A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Győr-Moson-Sopron megyei Szervezete kerekasztalt tartott
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos
Szövetsége és a Győr-Moson-Sopron megyei Szervezete november
27-én tájékoztatót és kerekasztal beszélgetést tartott Győrben
A VOSZ csak a törvényesen működő vállalkozásokat védi és
csak az illetékes hatóságok összefogásával és összehangolt munkájával
tartja megvalósíthatónak a feketegazdaság visszaszorítását
A VOSZ a kiemelt régiós központokban, rendezvénysorozat
keretében kerek
asztal mellé ülteti az állami ellenőrző intézmények és hivatalok,
valamint az
önkormányzat vezetőit és a média képviselőit, hogy a feketegazdaság
visszaszorítása hatékonyan megvalósuljon. Az országos rendezvények
keretében jó
lehetőség mutatkozik arra is, hogy a legfontosabb gazdasági
változásokról és
eredményekről is szóljanak a vállalkozói szféra képviselői az év
végének
közeledtével.
Dr.
Dávid Ferenc, a VOSZ
főtitkára a 2007-es év rövid
értékelésében kiemelte, hogy a mikro-, kis- és
középvállalkozói
tagság általános gazdasági helyzete nem
javult. A vállalkozók közérzete romlott, a kiírt állami
pályázatokhoz való
kapcsolódásra, illetve a pályázati összegek elnyerésére esélyük
korlátozott
volt. Az államháztartás és az annak részét képező állami költségvetés
pozíciói
ugyan javultak, de a reálszféra jövedelemtermelő képessége - elsősorban
a
továbbra is magas adó-, járulék és illetékterhek miatt - gyakorlatilag
stagnált.
A
VOSZ többször fordult levélben
a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetőjéhez hangsúlyosan képviselve azt
az
álláspontot, hogy az európai uniós források sokkal nagyobb hányadát
fordítsák
közvetlenül a gazdaság fejlesztésére, csökkentve és lerövidítve ezzel a
konvergencia program gazdasági növekedésre gyakorolt negatív hatásait.
Ezt a
törekvést nem koronázta siker.
A VOSZ ebben az évben is
minden intézményes és informális fórumon hangot adott annak az
elvárásnak, hogy
a gazdaság dinamizálását kell előtérbe helyezni, akkor
is, ha a
állami költségvetés kiegyensúlyozása megkerülhetetlen. A gazdaság
"gúzsba
kötése" nagy károkat okozhat, mivel a konszolidáció későbbi elérésekor
a
vállalkozások/vállalkozók már erőtlenek lesznek, tőketartalékaik
kimerülnek. Csökken
a vállalkozások száma, csökken a kezdeményező készségük, üzleti
potenciáljuk
nagy része elvész.
Az
eredményeket kiemelve, Dávid
Ferenc kiemelte, hogy évek óta nem volt ilyen eredményes a VOSZ
érdekvédelmi és
érdekérvényesítési tevékenysége, mint 2007-ben. A legnagyobb magyar
vállalkozói
szövetség támogatta, hogy az Alkotmánybírósága vizsgálja meg az elvárt
adó
kivetését, és 2007. február 27-én a testület határozata alkotmányellenesnek
nyilvánította az „elvárt adót”, és a kihirdetés
napjától kezdve megsemmisítette a vonatkozó jogszabályhelyeket.
A
VOSZ gyakorlatilag minden
országos hatáskörű testület és plénum munkáját figyelemmel kíséri, ha
szükséges,
javaslattal, szakvélemény készítésével és átadásával arra készteti a
testületeket, hogy a vállalkozók kiszámíthatóbb és átláthatóbb
gazdasági
környezetben működhessenek.
