Magyarországi Régiók Hete - Brüsszel, 2005. március 14-18.
Magyarországi Régiók Hete
Brüsszel, 2005. március 14-18.
Először mutatkoznak be közösen Brüsszelben a magyarországi régiók.
West Pannon Eurégió, Nyugat-Dunántúl és Burgenland közösen tavaly
márciusában nagy sikert aratott rendezvény keretében már jól szerepelt
a brüsszeli szakmai közönség előtt. A most következő, március idusán szerveződő,
a Magyarországi Régiók Hete című rendezvény célja, hogy „Európa fővárosában”
egy kiállítássorozat keretében közösen mutassák be a hazai régiók és megyei
jogú városok legfontosabb eredményeiket, illetve a közeljövő fejlesztési
elképzeléseit.
A Nyugat-dunántúli régió célja a megjelenéssel az, hogy mind hazai partnerek
(régiók, városok, megjelenő vendégek), mind pedig a brüsszeli politikusok,
szakemberek,döntéshozók figyelmét felhívja a régió legfontosabb fejlesztési
igényeinek szükségességére és bemutassa az eddig is kiemelt projektként
kezelt észak-déli közlekedési tengely fontosságát. Kiss Bódog Zoltán, a
Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács társelnöke és a Nyugat-dunántúli
Regionális Fejlesztési Ügynökség munkatársai vesznek részt a rendezvénysorozaton.
Kiss Bódog Zoltán az észak-déli közlekedési tengellyel kapcsolatos
fejlesztési terveket mutatja be előadásában, valamint a régió rendelkezésére
bocsátott kiállítóstandon is ezzel kapcsolatos plakát és kiadványok kapnak
helyet, a turisztikai jellegű és a bemutatkozást célzó kiadványok mellett.
Erre az alkalomra készül el az a kiadvány, melynek címe egybevág a kiállítás
mottójával: "A harmadik évezred Borostyánkő útja".
Kiss Bódog Zoltán szakmai megbeszélést folytat majd Kazatsay Zoltánnal,
az Energiaügyi és Közlekedési Főigazgatóság főigazgató-helyettesével, akivel
a Nyugat-dunántúli régió közlekedés-fejlesztési lehetőségeiről tárgyalnak,
különös tekintettel az észak-déli tengely régiós kulcsprojekt megvalósítására.
Az Észak-Déli tengely megépítése az egész régió közös érdeke. Ezen túlmenően,
a régió határain túlmutatóan 3 régió Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl és Dél-Alföld
vezetői 2004. október 28-án Szekszárdon közös megállapodást írtak alá arról,
hogy ezen fejlesztés megvalósulásáért közösen lobbiznak.
A Nyugat-dunántúli régió gazdaságának alapvető érdeke a hazai és nemzetközi
közlekedési hálózatokhoz való szerves kapcsolódás. Ennek jelenleg legfontosabb
eszköze a régió belső kohézióját is erősítő észak – déli irányú közúti
és vasúti tengely kialakítása, ami messze túlmutat a régió érdekein. Általa
létrejöhet a Baltikum és az Adria medencéjét összekötő észak – déli európai
folyosó: a harmadik évezred Borostyánkő útja.
Érvek az útfejlesztés haladéktalan elkezdése mellett:
• A 2004. május 1-i Európai Uniós bővítéssel tapasztalható forgalmi
átrendeződés és a forgalom folyamatos növekedése: az elszállítandó áruk
mennyisége a térségben a következő 20 évben a hétszeresére fog növekedni.
• A magyar határforgalom 60%-át adó Nyugat-Dunántúl európai közlekedési
kapcsolatainak, elérhetőségének jelentős javítása előfeltétel egész Közép-Európa
gazdasági dinamizmusának megtartásához. Cél a fenntartható közlekedési,
logisztikai, tömegközlekedési modell megvalósítása.
• Szakértői becslések alapján az út kiépítésével a rendkívül magas
baleseti arány az 1/8-ra csökkenne!
• Az észak-déli tengely teljes nyugat-dunántúli kiépítése esetén legalább
40%-kal, 1,5 órával csökkenne a Győr-Nagykanizsa útszakasz hossza. Magyarország
10 legnagyobb városa közül már csak Szombathely és Pécs nem érhető el gyorsforgalmi
úton!
Vasúti fejlesztések
A közlekedésfejlesztési lehetőségeket jelenleg a nemzetközi (szlovák,
osztrák és szlovén) közlekedési, szállítási igények határozzák meg. A fejlesztési
elképzelések között azok a vasútvonalak kapnak prioritást, amelyek valamilyen
formában részei a Páneurópai hálózatnak, illetve kapcsolódnak hozzá. A
régiót a IV. és az V. számú európai közlekedési korridor szeli át.
A szlovák fejlesztéseket az elmúlt időben megjelenő gazdasági igények
befolyásolják, hiszen a szénbányákból, vasművekből, acélművekből származó
termékeket északról kell beszállítani, míg az újonnan Szlovákiába települt
autóipari cégek igényeinek megfelelően a termékeket vasúton kell elszállítani
a nyugat-dunántúli régión keresztül a déli kikötőkig. Ausztria irányából
jelentős forgalom-növekedésre lehet számítani abban az esetben, ha a Bécs-Szombathely-Graz
vonalon a korszerűsítés megtörténik. A Szombathely-Nagykanizsa szakasz
korszerűsítésével pedig gyors, közvetlen kapcsolat építhető ki Szlovénia
és Horvátország irányába is.
A szállítási kapacitások leginkább villamosítással és pályarekonstrukcióval
növelhetők, így meghatározóvá válhat ezen a tengelyen a korszerű és környezetkímélő
vasúti áru- és személyszállítás.
Közúti fejlesztések
A régió határain túlmutató gazdasági kapcsolatok mellett a belső kapacitások
jó működése is elengedhetetlen ahhoz, hogy a szomszédos régiók egymás közti
kapcsolata javuljon, azaz a régión belüli elérhetőségi viszonyoknak is
kedvezőknek kell lenniük.
A szomszédos régiók egymás közötti kapcsolatának alakulásában a határátkelők
megközelíthetősége és a határon túli területek jó elérhetősége játszik
szerepet. Bécs és Pozsony viszonylag könnyen megközelíthető a rendelkezésre
álló utak segítségével, azonban déli és nyugati határán szükséges a megközelítési
útvonalak fejlesztése Ausztria, Szlovénia és Horvátország felé.
Az egyre bővülő nemzetközi kapcsolatok és a térség turisztikai kínálatának
bővülése felértékeli az útvonal szerepét.
2007-2013 között elsősorban megvalósítandó projektek
• M86 gyorsforgalmi út Csorna-Szombathely szakasz
• 85. sz. főút négysávosítása Győr-Csorna szakasz
• M8 Szentgotthárd-Vasvár szakasz
• M9 Szombathely-Zalaegerszeg (-Nagykanizsa)
• M9-es gyorsforgalmi út Nagycenk-Sopron országhatár közötti szakaszának
kiépítése
Kiegészítő főúti elemek:
• 87-es sz. főút Szombathely-Kőszeg országhatár
• 86-os sz. főút Szombathely-Rédics országhatár
• 76-os sz. főút Zalaegerszeg-Balatonkeresztúr
A Magyarországi Régiók Hetét a Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviselete
és a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal szervezi.
(NyRFT-cyberpress)
|