CyberPress.Sopron

Lezajlott az államfőválasztás harmadik fordulója. Sólyom László 185, Szili Katalin 182 szavazatot kapott a harmadik körben.

Sólyom László a köztársasági elnök

Lezajlott az államfőválasztás harmadik fordulója. Sólyom László 185, Szili Katalin 182 szavazatot kapott a harmadik körben. Mind a 386 képviselő átvette a szavazólapot, és közülük 17-en azonnal visszaadták azt. 368-an adtak le szavazatot, ezek közül 367 szavazat volt érvényes. Három SZDSZ-es képviselő részt vett a voksoláson.
A szavazás érvényes és eredményes volt. Augusztus ötödikétől a Magyar Köztársaság elnöke Dr. Sólyom László lesz.

Az Országgyűlés Sólyom Lászlót választotta a Magyar Köztársaság elnökévé. Az elnökválasztás harmadik fordulóján, ahol elég volt az egyszerű többség is, Sólyom Lászlóra 185-en szavaztak, míg Szili Katalin 182 voksot kapott. A köztársaság új elnöke, Sólyom László ünnepélyes keretek közt tette le a hivatali esküt. Az eskütétel után először Mádl Ferenc, a távozó köztársasági elnök, majd Sólyom László mondott rövid beszédet. Az ünnepi esemény végén a jelenlévők felállva hallgatták meg a Himnuszt.

Az államfőválasztás harmadik fordulóján mind a 386 képviselő átvette szavazólapját, 17-en adták vissza azonnal. 368 képviselő adott le szavazatot. 367 érvényes és 1 érvénytelen szavazatot számolt össze a bizottság. Az eredmények ismertetésekor Mandur László levezető elnök közölte, hogy a szavazás érvényességét befolyásoló esemény nem történt.

Előzőleg a Fidesz, illetve az MSZP képviselői is kölcsönösen azzal vádolták egymást, hogy a másik fél megsértette a szavazás rendjét.
A szocialisták szerint a harmadik fordulóban volt olyan fideszes képviselő, aki Szili Katalinra adta voksát, de ezt párttársa észrevette és új szavazólapot kéretett vele. Burány Sándor frakcióvezető-helyettes bejelentést tesz az országgyűlés jegyzőinél.
A Fidesz frakcióvezetője szerint a szocialisták több tízmillió forintot ajánlottak fel fideszes képviselőknek azért, hogy szavazzanak Szili Katalinra.

Kuncze Gábor SZDSZ-frakcióvezető bejelentette, hogy ketten kértek ugyan felmentést, de azt nem kapták meg. Mécs Imre szabad demokrata képviselő, aki mindkét előző fordulóban leadta szavazatát, nem kért felmentést, de jelezte, hogy a harmadik fordulóban is szavazni fog. Az SZDSZ elnöke - részletek ismertetése nélkül - arról is beszámolt, hogy a frakcióülésen megjelent Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is.

Sólyom László: A köztársasági elnök az egység intézménye

A köztársasági elnök az alkotmány szerint az egység intézménye, mondta Sólyom László kedden az Orsszággyűlésben, miután letette az elnöki esküt.
- Pártokon kívül álló jelöltként választott meg az Országgyűlés - mondta Sólyom László, aki köszönetet mondott az őt jelölő civil szervezeteknek, az őt támogató pártoknak illetve az őt megválasztó Országgyűlésnek.

- Megválasztásomat egyetlen párt sem érezheti kudarcnak: én biztosan nem így érzem - mondta Sólyom László.
Hozzátette, hogy az ország javára válhat, ha a politikai pártok és a civil szervezetek együttműködnek. Ugyanakkor a nemzet egységének megőrzése mellett a megválasztott elnök a nemzet sokszínűségét is meg kívánja őrizni. "Az elnök úgy fejezi ki a nemzet egységét, hogy annak sokszínűségét megőrzi és bátorítja" - mondta Sólyom László.