Az idén ezen
tevékenységében a
legnagyobb sikert az OÉT-nél érte el. 2007. szeptemberében -
októberében az OÉT
több alkalommal tárgyalta a 2008. évi adó és járuléktörvényekre
vonatkozó
kormányzati javaslatot. A VOSZ több alkalommal tiltakozott a burkolt
adóemelést
tartalmazó úgynevezett "kisadók"
(munkaadói járulék, szakképzési hozzájárulás, innovációs járulék,
kulturális
járulék, rehabilitáció hozzájárulás) összevonása
ellen és javaslatot tett a társasági
adó kedvezményes mértékére is. A
tiltakozás és a szakmailag kiérlelt javaslat célt ért. Mindkét
témakörben siker
született, a "kisadók" összevonásától eltekintett a Kormányzat a
2008. évben, valamint a nyereségadó kedvezményre vonatkozó javaslatot
is
felkarolta.
A
VOSZ a KA-VOSZ Zrt-vel karöltve
elérte, hogy a gazdasági tárca ne szüntesse meg 2007 végén a Széchenyi
Kártya kamattámogatási konstrukcióját, hanem 2008. december 31-ig meghosszabbította.
Sőt, az Európai Unióban is elismert, támogatott vállalkozói
hitelforrásnak újabb
változatát is befogadta a GKM, és jövőre elindul a Széchenyi Kártya 2. A Kártya megszűnését nem fogadta volna el a
kkv szektor. Nem véletlen, hogy a több mint 420 ezer vállalkozásból 5
év alatt
több mint 100 000-en igényeltek kártyát, és a 82 000 aktív
kártyatulajdonos
számára mintegy 380 milliárd forint a kihelyezett hitel.
A
VOSZ 2007-es programjai közül a
legszélesebb szakmai összefogást igénylő kezdeményezés volt a
feketegazdaság
elleni folyamatos ellenőrzésekre való társadalmi ösztönzés.
A feketegazdaság
nagymértékben
visszafogja az állam mozgásterét. A bevételkiesések miatt a látható
gazdaságban
dolgozók terhei növekednek és veszélyeztetik a hazai vállalkozások
versenyképességét,
és rontják hitelét. A VOSZ nem látványos egyszeri akcióval szeretné
megvalósítani a programot, hanem a feketegazdaság visszaszorításában
érdekelt
felek folyamatos együttműködésével.
A VOSZ úgy látja, hogy a bevételi
források növekedése
mellett fontos a vállalkozásokat ösztönző program, vagy csomag
megalkotása is,
amely lehetővé teszi az adófizetési morál növekedését.
A vállalkozás-barát
gazdasági
környezet megalkotása, és a kifehérített, valós tevékenység utáni adók
következetes, teljes szigorral történő beszedése, és az átláthatóság
feltételeinek megteremtése jelenthet kiutat az ország jelenlegi,
vállalkozás-ösztönzőnek nem mondható politikájából. Bizonyos friss
adatok
szerint 2007 harmadik negyedévében a foglalkoztatottak száma 3 millió
947 ezer,
a munkanélkülieké 307 ezer fő volt, ami 7,2 százalékos munkanélküliségi
rátát
jelent. A KSH adatai szerint a munkanélküliek száma némiképpen csökkent
az egy
évvel ezelőtti szinthez viszonyítva, a foglalkoztatottság pedig
stagnált.
Elképzelhető tehát, hogy újra elindult a visszamenekülés a
szürkegazdaságba?
A
nyáron a feketekereskedelem visszaszorítására való
felhívással indult ez a
program, mivel a média és a közvélemény leginkább e témákra fogékony.
El kell
ismerni, hogy a kereskedelem a társadalom minden polgárát eléri, és e
üzleti
szférában tapasztalható visszaélések sokaknak okoztak már eddig is
kárt. A
legnagyobb láthatatlan árumennyiség csempészéssel kerül az országba.
Ezért ki
kell emelni a csempészet elleni
fellépést. Ehhez szükség van például a jogszabályok átalakítására
és a
technikai beszerzésekre is. A testület nagy erőket mozgósít többek
között a
hamisítványok kiszűrésére. Ehhez nyújt segítséget a 2008. január 1-ével
bevezetendő újfajta zárjegy, melyet immáron vonalkóddal is ellátnak
majd, így a
leolvasásakor a vámos azonnal tudni fogja, hogy befizették-e a jövedéki
adót.
