|
Ablonczy Balázs történész a ,,Trianon -legendákról'
Ablonczy Balázs történész a ,,Trianon -legendákról"
Több közkeletű legenda övezi a Trianon-döntést, a gond az, ha ezekre
alapozottan a történelemszemléletet is meghatározó ,,érvelések" születnek
Ablonczy Bálint történész "Trianon-legendák" címmel tartott előadást
március 25-én a Perkovátz-ház Daruka-termében.
"A legfontosabb egy gyászos békénél, hogy megpróbáljuk elvégezni a
szükséges ,,gyászmunkát", azaz ki kell beszélni, fel kell dolgozni magunkban,
és el kell tudni temetni azt - mondta Ablonczy Balázs történész.
A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Kulturális Tagozatának estjén
az előadó olyan közkeletű tévedésekről szólt, melyek valójában apró dolgok,
együttesen mégis meghatározzák a közéleti diskurzust, ami már politikai
vetülettel is bír.
Ablonczy Balázs
A legismertebb ,,kisebb geszták és legendák " között említette a történész,
amikor például a csehszlovák békedelegáció hajózható folyónak próbált beállítani
kicsiny
patakokat. A csehek részéről nem is került szóba az Ipoly és a Ronyva
hajózhatósága, hiszen a követeléseik a folyóktól délre fekvő területek
voltak, elsősorban a vasútvonal miatt - mondta az előadó. Az sem lehet
igaz, hogy a békekonferencia elnökének Clemanceau-nak magyar menye miatt
született volna kedvezőtlen döntés a magyarok számára. A román, szerb,
vagy éppen a magyar női nemhez tartozók ,,bevetése", illetve a trianoni
döntéshozatalban játszott szerepük is legenda.a békediktátum megkötésének
színhelye pedig nem a Kis-Trianon palota volt, hanem a Nagy-Trianon palotát
összekötő folyosó.
Ablonczy Balázs szerint ugyan a legendákban van részigazság, de a kérdések
ezeknél árnyaltabbak, ezért a részigazságok hibás történelemszemléletet
eredményezhetnek, a valós történések további hibás megitéléséhez vezethetnek,
amelyek alapján értelemszerűen téves következtetések születhetnek, és veszélyes
lehet messzemenő értékeléseket levonni, abból a szempontból, hogy a téves
tényekre alapozott érvelésünk – a legjobb szándék ellenére is – hiteltelen
lehet, ami tulajdonképpen éppen az adott esemény alaposabb megismerésére
törekvőknek okoz kárt. - emelte ki Ablonczy Balázs.
Részlet az előadás vetített anyagából
A Trianon sorscsapás volt, de nem szabad múltba fordulóan és sérelmet
az országban ,,belülről és kívülről" éltető módon legendákkal operálnunk,
mert ez az egyébként szükséges ,,gyászmunkát" nem segíti - szögezte
le a történész.
A kérdések között elhangzott, a Koltay-Raffay Trianon-filmjére, illetve
a film hibáira vonatkozóra válaszolva Ablonczy Balázs elmondta: ő maga
a film mozi-verzióját látta; véleménye szerint nem helyes, hogy a film
egy olyan történelemszemlélet alapján közelít a Trianon-kérdéshez, mint
amilyen Nemeskürtynek, a magyarság, és a környező népek viszonyát szemléletesen
a kanári-hasonlattal kifejezett véleménye.
Trianon egy nagyhatalmi elhibázot döntés volt, egy politikai döntés
- szögezte le a történész, aki több, Trianon-legendának a filmben való
megjelenésére is felhívta a figyelmet.
Egy ritkaságnak számító felvétel: Clemenceau a fia esküvőjén
A rendezvényen hozzászólok között volt, aki rámutatott arra: a Trianon-film
megszületése mégis üdvözölendő abból a szempontból, hogy az évtizedekig
elhallgatott kérdés, – az, amit egyébként az iskolákban teljes hitelességében
még ma sem tanítanak – bekerült a köztudatba, közbeszéd tárgyává
vált.
Szarka László, a Fidesz Kulturális Tagozata megyei elnöke szerint
a legendaképzés elkerülhetetlen következménye a történelmi eseményeknek,
de legalább a történészeknek nem kellene ezeket erősíteni.
(cyberpress)
|