Sólyom László elégedett az őt köztársasági elnökké emelő parlamenti államfőválasztás eredményével és mint közölte, passzív, szigorú és keveset beszélő államfő akar lenni. "Én nagyon komolyan veszem azt, hogy az elnök keveset szóljon, mert különben el fog veszni a szavainak a súlya" - nyilatkozta Sólyom László a Parlamentben, az elnökválasztás harmadik fordulója után. Hozzátette: "ami a jogi rész, az a szigorúság, a többi a szív dolga". Mint mondta, "nem volt semmi alkotmányellenesség" a választási procedúrában, a pártok taktikái pedig nem rá tartoznak, mindvégig civil jelöltként vett részt a folyamatban.

Mádl Ferenc Isten áldását kérte

Az utódjának gratuláló Mádl Ferenc visszaidézte Göncz Árpád öt évvel ezelőtti szavait, aki szerint köztársasági elnöknek lenni embert próbáló feladat. "Neki kell őrködnie az államszervezet demokratikus működése mellett: súlyos kötelezettség" - mondta Mádl Ferenc. "Sólyom László ... bizonnyal rászolgál erre a bizalomra." Mádl Ferenc Isten áldását kérte az augusztus ötödikén hivatalba lépő Sólyom Lászlóra, majd az Országgyűlés tagjai elénekelték a Himnuszt.

Fidesz: az emberek jelöltje győzött

Az emberek jelöltje győzött - hangsúlyozta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Áder János frakcióvezető annak kapcsán, hogy Országgyűlés többsége Sólyom Lászlót választotta köztársasági elnöknek. Orbán a frakció ülése után újságíróknak azt mondta: "Sólyom László minden korábbinál nagyobb támogatottsággal, szélesebb háttérrel és elfogadottsággal kezdheti a munkáját". Mint mondta, örülnek annak, hogy a köztársasági elnök nem csak a parlamenti képviselők bizonyos számát tudja maga mögött, hanem azokat az embereket is, akik a Fidesz szimpátiaszavazásán rá voksoltak. Az MDF sikerként értékeli azt, hogy azt, hogy jelöltjük, Sólyom László a Magyar Köztársaság elnöke lett - jelentette ki Dávid Ibolya.
Orbán Viktor hangsúlyozta: az elnök életútja biztató, beszédének utolsó két mondata pedig, hogy nem csak a fejünket, hanem szívünket is fel kell emelni, "legszebb reményekre utasít mindannyiunkat".

Áder János szintén azt emelte ki, hogy Sólyom László az emberek jelöltjeként és egy civil szervezet jelöltjeként lett köztársasági elnök. Elmondta, hogy a frakciónak megköszönte a részvételt és azt, hogy fegyelmezetten, egy emberként támogatták Sólyom Lászlót a szavazáson, ahogyan azt ígérték. A frakcióvezető arra reagálva, hogy Dávid Ibolya, az MDF elnöke rágalmazási pert helyezett kilátásba, azt mondta: "állok elébe". Áder János kedden azt mondta, hogy a harmadik fordulóra MDF-MSZP-koalíció alakult ki.

MDF: az egész magyar társadalom sikere

Nemcsak az MDF, hanem az egész magyar társadalom sikerként könyvelheti ezt el, hiszen olyan személy lett a köztársasági elnök, aki az elmúlt 16-17 éves múltjával is bizonyította, hogy az alkotmánynak olyan őre, akire ma Magyarországnak nagy szüksége van - mondta Dávid Ibolya.
Kérdésre elmondta: az elmúlt néhány hét rendkívül méltatlan volt a köztársaságielnök-választáshoz, de arra még inkább rávilágított: olyan emberre van szükség, aki józanítja a magyar politikát, közéletet, s aki elvárja a közjogias gondolkodást. Ebben a mai helyzetben az a kvalitású személy, mint Sólyom László, képes és alkalmas arra, hogy változás legyen a mai magyar közéletben - tette hozzá.

