CyberPress.Sopron

A DHV Magyarország Kft. 1999. júliusának elején kapott megbízást Sopron és környéke fejlesztési programjának kidolgozására.

Az általa összeállított, az eddigi munkát, annak eredményeit és az elképzeléseket tartalmazó rövid vitaanyagot (lásd alább) városunkban az érintett szakértők, közéleti szereplők közvetlenül megkapták. (A témával kapcsolatosan június 27-én a meghívottak részére témaismertetőt tartunk.)

Amennyiben Önnek Tisztelt Olvasó, a téma továbbvitelével, a prioritásokkal, programokkal, projektekkel kapcsolatosan észrevételei, javaslatai volnának, úgy azokat köszönettel vesszük június 30-áig a DHV Magyarország Kft-hez írásban eljuttatva (fax. 06/1/340-956, vagy e-mail: tothlm@dhv.hu)

Egyéb kérdésekben Németh Zsanett médiareferens (99/515-109 v. zsanett@sopron.hu) készséggel segít Önnek.

1. Bevezetés

A DHV Magyarország Kft. 1999. júliusának elején kapott megbízást arra vonatkozóan, hogy meglévő ill. kiegészítő tanulmányok alapján kidolgozza Sopron és környéke (a továbbiakban: térség) fejlesztési programját.

A munka a kedvezményezett Sopron megyei jogú város önkormányzata mellett Magyarországon Ágfalva, Harka, Fertőrákos, Kópháza, Ausztriában Deutschkreutz, Klingerbach, Loipersbach, Mörbisch és Siegendorf önkormányzatait érinti. A hazai önkormányzatok köre az idei év során Nagycenkkel bővült.

A programban meg kellett határozni a fejlesztés fő területeit és folyamatait, valamint az érintett térségre kiterjedő, várható hatásokat, különös tekintettel a földrajzi, nemzeti határokat átfogó hatásokra. Figyelembe kellett venni továbbá Magyarország becsült EU-csatlakozási ütemét.

A munka során kiemelten fontos volt, hogy a program:

az érintett hazai önkormányzatok együttműködésére épüljön;

mintegy 15 évre előretekintve meghatározott jövőkép alapján kerüljön kidolgozásra;

a területen élő, ott tevékenykedő lakosság, a különböző civil szervezetek, vállalkozók, önkormányzatok véleményének figyelembe vétele alapján széles körű támogatottságot élvezzen;

a lehető legnagyobb mértékben legyen összhangban a különböző hazai (települési, kistérségi, megyei, regionális, országos) és ausztriai (települési, tartományi, országos) szintekre vonatkozóan megismert elképzelésekkel, elkészített és hozzáférhető koncepciókkal, programokkal.

2. Munkamódszer

Az eddigiek során beszereztük és feldolgoztuk a Sopronra, Győr-Moson-Sopron megyére, a Nyugat-dunántúli Régióra ill. Magyarországra vonatkozóan korábban kidolgozott területfejlesztési irányelveket, koncepciókat, stratégiákat és programokat.

Folyamatosan figyelemmel kísértük a kidolgozás alatt álló, a térséget érintő, megyei ill. regionális fejlesztési programok kidolgozásának folyamatát, gyűjtöttük és értékeltük az interneten elérhető információkat.

A térség humán-erőforrás-, gazdasági, turisztikai, infrastrukturális helyzetével foglalkozó szakértői anyagok készültek/készülnek.

Munkatársaink és szakértőink számos interjút készítettek a térség vállalkozóival, civil szervezeteivel. Felkeresték az önkormányzatok és a térségben illetékes állami szervek képviselőit. Az interjúk során kiemelt figyelmet fordítottak a helyzet elemzésére, az érintettek különböző időtávú célkitűzéseire, a térség fejlődését befolyásoló hatásokra.

Jelenleg is folytatunk interjúkat a térséggel szomszédos ausztriai önkormányzatoknál és az első workshop tapasztalatainak alapján elkészített SWOT-elemzés, jövőkép, programok, valamint a projektek rendszerének és részleteinek pontosítása érdekében.

F. év márciusának végén Sopronban humán-erőforrás, infrastruktúra, gazdaság szerinti bontásban, szekciónként tartott workshopok keretében megtörtént a SWOT-elemzés és a jövőkép megfogalmazása, majd elvégeztük a szekciónként elkészített SWOT-anyagok és a jövőkép szintetizálását.

3. SWOT

A térség fejlődését segítő, belső tényezők (erősségek):

• A kistérség földrajzi elhelyezkedése kiváló, közvetlenül határos az Európai Unióval.
• A kistérség kedvező természeti adottságokkal rendelkezik.
• A kistérség turisztikai adottságai jók.
• Az oktatási intézményrendszer fejlett.
• A kistérség infrastruktúrája az országos átlagot jóval meghaladó, magas színvonalú.
• A kistérségben magas a képzett, külföldi tapasztalattal rendelkező munkaerő aránya.
• A külföldi tőkével működő kis- és középvállalkozások aránya magasabb a megyei átlagnál.
• A kistérségben határain túlmutató szerepkörű intézmények vannak jelen.
• A kistérség az országhatáron átívelő, élő kapcsolatokkal rendelkezik.
• Erős a lokálpatriotizmus, meghatározó jelentőségűek a helyi civil szervezetek.

