CyberPress.Sopron

(http://www.cyberpress.hu/)

Rovat: Hírek - események

2008. április 14., hétfő 08:32


Az őszinteség egyenessége, az ősi tapasztalatiság, a hagyományok tisztelete és a hit megtartó ereje

Az őszinteség egyenessége, az ősi tapasztalatiság, a hagyományok tisztelete és a hit megtartó ereje

A 75 éves Giczy János festőművész tárlata nyílt meg a soproni Lábasházban, amelyen a művész 1982 és 2008 között készült alkotásai között olajfestményeket, a jellegzetes szárnyasoltárokat, akvarelleket láthat a közönség.

Giczy János művészete az egyszerűségében megmutatkozó paraszti világ és lét ábrázolásával egyidejűleg vonultatja fel azt az egyetemességet, amely általános, emberi és hiteles mondandóját meghatározza. A paraszti világból indult, költői festő a létezés rétegein keresztül jut el az örök és alapvető kérdésekhez festészetében, ugyanakkor sajátos eszközöket felvonultatva alkot egyedit.


Személyes ismerősök, tárgyak, tapasztalatok, bibliai alakok, történetek Giczy János festésmódja által válnak anyagtalanná. Művészi tolmácsolásában a szenvedés és a halál, – amelytől a mai környezet álhumánusan "megkímélni" igyekszik a ma emberét –, emberségessé válik, abban az értelemben, amely szerint az elmúlás maga az emberségünk, emberi mivoltunk része, azaz az élet elszakíthatatlan része.


Az őszinteség egyenessége, az ősi tapasztalatiság, a hagyományok tisztelete és a hit megtartó ereje formálja Giczy János eszköztárát, amelynek birtokában határozottan és bátran szűri meg kor történéseit, tapasztalatát a régiektől örökölt és gyarapított bölcsességével.


A 75 éves Giczy János ma Sopronban él.

,,Otthoni világa" Alszopor, ahova minden egyes képe egy visszatérés, nem a fizikai értelemben vett valóságos, hanem az emlékezet rétegein keresztüli.
Kendők lebbennek, vörösesen sötétbarna föld illatát hozza a szél; tavasz, nyár, ősz és tél váltja egymást, nagy szemű szőlő és búzakalász.
Vissza-vissza tér Giczy János élőkhöz és örök életre távozottakhoz, búzakalásszal, százszorszéppel, csokorba kötötten.


Gondolatokat hoz és visz, olyanokat, amelyek megerősítik: csak akinek van talaj a lába alatt, az rugaszkodhat el róla, ahhoz, hogy a magasba emelkedjen, annak reményében, hogy egyre közelebb juthat ahhoz az igaz erőhöz, amely a művészek, gondolkodók örök hajtóereje.


A Lábasházban nyílt kiállítást Bakonyváry Ágnes művészettörténész ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A tárlatmegnyitón dr. Fodor Tamás, Sopron polgármestere elismerő oklevelet adott át a művésznek művészi és emberi hitelességet felmutató, Sopront gazdagító művészete elismeréseként.


A kiállítás május 25-ig tekinthető meg, hétfő kivételével naponta 10 és 18 óra között.



Fény, 2006-2007, olajtempera

***


Giczy János
festőművész

1933-ban született a Sopron megyei Alszoporon.
1945-ben a soproni Evangélikus Líceumba íratták.
A későbbiekben, amikor rajztehetsége kezdett megnyilatkozni átment a soproni tanítóképzőbe, mert rajzot azokban az években csak ott tanítottak.
1953-tól 1957-ig a főiskolás vándorévek következtek. Tanult a Képzőművészeti Főiskolán, a Budapesti Pedagógiai Főiskolán, és az Egri Pedagógiai Főiskolán. Tanárai közül Jakuba János hatott rá leginkább.
1957-től Fertőszentmiklóson tanított.
1959-től az akkor megalakult felsőfokú óvóképzőben tanított rajzot, ahonnan – a Benedek Elek Óvónőképző Főiskoláról – vonult nyugdíjba főiskolai tanárként 1996-ban.
1957 óta kiállító festő.
Tagja a magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Magyar Képzőművészek Szövetségének, a Magyar Művészeti Műhelynek.
Negyedszáznál több kiállítása volt hazai, továbbá ausztriai és németországi kiállítóhelyeken.
Számtalan szakmai díj és elismerés tulajdonosa.

B. Tóth Éva

Fotó: Tóth Zsombor