MSZP: nem lesznek következmények

Hiller István, az MSZP elnöke kedden a párt frakcióülése után újságíróknak azt mondta: nem kerülhet a pozíciójába, hogy nem a párt jelöltjét választották köztársasági elnöknek, ugyanakkor csalódottságát is kifejezte az eredmény miatt. "Csalódott vagyok. Azt szerettük volna, hogy Szili Katalin legyen a köztársaság elnöke" - fogalmazott Hiller István, ugyanakkor nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy a pozíciójába kerülhet-e az, hogy nem a párt jelöltjét választották meg.

Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője közvetlenül az eredményhirdetés után egy újságírói kérdésre közölte: a frakció úgy szavazott, ahogy a párt kongresszusa "feladatul adta", éppen ezért a pártban semmiféle következménye nincs az eredménynek azon túl, hogy értékelik a helyzetet, és folytatják programjuk teljesítését.

Horn Gyula szerint kétséges, hogy helyreállítható-e a bizalom az SZDSZ iránt

Horn Gyula volt miniszterelnök kedden az államfőválasztás után kételyének adott hangot abban a tekintetben, hogy helyreállítható-e a bizalom az MSZP-ben az SZDSZ iránt.
- Az SZDSZ visszaélt a gyengeségével - értékelte a történteket a szocialista politikus.

Horn Gyula hangsúlyozta, hogy a szocialistáknak nincs bajuk Sólyom Lászlóval. Arról van szó - tette hozzá -, hogy az SZDSZ-nek módja lett volna a koalíciós partner államfőjelöltjének a támogatására. Arról nem tudott nyilatkozni, hogy a köztársasági elnök megválasztásának a kimenetele milyen módon terhelheti meg a koalíciót. Azt mondta, reméli, hogy a koalíció "teszi a dolgát".

SZDSZ: Sólyom kiváló elnök lesz

"Egészen tegnap este nyolcig próbálkoztunk, hogy legyen a koalíciónak közös jelöltje, ez nem sikerült, ennek eredményeként most Sólyom Lászlónak hívják a köztársasági elnököt, én ezúton is gratulálok az elnök úrnak, szerintem kiváló elnöke lesz Magyarországnak" - mondta Horn Gábor SZDSZ-es ügyvivő újságíróknak.

A szabad demokrata politikus közölte: a koalíciós kormányzásnak nem volt tétje soha, hogy a két párt közösen válasszon köztársasági elnököt. "Két nagyon különböző identitású, múltú, jelenű, és értékű pártról van szó a koalícióban, egy liberális és egy szocialista pártról, amely két párt ebben a fontos kérdésben nem tudott megállapodni, volt más fontos kérdés is, amiben nem sikerült megállapítani, sőt gyanítom, hogy lesz a továbbiakban is" - mondta.

Megerősítette, hogy az SZDSZ frakcióból Mécs Imre, Béki Gabriella és Wekler Ferenc nem adta vissza a szavazólapot, ahogyan a többi tizenhét képviselő. "Mind a három képviselő hónapokkal ezelőtt jelezte már, hogy valószínűleg a végső fordulóban számára Szili Katalin inkább támogatható, mind Sólyom László, illetve az MSZP jelöltje inkább, mint az ellenzék jelöltje. Ezt történt, ennek a következményeit most azt gondolom, hogy korai még eldönteni, majd a frakció beszél erről a továbbiakban" - mondta Horn Gábor.

Szili nem érzi kudarcnak

- Gratulálok Sólyom Lászlónak. Nem kudarc, ami történt, hanem nemes vetélkedés volt, a harmadik forduló bárhogyan alakulhatott volna - mondta Szili Katalin.

"Biztos vagyok abban, hogy azzal a társadalmi támogatottsággal, amit élvezek, a következő időszakban is lesz alkalmam és lehetőségem a politizálásra" - fogalmazott az Országgyűlés elnöke, aki az MSZP köztársaságielnök-jelöltje volt. A láthatóan csalódott Szili Katalin kérdésre válaszolva közölte: a történtek után a koalíciós partnereknek elemezniük kell a helyzetet és hozzá kell látni a szükséges következtetések levonásához.

