|
Parlamenti napló: „Pénzügyi pártállamot hirdetnek” a Parlamenten kívül?
Legfőbb ügyésszé választották Kovács Tamást
Legfőbb ügyésszé
választották Kovács Tamást
„Pénzügyi pártállamot hirdetnek” a Parlamenten
kívül?
2006. október 9.
MNO
Az
Országgyűlés 320 szavazattal 15 nem szavazat ellenében legfőbb ügyésszé
választotta Kovács Tamás katonai főügyészt. – A regionális
területfejlesztési tanácsokban a mindenkori kormány delegáltjai
meghatározó jelentőséggel bírnak. Értelemszerűen ez ma a
szocialista-liberális oldal képviseletét jelenti – fogalmazott a
Parlamentben Lamperth Mónika. Az önkormányzati és területfejlesztési
miniszter elképzelései szerint pártkatonáknak osztanák ki a pénzt – így
Kósa Lajos.
Az Országgyűlés 320 szavazattal 15 nem szavazat
ellenében legfőbb ügyésszé választotta Kovács Tamás katonai főügyészt.
Az MSZP országos választmánya előtt elmondott beszédem tartalmát
most is felelősséggel vállalom
és örülök, hogy az Országgyűlésben is beszélhetek erről – mondta
Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter hétfőn a
parlamentben, a napirend előtti felszólalások során. Lamperth Mónika
azt is kiemelte, a hat vidéki régióban több mint 1130 milliárd forintot
javasol felhasználni. A központi régióban, mely Budapestet és Pest
megyét jelenti, közel 417 milliárd forint kerülhet felhasználásra –
tette hozzá.
A régiók közötti forrásmegosztás mutatóit ismertetve a miniszter
kijelentette: a regionális területfejlesztési tanácsokban a mindenkori
kormány delegáltjai meghatározó jelentőséggel bírnak. Értelemszerűen ez
ma a szocialista-liberális oldal képviseletét jelenti – jegyezte meg.
Lamperth szavaira reagálva Kósa Lajos (Fidesz) felhívta a
figyelmet, hogy a Lamperth által vázolt, a kormány által benyújtott
„regionális elképzelések” 2009-től léptek volna életbe, addig a
regionális fejlesztési tanácsok eleve a jelenlegi struktúra szerint
működnek. A frakcióvezető-helyettes hozzátette: a kormányoldal
elképzelései visszaemelték volna „régi tanácsi rendszer működésével
kapcsolatos főosztályi szabályozást, hiszen az az elképzelés, hogy a
kormányzat nevezi ki a regionális önkormányzatok különböző
főosztályait, s a regionális önkormányzatok szállást adnak nekik de
közük nincs hozzá”, az nem mondható valamely választott plénum felé
történő elmozdulásnak.
Kósa kidolgozatlannak nevezte a kormányálláspontot,
emlékeztetve: két hét alatt három álláspontot is ismertetett a
kormányoldal. Kósa a napirend előtti hozzászólások során még azt a
kérdést is föltette: hogyan lehet megbízni a történtek után a
belügyminiszterben, a szocialistákban, a kormányban. Miközben a
szocialisták az együttműködésről beszélnek a parlamentben, a
választmányi ülésen Lamperth „erős mandátumot” ígér a kormánypárti
képviselőknek – így Kósa, Petrétei Józsefre bízva annak az alkotmányos
kérdésnek a megítélését, mi a különbség az erős és a gyenge mandátummal
rendelkező képviselő között. (Petrétei az ellenzéket és Orbán Viktort
támadó felszólalásában rendre alkotmányellenesnek nevezte a
kormánypártok ellentáborát.) Leszögezte: nem az ellenzéknek vagy a
kormánypártnak, de a választott testületeknek kell biztosítani a
pénzeszközök felhasználhatóságát. Ehelyett Lamperth elképzelései
szerint pártkatonáknak osztanák ki a pénzt: szocialistáknak és szabad
demokratáknak – már amennyi választott képviselőjük van még utóbbiak a
budapesti testületekben, tette hozzá a debreceni polgármester.
A konvergencia-program „kint van az utcán” – utalt a több hete
tartó tüntetésekre Lamperth szavaira reflektálva Firtl Mátyás, a KDNP
frakcióvezető-helyettese, rámutatva, hogy a program e formáját nem
fogadták el. Míg Lamperth arról beszélt, hogy túl vagyunk a Nemzeti
Fejlesztési Terv társadalmi vitáján, Firtl elmondta: nem volt ilyen
vita, ezt a tervet sem fogadták el. Frakciótársa, Latorcai János úgy
fogalmazott. „míg mi az alkotmányos demokrácia védelmében tüntettünk”,
szombaton a kormányoldal részéről „leváltották a népet”. Latorcai
rámutatott: pénzügyi pártállamot hirdetnek a kormányoldal szereplői.
