CyberPress.Sopron

(http://www.cyberpress.hu/)

Rovat: Lélektől lélekig

2006. december 01., péntek 18:18


Boldogok, akiknek gondjai vannak

Boldogok, akiknek gondjai vannak

Lk 21,25-28.34-36 Jelek lesznek akkor a napban, a holdban és a csillagokban, és a földön a népek kétségbeesett rettegése a tenger zúgása és háborgása miatt. Az emberek megdermednek a rémülettől, és annak várásától, ami a földkerekséggel történik, mert az egek erői megrendülnek. Akkor meglátják az Emberfiát, amint eljön felhőben, nagy hatalommal és dicsőséggel [Dán 7,13]. Mikor pedig ezek elkezdődnek, húzzátok ki magatokat és emeljétek fel a fejeteket, mert közel van a ti megváltástok.'' Vigyázzatok hát magatokra, hogy el ne nehezedjen szívetek a tobzódásban és részegségben, s az élet gondjai között, és az a nap meg ne lepjen titeket hirtelen. Mert mint a csapda, úgy fog lecsapni mindazokra, akik az egész föld színén laknak. Virrasszatok tehát, és minden időben imádkozzatok, hogy megmeneküljetek mindattól, ami be fog következni, és megállhassatok az Emberfia előtt.''

Angolszász szokás a tudományban a betűszavak, loginok képzése, hogy a szavak első betűi emlékeztessenek valamire. Vagy harmincöt éve tanultam meg én is egyet, kézifék kímélőül, mivel az akkori autók egyszerűbbjén még nem volt kézifék-visszajelző a műszerfalon. A figyelmetlen vezető csak abból vette észre a rakoncátlan és lassú gépjárművén feledékenysége következményét, amikor a legközelebbi falunál megállt csikorgó fékekkel, és a hátsó kerekekből penetráns gumiszag és a fékbetét maradványai kandikáltak elő.
"Behúzott fékekkel" mondhatta volna Jézus, amikor a szívek szárnyalásának akadályairól beszélt. S hogy közöttük említette az élet gondjait, bizonyíték arra, hogy lehet élet-szegte szárnyakkal is röpülni, lehet sárba taposottan is szárnyalni. Valószínű, hogy az így előidézett állapot az, amely megkímél a jelek kiváltotta félelemtől. A nyolc boldogság paradoxonjaihoz sorolódik mindazon boldogok váratlan reakciója, a félelemtől meggörnyedő környezetben az előbb még sárban csúszó ember kiegyenesedése.
Nemrég eltávozott kedves ismerősöm mesélte előszeretettel a vele megesettek között, hogy sok nyűgétől mindig nagyon szeretett volna megszabadulni. Nem igazán tudta elfogadni mindazt keresztként, ami rá méretett, s fűhöz-fához ment tanácsért, mit tehetne. Eljutott - többek között - egy szerzetesközösségbe is, ahol az egyik testvér meghallgatta. S miután ő a szokásos részletességgel és hosszúságban előadta történetét, ő mosolyogva felkiáltott: Testvérem! Teged nagyon szeret az Úristen! S ha ismerősöm nem is állt le teljesen a könnyebb út keresésével, mégis örömmel forgatta szívében a gondolatot, és osztotta meg a vele beszélgetőkkel. Szárnyalt a behúzott fékekkel, repült megnyesdesett szárnyakkal az élet gondjai között.
"Válaszd mégis Krisztust!" Ott lebeg a fejünk felett az új egyházi év szlogenje, választási plakátja. Ő nem beszélt arról, hogy kevesebb lesz a terhünk, csak arról, hogy könnyebb. Ő nem mondta, hogy kivételeznek velünk, csak azt, hogy mindig ott lesz mellettünk. Nem állította egy pillanatig sem, hogy másként végezzük, de ennél kevesebbet sem ígért soha.

Nézzük át gondjainkat! Csináljunk pontos leltárt! Ne dobjunk ki semmi bánatunkat felesleges hősieskedésből! Nézzük meg, mennyire szeret minket az Isten!
- DI -