A kommunizmus áldozataira emlékeztek
A kommunizmus
áldozataira emlékeztek
Nem leszünk hajlandók
eltűrni semmilyen diktatúrát, megaláztatást, hazugságot sem ma, és soha
a jövőben.
A
fiatal főhadnagy, Szántó Róbert sírjánál, vértanúsága helyén emlékezett
Sopron a kommunizmus áldozataira.
Szántó Róbert főhadnagy a ’19-es vörösterror egyik mártírja.
A vörös rémuralom zsarnoksága ellen 1919. június 5-én 10 község
fogott össze, hogy elkergessék Sopronból a diktatúra helytartóit.
Szántó Róbert fiatal főhadnagyot és Fennesz Rezsőt - sok más társukkal
együtt - Szamuely Tibor elfogatta. Szabadon engedték őket, majd ismét
elfogják. Kettejüket az ugyancsak véreskezű öccs, Szamuely László, még
Kun Béla és a helyi „elvtársak” véleményével is dacolva, önhatalmúlag
elítélte és kivégeztette, ítélet nélküli tárgyalás után.
A kommün bukása után, 1922-ben közadakozásból állítottak síremléket
az áldozatoknak, amelyet aztán 1948-ban a kommunizmus pribékjei
szétvertek. 1999 óta újból emléktábla kerül a sírra.
A mai napon Sopron arra is emlékezett, hogy a diktatúra ’19 után
csak egy rövid időre vonult el. Aztán több mint negyven évig újra
dühöngött: rombolt múltat, hagyományt, lelket, életeket, sorsokat,
hazát.
Az eseményen dr. Fodor Tamás polgármester mondott beszédet. A
kommunizmus áldozataira való emlékezés során a Sopronban kivégzett,
Szántó Róbert és Fennesz Rezső emlékének felidézése mellett fejet kell
hajtanunk a kisemmizett parasztemberek, a földönfutóvá tett becsületes
gazdák, az osztályidegenné nyilvánított polgári középosztály, az
elhallgattatott és deklasszált értelmiség, a málenkij robotra hurcoltak
emléke előtt is.
Nem szabad megfeledkeznünk a hadifogságot és a gulágot
megjártakról, a meghurcolt papokról, lelkészekről, a tönkretett egyházi
intézményekről: iskolákról, kórházakról, otthonokról, a feloszlatott
szerzetesrendekről, a hontalanná tett kitelepítettekről, a világnézetük
miatt üldözöttekről.
|
Emlékeznünk
kell a kirakatperek áldozataira, a továbbtanulástól
megfosztott fiatalokra, az ötvenhat utáni megtorlások áldozataira, a
hazából elmenekültekre, a munkásgettókba kényszerített szabad
parasztságra, a Kőhidán raboskodott politikai foglyokra is – fejtette
ki a polgármester.
Fontos
az emléknap, mert azt is üzeni, hogy nem leszünk hajlandók
eltűrni semmilyen diktatúrát, megaláztatást, becsapást, nemzetünk
kirablását, arcunkba vágott hazugságokat, erkölcsi rendünk és
hagyományaink felforgatását sem ma, és soha a jövőben.
Híres polgármesterünk, Thurner
Mihály az 1922-es emlékműavatáson a következőt mondta:
„Csak az a nép boldogul, amely nem rabja az önzésnek. Csak az a nép
boldogul, amelyik a szabadságát szereti. Csak az a nép boldogul, amely
a szeretet melegéből és összetartás erejéből táplálkozik. Tanítsátok
meg gyerekeiteket itt, az önfeláldozásnak hősi vérrel felavatott
helyén, hogy a gyűlölet az önzés bűne, a szeretet az önzetlenség
erénye. Gyűlölet gyengít, szeretet erősít.
Az önfeláldozásig menő
felebaráti szeretet mentette meg ezer sebből
vérző nemzetünket a vörös rémuralomtól, és ez a szeretet fogja
visszaszerezni Magyarország területi épségét, régi nagyságát és
dicsőségét.”
A megemlékezés és a kegyelet
mécseseinek és virágajainak
elhelyezését követően ökumenikus istentisztelettel és Kuzsner Péter
orgonaművész előadásával a szent Mihály templomban folytatódott a
megemlékezés.
1956-os emlékhelyek
egyedi dokumentumtárlata a Líceumban
Március 15-ig látható a Magyar
Emlékekért a Világban Egyesület (MEVE)
fotódokumentumaiból nyílt kiállítás, amelynek a Berzsenyi Líceum
díszterme ad
helyet, és amelyre várják a helyi és környékbeli iskolák
diákcsoportjait is. Az 1956-os emlékhelyek
nyomában itthon és a nagyvilágban címmel összeállított tárlat anyagát
Messik
Miklós, a MEVE elnöke mutatta be, a kiállításhoz kapcsolódóan Szalay
Róbert
történelemtanár tartott előadást. ,, Még mindig sunyi és féligazságokat
tartalmaz az utóbbi másfél évtized történelemtanítása” – fogalmazott
Szalay
Róbert . ,,A féligazság nem az igazság fele, hanem a hazugság maga,
amit
jelenünkben is megtapasztalunk, akkor, amikor az egykori hazaárulókat
hősöknek
próbálják feltüntetni.” – fejtette előadó, aki az 1956-os eseményekről
szólva, hangsúlyozta: a kommunizmusnak
bizonyíthatóan 132 millió áldozatot követelt világszerte, akik között
650 ezer
magyart tart számon a történelem.
Kapcsolódó cikk:
[ > ] Kivégzés
a soproni temetőben 1919-ben
B. T.É.
Fotó: Pluzsik Tamás
|