Mivel
a feketegazdaság méretét és
az általa be nem fizetett adók és járulékok mértékét csak becslik a
szakemberek, ezért többféle becslés és adat is létezik. Nemrég a
kormányszóvivő
úgy vélte, hogy Magyarországon a 2006. évi GDP 17-18 százalékát,
mintegy 3 700
milliárd forint tett ki a feketegazdaság, ami nagyjából megfelel az egy
év
alatt nyugdíjakra, illetve az egészségügyre fordítandó összeggel. Más
elemzők
úgy vélik, a magyar GDP mintegy 30%-át éri el a szürke- és
feketegazdaság
mértéke. Ez nagyjából 6 600 milliárd forintot tesz ki, az ebből adódó
járulék-
és adókiesés pedig körülbelül 3000-3700 milliárd forint. A
bevételkiesés
további terheket ró a gazdaságra, hiszen számolni kell azzal a tömeggel
is, aki
a feketegazdaságnak köszönhetően adózatlan jövedelme mellett használja
és
élvezi a szociális háló nyújtotta biztonság előnyeit.
A
feketegazdaság létét tehát a
kalkulált, de nem befolyt adó hiányából fakadó adókiesések jelentik.
Ezek közé
tartozik az adókerülés és az adócsalás. E kettő nem, illetve nem
feltétlenül
ugyanazt jelenti. Az adókerülés fogalomkörébe ugyanis beletartoznak a
törvényes
adószabályozáson alapuló esetek, valamint azok is, amikor a polgár,
vagy cég azért
nem fizet adót, mert nem is tud
adófizetési kötelezettségéről.
Ha a
gazdaság végre kifehéredik,
a keletkező többletbevételek számos lehetőséget teremtenek, többek
között
adócsökkentésre is. Ha a bevételi hiányt legalább a felére
csökkentenék, az a
személyi jövedelemadó 50%-os mérséklését tenné lehetővé.
A VOSZ a feketegazdaság elleni programhoz való
csatlakozásra szólította fel
az adóhatósági intézményeket, az érintett szaktárcákat, az
önkormányzati
testületeket, valamint a parlamenti és parlamenten kívüli pártokat. A
VOSZ egy
hatékony együttműködési rendszer kialakítását kezdeményezi a VPOP-val,
és a
VOSZ vezetői számos más kötelezettséget is vállaltak. A
VOSZ elkészíti az adócsökkentés
„megvalósíthatósági tanulmányát”, és készül tagok szigorúbb
monitoringára épülő
ellenőrzési rendszer kialakítására. Mivel a VOSZ saját tagjaitól is
elvárja
a törvényes működést és be is tartatja azt, így joggal kér a mainál
összehangoltabb és hatékonyabb kormányzati lépéseket.
A
következő években a VOSZ-nak
segítenie kell, hogy a feketegazdaság elleni fellépés hatékonysága és
ereje ne
csökkenjen, hanem a hatóságok és
társszervezetek együttműködése egyre szervezettebbé váljon. A VOSZ
véget akar
vetni annak a gyakorlatnak, hogy a feketegazdaság a példamutatóan
működő
vállalkozások esélyeit rontja a piacon, és a be nem fizetett adó és
járulékokkal pedig tovább növeli a törvényes kereteket betartó cégek
központi
terheit.
A VOSZ úgy véli, hogy mindaddig
sikertelen lesz bármilyen látványos akció is, amíg az ellenőrző
hatóságok és
intézmények nem közösen lépnek fel a láthatatlan cégek ellen. Sőt, a
VOSZ a
média és a sajtó fogékonyságára és támogatására is számít, mert a
lakosság
azzal hogy körültekintőbben vásárol, vagy megnézi, hogy számlaképes
szolgáltatást vesz-e igénybe, már hozzájárul a feketekereskedelem
visszaszorításához.
|