CyberPress.Sopron

Soproni Keresztény-Zsidó Szimpozion: Párbeszéd egymás gazdagítására

Előadás és könyvbemutató

Az egymással való beszélgetés, a párbeszéd és a hídépítés a célja és a lényege a keresztény-zsidó kapcsolatteremtésnek és -építésnek – hangsúlyozták a soproni Keresztény-Zsidó Szimpozion előadói a Liszt Szalonban tartott rendezvényen, amelyen a helyi Zsidó Hitközség nevében Sándor Péter köszöntötte a résztvevőket, utalva a Biblia éve kapcsán is meghirdetett célokra és elvekre, amelyek mindenképpen a közös zsidó-keresztény gyökerek megismerését és tudatosítását, egymás jobb megértését is szolgálják.

A Jézus-korabeli történelmi helyzetnek, életkörülményeknek és -viszonyoknak vázolásával kezdte ,,A zsidó Jézus” címmel meghirdetett előadását dr. Vladár Gábor, a Pápai Református Teológiai Akadémia rektora, aki hangsúlyozta: a történelmi Jézus személye olyan összekötő elem a keresztény és zsidó közösségek közötti párbeszédben, amely több szempontból is lehetőséget és utat kínál az egymáshoz való közeledésben. Ebben a folyamatban fontos és lényeges, hogy a párbeszédre való törekvés a másik fél elfogadására irányuljon.

- A Jézusról való keresztyén-zsidó párbeszéd soha nem kényszerítheti egyik felet sem arra, hogy a saját önazonosságát feladja. A zsidó Jézus személye az a legkisebb közös nevező, amely bennünket, zsidókat és keresztényeket összeköt, de azt is tudomásul kell vennünk, hogy ez egyik részről sem a teljes valóság. Ugyanakkor ez nem jelentheti azt sem, hogy Jézusról való külön nézeteinket föl kellene, hogy adjuk, azaz magunkat redukáljuk.

Az előadó rámutatott azokra az aszimmetriákra is, amelyek a keresztények és zsidóság kapcsolatában – több okból levezethetően – jelen vannak, amelyek közül több is meghatározza a párbeszéd kereteit. A Pápai Református Teológiai Akadémia rektora korunk hittudománya által meghatározott Jézus-képből emelt ki néhány jellegzetes és lényeges vonást, hivatkozva a zsidó Jézusra abban az értelemben is, ahogyan a jelenkori modern zsidóság az utóbbi 70—80 évben Jézus személyét és alakját ,,felfedezte”. Az előadó utalt – többek között – Josef Klausner, jeruzsálemi professzor művére, vagy Heller Ágnesre abban, ahogyan Jézus személyének megismerését, a zsidó Jézus kutatásának történetét megvilágította.

Dr. Vladár Gábor tudományos megközelítéssel és pontossággal vázolta azokat a hittudományi megközelítéseket is, amelyek azt a történeti kort is idézték, amelyben Jézus élt, hivatkozva a tudósok által is vitatott kérdésekre, de mindenképpen leszögezve azt, hogy a kutatók állításai szerint sem mutat semmi jel arra, hogy Jézus zsidó mivoltát bármikor is megtagadta volna. Jézus sajátos szerepkört foglalt el Izrael történetében, beleértve a maga törvényértelmezését; ez utóbbi az akkori korban a különböző irányzatokhoz tartozó közösségek esetében nem volt példa nélküli – derült ki az előadásból.

Radnóti Zoltán rabbi a hídépítés fontosságát hangsúlyozta, azt, hogy az egymáshoz vezető hidakat meg kell építeni, hogy egymást alaposan megismerhessék zsidók és keresztények, mert, amint mondta: az ismerethiányból fakadó előítéletek az egymás elfogadásának legnagyobb akadályai.

A hídépítést szolgálja az a könyv is, amelynek bemutatója alkalmából Radnóti Zoltán rabbit követően, annak szerkesztőjeként, Szécsi József is ajánlott a jelenlévőknek. „A holocaust nem teológiai véletlen” című kiadvány a keresztény-zsidó kapcsolatok fontos dokumentumait tartalmazza, többek között a ,,Nostra aetate” kezdetű nyilatkozatot, amelyet a II. Vatikáni Zsinat adott ki az Egyház és a nemkeresztény egyház viszonyáról, II. János Pál pápa a magyarországi zsidó közösség képviselőihez 1991. évben intézett beszédét, a Magyarországi Evangélikus Egyház Nyilatkozatát, a Magyar Katolikus Püspöki Kar Nyilatkozatát, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnökségi Tanácsának Nyilatkozatát, a Nemzetközi teológiai Bizottságnak A kereszténység és a vallások című dokumentumát, továbbá a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának Közös Nyilatkozatát a Holocaust ötvenedik évfordulója alkalmából, vagy Szilárd Gyula: Egy holocaust-túlélő az egyházakhoz című írását. A könyv a Keresztény-Zsidó Társaság kiadásában jelent meg.

Dr. Vladár Gábor

Radnóti Zoltán

Szécsi József

B. Tóth Éva