CyberPress.Sopron

(http://www.cyberpress.hu/)

Rovat: Szomszédvár - Régió

2007. november 28., szerda 09:20


A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Győr-Moson-Sopron megyei Szervezete kerekasztalt tartott

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Győr-Moson-Sopron megyei Szervezete november 27-én tájékoztatót és kerekasztal beszélgetést tartott Győrben


A VOSZ csak a törvényesen működő vállalkozásokat védi és csak az illetékes hatóságok összefogásával és összehangolt munkájával tartja megvalósíthatónak a feketegazdaság visszaszorítását

A VOSZ a kiemelt régiós központokban, rendezvénysorozat keretében kerek asztal mellé ülteti az állami ellenőrző intézmények és hivatalok, valamint az önkormányzat vezetőit és a média képviselőit, hogy a feketegazdaság visszaszorítása hatékonyan megvalósuljon. Az országos rendezvények keretében jó lehetőség mutatkozik arra is, hogy a legfontosabb gazdasági változásokról és eredményekről is szóljanak a vállalkozói szféra képviselői az év végének közeledtével.

Dr. Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára a 2007-es év rövid értékelésében kiemelte, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozói tagság általános gazdasági helyzete nem javult. A vállalkozók közérzete romlott, a kiírt állami pályázatokhoz való kapcsolódásra, illetve a pályázati összegek elnyerésére esélyük korlátozott volt. Az államháztartás és az annak részét képező állami költségvetés pozíciói ugyan javultak, de a reálszféra jövedelemtermelő képessége - elsősorban a továbbra is magas adó-, járulék és illetékterhek miatt - gyakorlatilag stagnált.

A VOSZ többször fordult levélben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetőjéhez hangsúlyosan képviselve azt az álláspontot, hogy az európai uniós források sokkal nagyobb hányadát fordítsák közvetlenül a gazdaság fejlesztésére, csökkentve és lerövidítve ezzel a konvergencia program gazdasági növekedésre gyakorolt negatív hatásait. Ezt a törekvést nem koronázta siker.

A VOSZ ebben az évben is minden intézményes és informális fórumon hangot adott annak az elvárásnak, hogy a gazdaság dinamizálását kell előtérbe helyezni, akkor is, ha a állami költségvetés kiegyensúlyozása megkerülhetetlen. A gazdaság "gúzsba kötése" nagy károkat okozhat, mivel a konszolidáció későbbi elérésekor a vállalkozások/vállalkozók már erőtlenek lesznek, tőketartalékaik kimerülnek. Csökken a vállalkozások száma, csökken a kezdeményező készségük, üzleti potenciáljuk nagy része elvész.

Az eredményeket kiemelve, Dávid Ferenc kiemelte, hogy évek óta nem volt ilyen eredményes a VOSZ érdekvédelmi és érdekérvényesítési tevékenysége, mint 2007-ben. A legnagyobb magyar vállalkozói szövetség támogatta, hogy az Alkotmánybírósága vizsgálja meg az elvárt adó kivetését, és 2007. február 27-én a testület határozata alkotmányellenesnek nyilvánította az „elvárt adót”, és a kihirdetés napjától kezdve megsemmisítette a vonatkozó jogszabályhelyeket.

A VOSZ gyakorlatilag minden országos hatáskörű testület és plénum munkáját figyelemmel kíséri, ha szükséges, javaslattal, szakvélemény készítésével és átadásával arra készteti a testületeket, hogy a vállalkozók kiszámíthatóbb és átláthatóbb gazdasági környezetben működhessenek.

Az idén ezen tevékenységében a legnagyobb sikert az OÉT-nél érte el. 2007. szeptemberében - októberében az OÉT több alkalommal tárgyalta a 2008. évi adó és járuléktörvényekre vonatkozó kormányzati javaslatot. A VOSZ több alkalommal tiltakozott a burkolt adóemelést tartalmazó úgynevezett "kisadók" (munkaadói járulék, szakképzési hozzájárulás, innovációs járulék, kulturális járulék, rehabilitáció hozzájárulás) összevonása ellen és javaslatot tett a társasági adó kedvezményes mértékére is. A tiltakozás és a szakmailag kiérlelt javaslat célt ért. Mindkét témakörben siker született, a "kisadók" összevonásától eltekintett a Kormányzat a 2008. évben, valamint a nyereségadó kedvezményre vonatkozó javaslatot is felkarolta.

A VOSZ a KA-VOSZ Zrt-vel karöltve elérte, hogy a gazdasági tárca ne szüntesse meg 2007 végén a Széchenyi Kártya kamattámogatási konstrukcióját, hanem 2008. december 31-ig meghosszabbította. Sőt, az Európai Unióban is elismert, támogatott vállalkozói hitelforrásnak újabb változatát is befogadta a GKM, és jövőre elindul a Széchenyi Kártya 2. A Kártya megszűnését nem fogadta volna el a kkv szektor. Nem véletlen, hogy a több mint 420 ezer vállalkozásból 5 év alatt több mint 100 000-en igényeltek kártyát, és a 82 000 aktív kártyatulajdonos számára mintegy 380 milliárd forint a kihelyezett hitel.

A VOSZ 2007-es programjai közül a legszélesebb szakmai összefogást igénylő kezdeményezés volt a feketegazdaság elleni folyamatos ellenőrzésekre való társadalmi ösztönzés.

A feketegazdaság nagymértékben visszafogja az állam mozgásterét. A bevételkiesések miatt a látható gazdaságban dolgozók terhei növekednek és veszélyeztetik a hazai vállalkozások versenyképességét, és rontják hitelét. A VOSZ nem látványos egyszeri akcióval szeretné megvalósítani a programot, hanem a feketegazdaság visszaszorításában érdekelt felek folyamatos együttműködésével.

