorsítását sürgették. A magyar egyházak által benyújtott több mint 1700 kérvény közül mindössze 350 esetben született kedvezô döntés. Markó azt szeretné, ha ez a folyamat telekkönyvezéssel együtt 2007. január 1-ig lezárulhatna. Az egyházak a föld- és erdôterületek visszaszolgáltatása mellett az elkobzott egyházi levéltárak anyagának visszaadását is kérik.

Markó Béla a prioritások között említette a kultusztörvény elfogadását. A romániai egyházak m?ködését szabályozó törvényt — amelynek az egyházi autonómiát kellene nagyon pontosan meghatároznia — a román parlament várhatóan az idén fogja elfogadni.

Szintén elsôdleges fontosságú a romániai tanügyi törvény módosítása azért, hogy gyakorlatilag is lehetôvé váljon a felekezeti oktatás. Markó emlékeztetett, hogy jelenleg csak az alkotmány rendelkezik errôl, Románia alaptörvénye az állami és a magánoktatás mellett ezt az oktatási formát is elismeri. A tanügyi törvény módosítása révén azonban megteremthetik a felekezeti oktatás m?ködéséhez szükséges törvényes keretet.

Az RMDSZ azt javasolja, hogy az egyházak és az állam osszák meg az ilyen iskolák fenntartásával járó felelôsséget és költségeket. Az egyházak az infrastruktúrát és egyéb felszerelést biztosítanák, az állam pedig a pedagógusok bérezését, és más járulékos költségeket fedezne. Markó szerint ezt az elvet mindenki osztja, kérdés az, hogy milyen mérték? lesz majd az állami támogatás. Az egyházak emellett azt is szeretnék, ha az általuk indított iskolákban felügyeleti joggal is rendelkeznének.

Az egyházak elégedetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy az emberek nem ajánlhatják fel nekik jövedelmük egy százalékát, mivel nincsenek rajta azon a listán, amely a fogadó intézményeket tartalmazza. Ezért azt kérték a szövetség vezetôitôl, hogy módosítsák az erre vonatkozó törvényes elôírásokat.

Markó az észak-erdélyi autópálya helyzetére is kitért. Szerinte ez a terv olyan célkit?zés, amely az erdélyi románokat és magyarokat egyaránt összeköti. Hangsúlyozta: a korszer? út megépítése prioritás kell hogy legyen az itt élôknek, hiszen ennek a régiónak a fejlôdése e beruházás kivitelezésétôl is függ. Markó leszögezte: az RMDSZ nem ért egyet az autópálya-építés stratégia módosításával. A politikus szerint hibát követett el a román politikai elit a kilencvenes évek elején, mivel nem ismerte fel a korszer? úthálózat megépítésének szükségességét. Emiatt most ebbôl a szempontból az ország siralmas állapotban van.

Borbély Tamás



Nem kell tartani tömeges kivándorlástól - Átfogó közvélemény-kutatás az erdélyi magyarokról
http://www.hhrf.org/erdelyinaplo/

Úgy tűnik, lelohad a kettős állampolgársággal kapcsolatos kormánypárti hisztéria: a Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézetének az erdélyi magyarság körében végzett közvélemény-kutatása szerint az itteni magyarok kilenc százaléka vállalna munkát a közeljövőben az anyaországban, tanulmányokat pedig két százalékuk szeretne folytatni Magyarországon. A tavaly végzett felmérés első eredményeit múlt csütörtökön ismertették Budapesten egy konferencián.

Az Új Kézfogás Közalapítvány megbízásából 2004. január–július között végeztek tényfeltáró kutatást az MTA PTI és a csíkszeredai KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja munkatársai az erdélyi magyar lakosság jelenlegi helyzetének rögzítésére. A szociológiai felmérés 1200 fős mintája Székelyföld, Belső-Erdély és Partium 879 településének több mint egymillió lakosát reprezentálja. Olyan falvakra, kis- és közepes városokra terjedt ki a kutatás, ahol a magyar lakosság aránya 20–100 százalék közötti. A mostani felmérés gyakorlatilag alátámasztja az előző közvélemény-kutatások adatait, amelyek hasonló külföldi, nevezetesen magyarországi munkavállalási szándékot jeleztek a magyar lakosság körében. A jelenleg hivatalosan külföldön dolgozó román állampolgárok számaránya (az összlakosság kb. 10 százaléka) a már ismert eddigi tendenciát igazolja.
Az adatok arra mutatnak, hogy a romániai magyarok ellentmondásosnak és hátrányosnak ítélik meg jelenlegi helyzetüket. A rendszerváltozás óta a többség véleménye szerint az ország nem került modernizációs pályára, s ez károsan befolyásolja közérzetüket – összegezte a tapasztalatokat Gazsó Ferenc. Az 1989 óta eltelt időszakban, véli a megkérdezettek 57,6 százaléka, romlott az ország gazdasági helyzete, 21,1 százalékuk nem tapasztalt változást, s csak 20,2 százalék szerint történtek ígéretes változások.
Az emberek életszínvonala 59 százalék véleménye szerint romlott az elmúlt 15 évben, s csak a válaszadók 19 százaléka érzékelt kedvező változást ezen a téren. A személyes élethelyzet változásának megítélése 27,6 százalékban volt pozitív, 35,1 százalékban negatív, s 36,7 százalékban változatlan volt.
Az is elgondolkoztató, hogy a demokratikus átalakulásról 30 százalék adott kedvező választ, 58 százalék szerint nincs demokrácia Romániában, nem történt változás. Gazsó professzor felhívta a figyelmet arra, hogy a megkérdezettek 43 százaléka helyeslően nyilatkozott az RMDSZ működéséről, míg Magyarországon a politikai pártok pozitív megítélése csak 14-16 százalék között mozog. A magyarországi sajtótájékoztatón arról nem esett szó, hogy a magyarság további 67 százaléka miként vélekedik az RMDSZ-ről.
A felmérésből az is kiderül, hogy a romániai magyarok négytizede elégedett az egyházakkal, számukra igen fontos az egyház.
A jövőkép derűsebb az erdélyi magyaroknál, mint a közelmúlt mérlege. Gazsó Ferenc szerint gazdasági téren 37 százalékuk vár pozitív változást, 33 százalékuk látja úgy, hogy személyes élethelyzete javulni fog a jövőben.