CyberPress.Sopron

Tisztelt Elnök Úr!

Mi, az Európai Parlament magyar anyanyelvű képviselői és megfigyelői megütközéssel olvastuk az Európai Központi Bank (EKB) 2006. decemberi konvergencia-jelentésének azon részét, amely a közös európai pénz egységes írásmódjáról szólva a Szerződéssel összeegyeztethetelen és megszüntetendő gyakorlatnak nevezi, hogy egyes tagállamokban nem az „euro” elnevezést használják.

Egyúttal jelezzük, hogy az EKB jelentéséről szóló, azon alapuló híradások egy része a fent említett megállapításokat eléggé el nem ítélhető módon úgy állította be, hogy az eltérő írásmód akár az ilyet használó országok euróövezethez történő csatlakozásának időbeli kitolását is eredményezheti.

Magyar nyelvi sajátosságok

Mivel az EKB fent említett megállapításai nyilvánvalóan a magyar írásmódra is utaltak, ezúton szeretnénk felhívni az Önök figyelmét a következőkre:

Közismert, hogy a közös valuta nevét az Európai Unió csaknem valamennyi hivatalos nyelvén különbözőképpen ejtik. Az eltérő hangalakok leírására ezen nyelvek többségében történetesen az „euro” írásmód alkalmas. A közös európai fizetőeszköz magyar nyelvben használatos hangalakjának viszont magyarul egyértelműen az „euró” írásmód felel meg. A magyar nyelv sajátossága a hangsúly egyértelmű jelölése, és az is, hogy a szavak végén lévő o-betű hosszú.

A magyar nyelv sajátossága az is, hogy az idegen hangzású valuták nevét „magyarrá teszi”, így például magyarul a „dollar” „dollár”, a hajdani „Mark” „márka”, a „franc” „frank”. Ugyanez az átalakítás figyelhető meg az euró szónál is.

A magyar köznyelvben, sajtóban, irodalomban, közigazgatásban a kezdetektől fogva a nyelvi törvényszerűségeknek megfelelő „euró” írásmódot használják, amit magunk is helyeselünk.

Jogi érvek

Az EKB jelentése egységes írásmódot előíró jogforrásként hivatkozik az 1995. decemberi európai tanácsi határozatra, amely szerint „az európai valutának adott név az euro lesz” és „az egységes valuta nevének az Európai Unió minden hivatalos nyelvén azonosnak kell lennie, figyelembe véve a különböző ábécéket”. A magyar ábécé - bár latin betűket használ - jelentősen eltér a többi európai ábécétől, így szerepel benne az ékezettel ellátott „ó” betű is. Az Európai Tanács határozata értelmezésünk szerint nem tiltja, sőt kifejezetten előírja - a név változatlanul hagyása mellett - az egyes nyelvek ábécéjének megfelelő helyesírási adaptációt. Máskülönben nem lenne mód a görög, illetve a jövőben a bolgár eltérő helyesírási változat használatára sem. Az EKB saját értelmezése ezt jelenleg lehetővé teszi - véleményünk szerint nagyon helyesen -, így olvasható jelenleg az euró bankjegyeken jelenleg az „euro” mellett az „ευρώ” felirat is.

Az euró bevezetéséről szóló 974/98/EK tanácsi rendelet, illetve az azt módosító 2169/2005/EK tanácsi rendelet hivatalos magyar nyelvű szövege egyes szám alanyesetben az „euro” írásmódot, minden más esetben a magyar helyesírásnak megfelelő ragozott alakot (pl. „euróra”, „euróval”) alkalmazza. A hivatkozott tanácsi rendeletek azonban nem érinthetik a magyar helyesírás szabályait, a bennük megtalálható „euro” írásmód nem normatív erejű, hanem egyszerűen hibás.

Most is lehet máshogy írni

Az euró bevezetéséről szóló 974/98/EK tanácsi rendelet 2. cikke szerint egy euró száz centre osztható. Ehhez képest a Görögország által forgalomba hozott eurócent-érméken a „λεπτόν”, illetve „λεπτά” kifejezés szerepel. Természetesen megértjük és elfogadjuk azokat a nyelvi és kulturális megfontolásokat, amelyek e gyakorlatot indokolják. Úgy véljük azonban, hogy a magyar „euró” írásmódot alátámasztó érvek legalább ekkora súllyal esnek latba.

Az euró-bankjegyeken - ugyancsak helyesen - az Európai Központi Bank nevének különböző nyelvű rövidítései is szerepelnek (BCE, ECB, EZB, EKT, EKP). Ez is mutatja, hogy nem okozhat problémát a többnyelvűség érvényesítése a pénznem nevének helyesírásában sem.

Az uniós alapértékek megsértése

Az Európai Unió első számú alapértéke a sokszínűség tisztelete és érvényre juttatása, legyen az kulturális, politikai, vagy akár nyelvi. Ennek az elvnek a súlyos megsértését látjuk abban, hogy egy a nyelvétől idegen írásmódot kívánnak rákényszeríteni bármely uniós nemzetre.

Az Európai Unió alapvető célkitűzése a polgárokkal való jobb kommunikáció, az unió ügyeinek a polgárokhoz közelebb hozása. Az EKB jelentése vonatkozó részének szellemisége ezzel szöges ellentétben áll, és megítélésünk szerint rendkívül káros.

A fentiekre való tekintettel felkérjük az Európai Központi Bankot, hogy a kérdés egyértelmű rendezése érdekében a magyar helyesírás törvényszerűségeire is figyelemmel kezdeményezze a vonatkozó jogszabályok egyes nyelvi verzióinak korrekcióját, illetve tegye lehetővé magyarul az „euró” írásmód hivatalos használatát, és annak megjelenítését a közös pénzen. Az Európai Központi Bankot arra kérjük, a megfelelő tanácsi döntésig a meglévő jogszabályokat is eszerint értelmezze.

Csak a régi tagállamok vannak az érméken

Egyúttal szeretnénk felhívni a Tanács és az Európai Központi Bank figyelmét arra a tűrhetetlen állapotra, hogy a közös európai pénzérméken a legutóbbi bővítés után több mint két és fél évvel is kizárólag a 2004. május 1-je előtti EU tagállamokat megjelenítő térkép látható. A nyilvánvaló megkülönböztetés annál is érthetetlenebb, minthogy a pénzérmén az eurót be nem vezető tagországok is szerepelnek, az év elejétől eurót használó Szlovénia pedig például nem.

Mielőbbi megnyugtató válaszában bízva, megkülönböztetett tisztelettel,

Brüsszel, 2006. december 19.

Szájer József                                                                Tabajdi Csaba

delegációvezető (Fidesz-MPSZ, EPP-ED)                    delegációvezető (MSZP, PES)

Szent-Iványi István                                                       Duka-Zólyomi Árpád  

delegációvezető (SZDSZ, ALDE)                                        képviselő (MKP, EPP-ED)

Olajos Péter                                                                 Kónya-Hamar Sándor