|
JANUÁRI HORGÁSZ HÍREK A somogyi Dráva mentén
Havonta kívánok ezen a helyen beszámolni a
horgászatra
érzékenyek részére a Magyar
Horgászban
közölt érdekesebb eseményekről. Ezen
túlmenően,
ha valamelyik kedves horgász társnak lenne
mondanivalója
nyugodtan keressen meg e-mailen és szívesen
megjelentetjük
írását vagy fényképét,
illetve
mindkettőt. Segítsetek, kedves
horgásztársak,
változatosabbá tenni ezt a rovatot!
 KÉREM FOLYAMATOSAN FIGYELNI EZT AZ OLDALT, MERT A CIKKEK EGYMÁS UTÁN KERÜLNEK RÁ, AHOGY IDŐM ENGEDI. Haász Ferenc pétfürdői horgász fogta az idei legnagyobb pontyot a nagybirkási Bánya-tavon augusztus 23-án. Fülledt idő volt a nevezetes nap délutánján és az akadós terepen etetett helyén főtt burgonyával csalizta 0,50-es zsinórjára kötött horgát. Délután fél hatkor jelentkezett a kapás, és a mérlegelésnél 25,08 kg-osnak bizonyult hal 80 méterre futott ki első ijedtében. Azután még fárasztották egymást egy darabig, de a horgász bírta tovább. Ez volt a szerencsés horgász eddigi legnagyobb hala, bár néhány nappal korábban már fogott egy 17,80 kg-os potykát is.
 Kaszás Kálmán cuni horgász 50,30 kg-os harcsát zsákmányolt a majlátpusztai tavon október 11-én éjjel fél egykor. Az úszós készségen küsz csalit kínált fel a horgász. A 0,30-as zsinór ellenére volt úgy, hogy 20-25 percre lefeküdt a nagy hal és csak 75 perc után sikerült vágóhoroggal a partra húzni.
 Dávid Józsefné a zalaszentmihályi tavon szeptember 3-án este háromnegyed kilenckor fogta a 23 kg-os (100/76 cm) amurt. 0,45-ös zsinórjára három szem mézes kukoricát tett csalinak. Világítós úszója felfeküdt a vízre és a határozott bevágás után nem engedett a tekintélyes halnak. A szák kicsinek bizonyult háromszor is, de a jó erőben levő hölgy benyúlt a hal kopoltyújába és egy kézzel emelte csónakba az erősen védekező amurt. A pikkelyminta szerint a hal 10 évet élt. A gyengébbik nem most erősebbnek bizonyult.
 Nagy Gyula dunaszentgyörgyi horgász a Paksi Atomerőmű HE Kondor taván október 13-án kora délután egy óra húsz perckor 7,44 kg-os (74/52 cm) süllőt fogott. A szerencsés horgász 0,30-as zsinórján levő horgára giliszta csalit tett és erre jött meg az étvágya a szép süllőnek. A fárasztás kb. nyolc percig tartott.
Greksa Zoltán szegedi horgász augusztus 23-án délelőtt 9 órakor a Komádi Tó HE kezelésében levő tavon fogta 10,00 kg-os (100/51 cm) csukáját. Horgásztársunk 0,27-es zsinóron csemege-kukorica csalival kárászt szeretett volna fogni. A zsinór megfeszülése után bevágott és kiderült, hogy nagy hal van a horgon. Nem is gondolta, hogy egy szép csukának jött meg a kedve a vegetáriánus ételre. A fárasztás vége felé apósa belegázolt a vízbe és óvatosan a hal fejére akarta húzni a szákot, de ezzel a csuka nem értett egyet és megugrott, de pechjére éppen bele a hálóba. A zsinór ekkor elszakadt, de a hal már nem tudott szabadulni a hálóból. Ugyanebből a tóból 23 nappal később egy 9,5 kg-os csukát is fogtak.
Tóth Gábor budapesti horgász duplázott ebből a nemes halból. Az Őrbottyáni Barátság HE kezelésében levő víztározóban augusztus 21-én este 11 óra 40-kor pergetve fogta 5,20 kg-os balinját. A kisebbiket augusztus 7-én délelőtt 9 órakor fogta szintén pergetve, melynek súlya 4,40 kg (65/39 cm) volt. A zsinórok 0,23-as és 0,25-ösek voltak.
Juhász Gyula tiszapalkonyai horgász kecsegével duplázott. A Tisza 483 fkm-nél október 4-én délután négy órakor trágyagiliszta-csonti szendviccsel csalta horogra az idei legnagyobb kecsegét, ami 3,92 kg (73/36 cm) volt. A 0,20-as zsinóron küzdő hal többször kiugrott a vízből, de 10 perc után elfogyott az ereje. A kisebbik kecsegét a Tisza 479 fkm-nél október 20-án délelőtt 9-kor fogta, de hogy mekkorát, arról elfelejtett hírt adni.
Renkecz József paksi horgász a Duna 1533 fkm-nél október 10-én délután három órakor abszolút magyar rekord jászkeszeget fogott. A hal mérete 4,35 kg (67,5 cm hosszú) volt. 0,26-os zsinóron vezetett Rapalával késztette kapásra és az akasztás után közel fél óráig tartott a fárasztás.
