|
Beszámoló
a Magyarországi
Régiók Hete rendezvényről (Brüsszel, 2005. március 14-18.)
Először
mutatkoztak
be közösen Brüsszelben a magyarországi régiók! A West Pannon EuRégió,
Nyugat-Dunántúl és Burgenland közösen tavaly márciusában nagy sikert
aratott rendezvény
keretében már jól szerepelt a brüsszeli szakmai közönség előtt. A
március idusán
szerveződött, a Magyarországi Régiók Hete című rendezvény célja az
volt, hogy
„Európa fővárosában” egy kiállítás-sorozat keretében közösen mutassák
be a
hazai régiók és megyei jogú városok legfontosabb eredményeiket, illetve
a
közeljövő fejlesztési elképzeléseit.
A
Nyugat-dunántúli
régió célja a megjelenéssel az volt, hogy mind a hazai partnerek
(régiók,
városok, megjelenő vendégek), mind pedig a brüsszeli politikusok,
szakemberek, döntéshozók figyelmét
felhívja a régió legfontosabb fejlesztési igényeinek szükségességére
és bemutassa az eddig is kiemelt projektként kezelt észak-déli
közlekedési
tengely fontosságát. Kiss Bódog Zoltán, a Nyugat-dunántúli Regionális
Fejlesztési
Tanács társelnöke és a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési
Ügynökség munkatársai
vettek részt a rendezvénysorozaton.
Előadóterem
a Régiók Bizottság épületében
Kiss Bódog
Zoltán az észak-déli
közlekedési tengellyel kapcsolatos fejlesztési terveket mutatta be
előadásában.
A Régiók Bizottsága épületében jelen voltak a magyar kormány, a régiók
és a
városok vezetői, a brüsszeli adminisztráció szakemberei és a nemzetközi
diplomácia képviseleteinek vezetői is. A régió rendelkezésére bocsátott
kiállítóstandon
a turisztikai jellegű és a bemutatkozást célzó kiadványok mellett a fő
motívummal, a Borostyánkő úttal kapcsolatos plakátok és kiadványok
kaptak
helyet. Erre az alkalomra készült el az a kiadvány, amelynek címe
azonos volt a
kiállítás mottójával, amely így hangzik:
"A harmadik
évezred
Borostyánkő útja – Út a jövőbe".
A kiállítás
lehetőséget adott arra, hogy több hazai és külföldi látogató is
megismerkedhessen a standon közzétett kiadványokkal, illetve az
Ügynökség
munkatársai információval szolgálhassanak az EuRégió West/Pannóniával,
a
Borostyánkő úttal, a régió klaszterei és a Pannon Gazdasági
Kezdeményezéssel,
valamint a régió turisztikai elképzeléseivel kapcsolatban különös
tekintettel a
kerékpáros aspektusokra. A standon érdeklődők többnyire magyar,
lengyel, olasz,
belga és német szakközönség közül kerültek ki.
Kiss
Bódog Zoltán, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács
társelnöke
A
nyugat-dunántúli projekt nagy figyelmet
kapott a látogatók, a szakmai nagyérdemű és a többi régió szakértői
hallgatósága körében egyaránt. A projekt mögött rejlő egybehangzó
régiós összefogás,
három régiót összefogó együttműködés és nemzetközi együttműködés a
Borostyánkő út
projektet a közép-európai térség valódi kulcsprojektévé teszi. Az
észak-déli
tengely megépítése az egész régió közös érdeke. A régió határain
túlmutatóan
három régió, Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl és Dél-Alföld vezetői 2004.
október
28-án Szekszárdon közös megállapodást írtak alá amelyben
kinyilvánítják, hogy
ezen fejlesztés megvalósulásáért közösen lépnek fel. A szomszédos
országok
képviselői, Ausztria, Szlovénia, Szlovákia magas rangú vezetői, 2004.
november
19-én Szombathelyen, szintén közös megállapodásban fejezték ki
akaratukat ezen
közlekedési fejlesztés megvalósítása érdekében.
A Magyarországi
Régiók Hete keretében Kiss Bódog Zoltán szűk körű szakmai megbeszélést
folytatott
Kazatsay Zoltánnal, az Energiaügyi és Közlekedési Főigazgatóság
főigazgató-helyettesével, akivel a Nyugat-dunántúli régió
közlekedés-fejlesztési lehetőségeiről tárgyalt, különös tekintettel az
észak-déli tengely régiós kulcsprojekt megvalósítására. Kazatsay
Zoltán szakmailag megalapozottnak, rendkívül jól előkészítettnek, igazi
európai
projektnek nevezte a Borostyánkő út projektet.
A
nyugat-dunántúli delegáció
ellátogatott az Európai Parlamentbe, ahol Gurmai Zita, Harangozó Gábor
és
Fazakas Szabolcs parlamenti képviselők szakmai előadását hallgatta meg
a
brüsszeli érdekképviselet lehetőségeiről. Izgalmas időszakról számoltak
be,
hisz a pénzügyi perspektíva elfogadása előtt állunk néhány héttel,
amely
lényegesen befolyásolja majd a 2007-2013 közt lehívható Európai Uniós
források
nagyságrendjét.