• Sopron és környékének közúti megközelíthetősége rossz.
• Alacsony a kistérség gazdasági potenciálja.
• Kevés a magasan képzett, a térségben tartósan munkát vállaló szakember.
• Az oktatási rendszer nincs felkészülve a munkaerőpiac változó igényeire.
• Nem kielégítő a turisztikai ágazat infrastrukturális és humán felkészültsége.
• A schengeni határ gátolja az intenzívebb társadalmi-gazdasági együttműködést.
• Nincs együttműködés a térség települései között, nem alakult meg kistérségi társulás.
• Sopron város önkormányzata erején felül költ intézményei fenntartására.
• A kistérség nem gazdálkodik megfelelően természeti erőforrásaival és környezeti adottságaival.
• Hiányzik a hosszú távú gondolkodásmód, az együttesen kialakított jövőkép hiányában nem megfelelő a lakosság környezettudatossága és mentalitása.

• Magyarország EU csatlakozását követően Sopron regionális szerepkörre tesz szert.
• A városi befektetési és marketingstratégia sikeres végrehajtásával növekszik a külföldi és hazai befektetők érdeklődése.
• A munkaerő-piaci helyzet javul.
• Sopron regionális jelentőségű oktatási-tudományos központtá válik, a Soproni Egyetem 5-7 éven belül képes lesz a soproni tudásalapú ipar bázisának “kitermelésére”.
• Jól működő kistérségi fejlesztési társulás alakul, mely térségmenedzsereket foglalkoztat, ezzel kistérségi programok és projektek megvalósulását segíti elő.
• A kistérségben a minőségi turizmus válik az egyik legfontosabb bevételi forrássá.
• A közlekedési infrastruktúra javul.
• A környezettudatos gondolkodás- és életmód széles körben teret nyer.
• A kistérség az elsők között használja ki az informatika és a telekommunikáció fejlődése nyújtotta előnyöket.
• Sopron és kistérségének nemzetközi kapcsolatai fejlődnek.

Az EU csatlakozási folyamat elhúzódik.

Hiányzik a térségi jövőkép és a hosszú távú gondolkodásmód.

Nem megfelelő a kistérségi együttműködés.

Elmarad az oktatás korszerűsítése.

A kistérség érdekérvényesítési képessége gyenge marad.

A kistérség gazdasága lemarad, a helyi vállalkozások versenyhátrányba kerülnek.

A turisztikai szolgáltatások színvonala és infrastruktúrája romlik.

A munkaerő-piaci viszonyok romlanak.

A környezet állapota romlik.

Nem fejlődik az infrastruktúra, intézmények lehetetlenülnek el.

A térség fejlesztését meghatározó jövőkép főbb elemei:

• Magyarország az Európai Unió tagja, ezzel Sopron szerepe is megváltozik.
• Ausztriához képest csökken a térség elmaradottsága.
• A magas színvonalú technológiára épülő helyi ipar fejlődik.
• Az infrastruktúra fejlődik.
• Sopron turisztikai vonzereje nemzetközi hírű.
• A környezet állapota javul.
• Nemzetközi hírű az oktatási intézményrendszer, emelkedik a lakosság képzettségi szintje.
• Jól működik a kistérségi együttműködés intézményrendszere.

• humán-erőforrás fejlesztése;
• gazdaságfejlesztés;
• turizmusfejlesztés;
• térségi együttműködés fejlesztése;
• infrastruktúra-fejlesztés.

• oktatási struktúra fejlesztése;
• kutatás-fejlesztés;
• egészségügy fejlesztése;

• mezőgazdaság fejlesztése;
• ipar fejlesztése;
• befektetés-ösztönzési program kidolgozása;
• technológiai park stratégiájának kidolgozása;
• vagyongazdálkodás korszerűsítése;

• komplex turisztika-fejlesztési program kidolgozása;
• konferenciaközpont létrehozása;

• településközi együttműködés fejlesztése
• országközi együttműködés fejlesztése
• közigazgatás fejlesztése

• kerékpárút-hálózat fejlesztése
• kistérségi közlekedés fejlesztése
• Sopron város közlekedésének fejlesztése
• vízrendezés fejlesztése
• szennyvízhálózat fejlesztése
• hulladék-elhelyezés fejlesztése

Rövid írásos tájékoztatót küldünk az érintett térség véleményformálói (kb. 30 fő) részére, majd 2000. június végéig megvitatjuk velük a prioritás- ill. programrendszert, melynek eredményeképpen kialakul a programok rangsora ill. fontosság szerinti csoportosítása.

A projektek rangsora és a különböző hazai (települési, kistérségi, megyei, regionális, országos) és ausztriai (települési, tartományi, országos) szintekre vonatkozóan megismert elképzelésekkel, elkészített és hozzáférhető koncepciókkal, programokkal történő összevetés függvényében, a munka erőforrásai szabta kereteken belül készítenénk el a rangsorolás alapján legfontosabbnak minősülő projektek ún. projektlapjait.

A projektlapok elkészítését követi a végleges anyag tervezetének elkészítése, majd véleményeztetése és a térség programjának véglegesítése.

6. Végtermék

A munka végtermékeként előállított anyag a következő, főbb részeket fogja tartalmazni:

az elvégzett munka lépéseinek, eredményeinek rövid összefoglalása;

a munka során készült szakértői anyagokat, értékeléseket tartalmazó melléklet;

a legfontosabb projektekre vonatkozóan kidolgozott, az elérendő célokat, megszüntetendő problémákat, költségigényeket, számításba vehető forrásokat, megoldandó feladatokat, időigényt, felelősökre vonatkozó javaslatokat ill. az érdekeltek körét tartalmazó projektlapokat.