Gyurcsány: A kormány együttműködik az államfővel

A miniszterelnök úgy fogalmazott: "Annak útját és módját fogom keresni, hogy ez az együttműködés minél hatékonyabb legyen". A miniszterelnök gratulált Sólyom Lászlónak, a Magyar Köztársaság megválasztott új elnökének, aki - mint mondta - kiváló demokrata, nagyszerű hazafi, méltó utódja Göncz Árpádnak és Mádl Ferencnek, és őre lesz az alkotmányosságnak és a nemzeti egységnek.

Sólyom László életrajza

Sólyom László 1942. január 3-án született Pécsett.

1965-ben diplomázott a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Ugyanebben az évben felsőfokú könyvtárosi oklevelet szerzett az Országos Széchényi Könyvtárban.

1966-tól 1969-ig egyetemi tanársegéd Jénában, a Friedrich Schiller Egyetem polgári jogi intézetében. 1969-tól 1978-ig tudományos munkatárs az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében, 1975-ig könyvtáros az Országgyűlési Könyvtárban.

1978-tól docens, 1983-tól 1998-ig egyetemi tanár az ELTE Polgári Jogi Tanszékén.

1995-től egyetemi tanár a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán, jelenleg az Összehasonlító Magánjogi és Közjogi Tanszék vezetője, valamint a Doktori Iskola vezetője.

1969-ben a jénai egyetemen doktorált.

1981-ben az állam- és jogtudományok doktora (a Magyar Tudományos Akadémia doktora).

1998-ban megkapta a Német Szövetségi Köztársaság külföldi társadalomtudósoknak járó Humboldt-díját.

1999-ben a Kölni Egyetem díszdoktora.

1999-2000-ben vendégtanár a Kölni Egyetemen.

2001-től az MTA levelező tagja.

Az 1980-as évek elejétől környezetvédelmi és más civil mozgalmak jogi tanácsadója, a Duna Kör résztvevője. 1988-89-ben a Nyilvánosság Klub tagja, majd ügyvivője, a Márton Áron Társaság tagja, a Független Jogász Fórum választmányának tagja. Az MDF alapító tagja, 1989 márciusától 1990 novemberéig az elnökség tagja. Az MDF képviseletében részt vett az Ellenzéki Kerekasztal ülésein, a Nemzeti Kerekasztal előkészítő tárgyalásain, majd a Kerekasztal-tárgyalások mindhárom szintjén.

1989. november 24-én az Országgyűlés alkotmánybíróvá választotta, ezért párttagságáról és minden társadalmi szervezetben való tagságáról lemondott. 1990 nyaráig az Alkotmánybíróság helyettes elnöke volt, 1990-től 1998-ig, mandátuma lejártáig bírótársai háromszor választották meg az Alkotmánybíróság elnökének.

Megalakulásától, 2000 márciusától, a Védegylet tagja.

1998-ban a Német Szövetségi Köztársaság érdemrendjének csillaggal ékesített nagy érdemkeresztjével,
1999-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével,
2003-ban Nagy Imre Érdemrenddel tüntették ki.

Az alábbi nemzetközi szervezetek volt, illetve jelenlegi tagja:

International Commission of Jurists, Geneva (1993-2001), Scientific advisory board, Wissenschaftskolleg zu Berlin/Institute for Advanced Studies, Berlin (1994-2001), European Commission for Democracy through Law (of the Council of Europe, "The Venice Commission", jelenleg).

A Magyar Akkreditációs Bizottság tagja 2001 és 2003 között.

2004-től az OTKA Társadalomtudományi Kollégiumának tagja.

Szerkesztőbizottsági tag: Europäische Grundrechte Zeitschrift (EuGRZ, Strasbourg), Osteuropa/Recht (Köln).

Felesége magyar-pszichológia szakos középiskolai tanár; két gyermekük és kilenc unokájuk van.