Szűcs Ernő szegedi horgász a Tisza 181 fkm-nél augusztus 8-án délben fogta az idei listavezető dévért, 3,80 kg (62/59 cm) méretben. A 0,16-os zsinóron felkínált csonti+kukorica szendvicsre kapott a termetes hal és ezután a fárasztás 5-6 percig tartott.
Balázs Piri és Botár Gábor ír érdekes cikket erről az alig ismert területről.A Dráva hazánk harmadik legnagyobb vízhozamú folyója. Méretéhez méltatlanul, alig-alig ismerjük, aminek okát az egykori határövezeti korlátozásokban, a délvidéki háborúban és nehéz megközelíthetőségében kell keresnünk. Reméljük a folyó és a környező vizek nem válnak túlzottan felkapott horgászvízzé, mert a Dráva mente szépsége éppen érintetlenségében, háborítatlanságában rejlik, aminek megőrzésére erőfeszítéseket kell tenni. A Dráva Somogyot és Baranyát délen határoló szakasza a Duna-Dráva Nemzeti-Park felügyelete alá tartozik. A Dráva szabályozatlan maradt, emiatt sok kanyarulat és sziget van benne és zátonyok képződnek. A zátonyok fontosak sok növény és állatfaj fennmaradása szempontjából. A Dráva vízrendszerében 55 halfaj él időszakosan illetve állandóan. Nevezetesek a csíkfélék (négy faj is él benne), a bucók, a kurtabaingok és időszakonként a tokfélék. A Dráva mellett szép számban vannak holtágak, lefűződések, tőzeg- és sóderbánya tavak, melyek horgász kezelésben vannak. Bélavár község határában 16 állóvíz található, melyek között a régi Dráva medrének és holtágainak maradványai is fellelhetők a régi felhagyott, vagy még ma is művelt sóderbánya tavak mellett. Az alábbi képen egy szép bélavári tó látható.
A lefűződések keserves horgászhelyet adnak, mivel sűrűn körbe vannak nőve és a vízben is sok a bedőlt fa, a vízinövény. A kavicsbánya tavak igen gazdag halállománnyal rendelkeznek: ponty, amur, keszeg, aranykárász, csuka. A bélavári tavak kincse a fekete sügér. Nem ismeretes, hogy miként kerültek a tavakba, de jól szaporodnak és szépen nőnek. A legkülönbözőbb műcsalival fogják őket, de néha gilisztára és szivárványos öklére is kapnak. Háromfa határában építettek 30 évvel ezelőtt árvízvédelmi víztározót. A tó tele van töklevéllel és virágzás idején tündérkerté alakul. Háromfán a hazai bojlis horgászat elterjedésével gyönyörű halakat fogtak. Itt fogtak 1999-ben egy 28,2 kg-os példányt. De hatalmas dévérek, vörösszárnyúak, compók és 20 kg-os amurok mellett kevés fekete sügér és szép csapó sügerek valamint sok csuka, süllő és 40-50 kg-os harcsák is vannak benne. Az alábbi képeken innen fogott szép halakat mutatunk.
Méternél is hosszabb angolna akadt horogra különös módon. A horgász kilósnál nagyobb pisztrángot fárasztott, társa már a merítőhálót készítette, amikor partközeli rejtekéből hírtelen rárabolt a pisztrángra a karvastagságú angolna. Ez lett a veszte: a horgásztárs nagy lélekjelenléttel mindkét halat kimerítette a vízből.
Vízfelszíni horgászathoz ajánlja Matt Hayes angol mesterhorgász pontyra és jászra. Gyufaskatulya nagyságú kenyérdarabot húz a zsinórra, amit egy ütköző tart meg. Pontosan 5 cm-re alatta lóg egy kis kenyérdarab, vagy egy kis kenyérgyurma a horgon. A halak azt érzékelik, hogy ez a kis darab a nagyról vált le és gyanú nélkül falják be. A nagyobb darab egyben kapásjelző is.
A kölni Jennifer Reuten az immerdorfi bányatóból két másik nagy ponty társaságában fogta ezt a 18 kg-osat, amely nem tudott ellenállni a vaníliás bojli illatának.
Az amur német neve lefordítva "fűponty", noha egyáltalán nem eszik füvet. A vízinövények fiatal hajtásait, magjait, kagylót, csigát, gilisztát, rovarlárvát , kutya- és házinyúl tápot, kalácsot és végképp bolondul a fehér kenyér darabért. A sikerhez kell még egy 3,65 m-es ponyozóbot, az orsón 0,25-ös zsinór és 2-4 sz. horog, na és persze egy nagyméretű merítőháló. Az amurok megtalálásához jó szolgálatot tesz a polaroid szemüveg, de óvatosan kell mozogni, hogy el ne riadjanak a halak. Jelenlétük hallható is: valószínűtlenül hangosan "böfögnek". Közelükbe vagy közéjük kell dobni a kenyérrózsát, ami szükség esetén úszós szereléken is felkínálható, főleg hűvös időben a tavirózsák, bozót, hidak alá bújó amuroknak.
|