Megújuló
energiaforrások
A világ hagyományos energiakészletei kimerülőben
vannak. Magyarország nagy mennyiségű megújuló energiaforrásainak minél
szélesebb körű hasznosítása a közeljövő egyik legsürgetőbb feladata -
hangzott
el egy soproni fórumon, amelynek vendége volt Persányi Miklós
környezetvédelmi
és vízügyi miniszter.
Jelentős
tartalékai ellenére Magyarország megújuló
energiakészletének csupán 2 %-át hasznosítja szemben a 10 % feletti
Uniós
átlaggal - hangzott el a Hotel Sopron konferenciatermében rendezett
fórumon,
ahol a környezetvédelmi és vízügyi miniszter példaként említette
Németországot, ahol a villamosenergia termelés 15 %-át szélerőművek
biztosítják.
Persányi Miklós hozzátette: „az így termelt
energia jelenleg
sokkal drágább, mint az egyéb energiaforrások, legalábbis drágábbnak
tűnik,
mert a hagyományos energiaforrások mellé nyújtott támogatási rendszer
eltorzítja a reális arányokat.”
Szakemberek szerint az
úgynevezett fosszilis
energiahordozók, mint a kőolaj, a földgáz vagy a szén ára a jövőben
várhatóan
jóval nagyobb arányban növekszik, mint a megújuló energiaforrásoké és
utóbbiak
mellett szól az is, hogy hasznosításukat az Európai Unió kiemelten
támogatja.
Elhangzott: az elmúlt néhány év alatt mintegy félezer napkollektort
szereltek
fel hazánkban.
Rónai
Judit, a soproni
Németh László Akadémia alapítója és igazgatója, az Eurosolar
Magyarország elnöke,
a Magyar UNESCO Bizottság
tagja elmondta: „Megtörtént a várva várt áttörés és megkezdődött a
napenergia korszak. Nagy feladatok és nehézségek előtt állunk.”
A
szakemberek úgy vélik: ahhoz,
hogy energiafogyasztási szokásaink változzanak, hatékonyabb jogi,
pénzügyi, és
politikai érdekérvényesítésre van szükség. A tanácskozáson elismerő
jutalmat
vehettek át azok, akik a napenergia használat népszerűsítésében
úttörőmunkát
vállaltak.
Tóth Anita Lilla
|