Orwelli alapokon lehet csak értelmezni az erős és gyenge mandátumot
– reflektált Lamperth kiszivárgott beszédére Dávid Ibolya is. Az MDF
elnöke a kétperces hozzászólások során kijelentette,. hogy ez nem
megfelelő lépés a krízis feloldása felé.
Kuncze Gábor (SZDSZ) közölte: „tehetünk úgy is, mintha itt most
a regionalizmusról vitatkoznánk (...)". A liberális párt vezetője azt
állította: a polgári kormány idején Alcsútdoboz több címzett támogatást
kapott, mint Budapest.
Varju László (MSZP) úgy vélekedett, a kormány meg tudja valósítani a
foglalkoztatás és a növekedés programját.
Fodor Gábor (SZDSZ) napirend előtti felszólalásban a nemzeti
jelképek kisajátítása ellen emelt szót. Mint mondta, Nyugaton sehol nem
tüntetnek nemzeti zászlóval mivel az az egész nemzeté, tehát nem csak a
tüntetőké, hanem azoké is akik ellen tüntetnek. Felidézte, hogy a
Fidesz korábban a kokárdával tette ugyanezt. Elítélte az Árpád-sávos
zászlók használatát is. Ha a Fidesz vezető politikusai, amikor a
Kossuth téri tömeg elé kiállnak, nem teszik világossá, hogy mivel
vállalnak közösséget, az olyan, mintha egyetértenének azokkal az
eszmékkel, amelyeket ez a lobogó jelképez – mondta.
Navracsics Tibor (Fidesz) személyes érintettségre hivatkozva
ügyrendi kérdésben kért felszólalási lehetőséget. Hangsúlyozta: a
Fidesz nem vállalt közösséget egyetlen totalitárius rendszerrel sem, de
ha Fodor komolyan gondolja javaslatát, akkor tiltsák ki a történelmi
zászlók közül is az Árpád-sávos zászlót, amelyre a miniszterelnök
kétszer tett már esküt.
Herényi Károly (MDF) szerint az ország válaszút elé érkezett: el
kell dönteni, hogy botrányországot, vagy normális Magyarországot
akarnak csinálni. Hozzátette: nem örülnek, hogy Gyurcsány Ferenc marad
miniszterelnök, de tudomásul veszik.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök válaszában a legfontosabbnak azt
nevezte, hogy minden képviselőnek tudomásul kell vennie, mandátumát a
választóktól kapta, illetve, hogy mondjanak határozottan nemet minden
olyan szélsőségre, amely túlmutat a demokratikus alkotmány keretein.
Véleménye szerint ennek elfogadása az együttműködés politikai feltétele
egy normális Magyarországon.
Kósa Lajos (Fidesz) azt hangsúlyozta, hogy miközben a kormány
együttműködésről beszél, folytatódik a kettős beszéd. Mint mondta, nem
változott semmi, ugyanaz a vonal folytatódik, amit Gyurcsány Ferenc
neve fémjelez: „mindenkit át akarnak verni, a választókat is, a
választott politikusokat is".
Főleg az egészségügyi miniszterhez intéztek kérdéseket interpelláló
ellenzéki képviselők
az Országgyűlésben. Molnár Lajost többek között arról kérdezték, miért
„verik szét a szervezett gyermekgyógyászati ellátást", vagy betartja-e
az egészségügyi tárca és a kormány a bírósági ítéletekből fakadó
kötelezettségeit az ügyeleti időt illetően. Molnár Lajos válaszait az
interpelláló fideszes képviselők nem fogadták el, ám az Országgyűlés
minden esetben megszavazta azokat. Az egészségügyi miniszter többször
is elmondta, milyen és mennyi többletforrást biztosítanak különböző
egészségügyi célokra, például a gyermekellátás bővítésére.
A fideszes Pokorni Zoltán interpellációjában úgy vélte, a tandíj
bevezetésével a kormány a társadalmi különbségeket változatlanul
hagyja, a szegényebb családok gyermekeinek nem lesz esélyük bejutni
egyetemekre, főiskolákra.
Hiller István oktatási és kulturális miniszter azt mondta, a fer
nem vesz el semmit a felsőoktatás költségvetéséből. Mint hozzátette, a
hallgatói juttatások emelkedtek az utóbbi években, és a fer
bevezetésével lehetővé válik, hogy ha valaki jól tanul, kevesebbet
fizessen, és több juttatást kapjon.
Pokorni Zoltán nem fogadta el a miniszteri választ, az Országgyűlés
többsége viszont igen.
MNO
|