|
' és nem tudjuk, hová tették!'
" és nem tudjuk, hová tették!"
Jn 20,1-9 Mária Magdolna a hét első napján kora reggel, amikor még sötét volt, a sírhoz ment, és látta, hogy a kő el van mozdítva a sírbolttól.
 Elfutott tehát, elment Simon Péterhez és a másik tanítványhoz, akit Jézus szeretett, és azt mondta nekik: ,,Elvitték az Urat a sírból, és nem tudjuk, hová tették!'' Erre Péter és a másik tanítvány elindultak, és a sírhoz mentek. Ketten együtt futottak, de a másik tanítvány gyorsabban futott, mint Péter, és elsőként ért a sírhoz. Lehajolt, és látta lerakva a gyolcsokat, de nem ment be. Azután odaért Simon Péter is, aki követte őt, és bement a sírboltba. Látta letéve a gyolcsokat és a kendőt, amely a fején volt, nem a gyolcsok mellé helyezve, hanem külön egy helyen, összehajtva. Akkor bement a másik tanítvány is, aki először érkezett a sírhoz; látta és hitt. Még nem értették ugyanis az Írást, hogy fel kell támadnia halottaiból.
Vannak az első látásra felfoghatatlan helyzetekre is begyakorolható eljárások. A mai embertől nincs messze a példa, hogy bizonyos források után kutakodva a világhálón válaszként feltételeket szab a hozzáféréshez a számítógépes világ. Üres mezők jelennek meg, melyek megfelelő kitöltésével (bejelentkezési név és jelszó vagy előkelőbben login és password) megnyílik előttünk az adatbázis, megtalálhatjuk azt, amit keresünk.
Hihető vagy hihetetlen, de Húsvét titkához is ehhez hasonló út vezet. S ahogyan a mai evangéliumból kiolvashatjuk, ez kezdettől fogva így volt, soha nem is léteztek "automatikus hozzáférések", sőt, számítógépes nyelven az alap-, a defaultállapot a titok, a húsvéti titok, melyhez nincs is teljes hozzáférés. A login-password páros pedig a megtérés-isteni kegyelem titka, melyet a tanítványok a maguk felfoghatatlan emberi tudatlanságában ugyanúgy megtapasztaltak, mint ahogyan Szent Pál és a világtörténelem összes kanonizált és nem kanonizált szentjei.
Mindaddig nem tudjuk, hová tették az Urat, ameddig nem keressük és ameddig Ő meg nem mutatja magát. A kísértés pedig mindenki számára létezik - megvallás ide-oda, keresztségi fogadalom megújítása pro és kontra -, ameddig a bizonyosság Isten személyes felajánlkozásában "ne légy hitetlen, hanem hívő", "boldogok, akik nem látnak, mégis hisznek" célt nem ér szívünkben.
A hit "feljődésében" Jézus halála és feltámadása óta nincsenek kivételek. Ebben az értelemben tudattalanul jövünk a világra és pontosan annyival távozunk, amennyi a két ismeretlenből (megtérés és kegyelem) egy kifejezhetetlen, belső algoritmus lévén keletkezik bennünk. A jeles napok, így most az Úr kereszthalála és feltámadása legalább arra kell, hogy indítson bennünket, hogy fellapozzuk a belépő oldalt és utánanézzünk, mennyi is a mienk a bejelentkezés két kulcs-kifejezéséből. Igen, vannak helyek, vannak helyzetek, ahol könnyebb megszerezni a keresett kifejezéseket. De erről mintha már írtam volna: Keressétek a hegyeket!
Az olyanokat is, mint a Tabor és az olyanokat is, amilyen a Golgota.
- DI -
|