A
Nyugat-dunántúli régió standja
A
Nyugat-dunántúli
régió gazdaságának alapvető érdeke a hazai és nemzetközi közlekedési
hálózatokhoz való szerves kapcsolódás. Ennek jelenleg legfontosabb
eszköze a
régió belső kohézióját is erősítő észak-déli irányú közúti és vasúti
tengely
kialakítása, ami messze túlmutat a régió érdekein. Általa létrejöhet a
Baltikum
és az Adria medencéjét összekötő észak-déli irányú európai folyosó: a
harmadik évezred Borostyánkő útja.
Érvek az
útfejlesztés
haladéktalan elkezdése mellett:
- A 2004.
május 1-i Európai Uniós bővítéssel tapasztalható forgalmi átrendeződés
és a forgalom folyamatos növekedése: az elszállítandó áruk mennyisége a
térségben a következő 20 évben a hétszeresére fog növekedni.
- A magyar
határforgalom 60%-át adó Nyugat-Dunántúl európai közlekedési
kapcsolatainak, elérhetőségének jelentős javítása előfeltétel egész
Közép-Európa gazdasági dinamizmusának megtartásához. Cél a fenntartható
közlekedési, logisztikai, tömegközlekedési modell megvalósítása.
- Szakértői
becslések alapján az út kiépítésével a rendkívül magas baleseti arány
az 1/8-ra csökkenne!
- Az
észak-déli tengely teljes nyugat-dunántúli kiépítése esetén legalább
40%-kal, 1,5 órával csökkenne a Győr-Nagykanizsa útszakasz hossza.
Magyarország 10 legnagyobb városa közül már csak Szombathely és Pécs
nem érhető el gyorsforgalmi úton!
Vasúti fejlesztések
A
közlekedésfejlesztési
lehetőségeket jelenleg a nemzetközi (szlovák, osztrák és szlovén)
közlekedési,
szállítási igények határozzák meg. A fejlesztési elképzelések között
azok a
vasútvonalak kapnak prioritást, amelyek valamilyen formában részei a
Páneurópai
hálózatnak, illetve kapcsolódnak hozzá. A régiót a IV. és az V. számú
európai
közlekedési korridor szeli át.
A szlovák
fejlesztéseket az
elmúlt időben megjelenő gazdasági igények befolyásolják, hiszen a
szénbányákból, vasművekből, acélművekből származó termékeket északról
kell
beszállítani, míg az újonnan Szlovákiába települt autóipari cégek
igényeinek
megfelelően a termékeket vasúton kell elszállítani a nyugat-dunántúli
régión
keresztül a déli kikötőkig. Ausztria irányából jelentős
forgalom-növekedésre
lehet számítani abban az esetben, ha a Bécs-Szombathely-Graz vonalon a
korszerűsítés megtörténik. A Szombathely-Nagykanizsa szakasz
korszerűsítésével
pedig gyors, közvetlen kapcsolat építhető ki Szlovénia és Horvátország
irányába
is.
A szállítási
kapacitások
leginkább villamosítással és pályarekonstrukcióval növelhetők, így
meghatározóvá válhat ezen a tengelyen a korszerű és környezetkímélő
vasúti áru-
és személyszállítás.
Közúti fejlesztések
A régió
határain túlmutató
gazdasági kapcsolatok mellett a belső kapacitások jó működése is
elengedhetetlen ahhoz, hogy a szomszédos régiók egymás közti kapcsolata
javuljon, azaz a régión belüli elérhetőségi viszonyoknak is kedvezőknek
kell
lenniük.
A szomszédos
régiók egymás
közötti kapcsolatának alakulásában a határátkelők megközelíthetősége és
a
határon túli területek jó elérhetősége játszik szerepet. Bécs és
Pozsony
viszonylag könnyen megközelíthető a rendelkezésre álló utak
segítségével,
azonban déli és nyugati határán szükséges a megközelítési útvonalak
fejlesztése
Ausztria, Szlovénia és Horvátország felé.
Az egyre bővülő nemzetközi
kapcsolatok és a térség
turisztikai kínálatának bővülése felértékeli az útvonal szerepét.
2007-2013
között
elsősorban megvalósítandó projektek
- M86
gyorsforgalmi út Csorna-Szombathely szakasz
- 85. sz. főút
négysávosítása Győr-Csorna szakasz
- M8
Szentgotthárd-Vasvár szakasz
- M9
Szombathely-Zalaegerszeg (-Nagykanizsa)
- M9-es
gyorsforgalmi út Nagycenk-Sopron országhatár közötti szakaszának
kiépítése
Kiegészítő
főúti elemek:
·
87-es sz. főút Szombathely-Kőszeg
országhatár
|