A VOSZ úgy látja, hogy a bevételi források növekedése mellett fontos a vállalkozásokat ösztönző program, vagy csomag megalkotása is, amely lehetővé teszi az adófizetési morál növekedését.

A vállalkozás-barát gazdasági környezet megalkotása, és a kifehérített, valós tevékenység utáni adók következetes, teljes szigorral történő beszedése, és az átláthatóság feltételeinek megteremtése jelenthet kiutat az ország jelenlegi, vállalkozás-ösztönzőnek nem mondható politikájából. Bizonyos friss adatok szerint 2007 harmadik negyedévében a foglalkoztatottak száma 3 millió 947 ezer, a munkanélkülieké 307 ezer fő volt, ami 7,2 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. A KSH adatai szerint a munkanélküliek száma némiképpen csökkent az egy évvel ezelőtti szinthez viszonyítva, a foglalkoztatottság pedig stagnált. Elképzelhető tehát, hogy újra elindult a visszamenekülés a szürkegazdaságba?

A nyáron a feketekereskedelem visszaszorítására való felhívással indult ez a program, mivel a média és a közvélemény leginkább e témákra fogékony. El kell ismerni, hogy a kereskedelem a társadalom minden polgárát eléri, és e üzleti szférában tapasztalható visszaélések sokaknak okoztak már eddig is kárt. A legnagyobb láthatatlan árumennyiség csempészéssel kerül az országba. Ezért ki kell emelni a csempészet elleni fellépést. Ehhez szükség van például a jogszabályok átalakítására és a technikai beszerzésekre is. A testület nagy erőket mozgósít többek között a hamisítványok kiszűrésére. Ehhez nyújt segítséget a 2008. január 1-ével bevezetendő újfajta zárjegy, melyet immáron vonalkóddal is ellátnak majd, így a leolvasásakor a vámos azonnal tudni fogja, hogy befizették-e a jövedéki adót.

Mivel a feketegazdaság méretét és az általa be nem fizetett adók és járulékok mértékét csak becslik a szakemberek, ezért többféle becslés és adat is létezik. Nemrég a kormányszóvivő úgy vélte, hogy Magyarországon a 2006. évi GDP 17-18 százalékát, mintegy 3 700 milliárd forint tett ki a feketegazdaság, ami nagyjából megfelel az egy év alatt nyugdíjakra, illetve az egészségügyre fordítandó összeggel. Más elemzők úgy vélik, a magyar GDP mintegy 30%-át éri el a szürke- és feketegazdaság mértéke. Ez nagyjából 6 600 milliárd forintot tesz ki, az ebből adódó járulék- és adókiesés pedig körülbelül 3000-3700 milliárd forint. A bevételkiesés további terheket ró a gazdaságra, hiszen számolni kell azzal a tömeggel is, aki a feketegazdaságnak köszönhetően adózatlan jövedelme mellett használja és élvezi a szociális háló nyújtotta biztonság előnyeit.

A feketegazdaság létét tehát a kalkulált, de nem befolyt adó hiányából fakadó adókiesések jelentik. Ezek közé tartozik az adókerülés és az adócsalás. E kettő nem, illetve nem feltétlenül ugyanazt jelenti. Az adókerülés fogalomkörébe ugyanis beletartoznak a törvényes adószabályozáson alapuló esetek, valamint azok is, amikor a polgár, vagy cég azért nem fizet adót, mert nem is tud adófizetési kötelezettségéről.

Ha a gazdaság végre kifehéredik, a keletkező többletbevételek számos lehetőséget teremtenek, többek között adócsökkentésre is. Ha a bevételi hiányt legalább a felére csökkentenék, az a személyi jövedelemadó 50%-os mérséklését tenné lehetővé.

A VOSZ a feketegazdaság elleni programhoz való csatlakozásra szólította fel az adóhatósági intézményeket, az érintett szaktárcákat, az önkormányzati testületeket, valamint a parlamenti és parlamenten kívüli pártokat. A VOSZ egy hatékony együttműködési rendszer kialakítását kezdeményezi a VPOP-val, és a VOSZ vezetői számos más kötelezettséget is vállaltak. A VOSZ elkészíti az adócsökkentés „megvalósíthatósági tanulmányát”, és készül tagok szigorúbb monitoringára épülő ellenőrzési rendszer kialakítására. Mivel a VOSZ saját tagjaitól is elvárja a törvényes működést és be is tartatja azt, így joggal kér a mainál összehangoltabb és hatékonyabb kormányzati lépéseket.

A következő években a VOSZ-nak segítenie kell, hogy a feketegazdaság elleni fellépés hatékonysága és ereje ne csökkenjen, hanem a hatóságok és társszervezetek együttműködése egyre szervezettebbé váljon. A VOSZ véget akar vetni annak a gyakorlatnak, hogy a feketegazdaság a példamutatóan működő vállalkozások esélyeit rontja a piacon, és a be nem fizetett adó és járulékokkal pedig tovább növeli a törvényes kereteket betartó cégek központi terheit.

A VOSZ úgy véli, hogy mindaddig sikertelen lesz bármilyen látványos akció is, amíg az ellenőrző hatóságok és intézmények nem közösen lépnek fel a láthatatlan cégek ellen. Sőt, a VOSZ a média és a sajtó fogékonyságára és támogatására is számít, mert a lakosság azzal hogy körültekintőbben vásárol, vagy megnézi, hogy számlaképes szolgáltatást vesz-e igénybe, már hozzájárul a feketekereskedelem visszaszorításához.