|
Miért "fő" iskola a sakk főiskola?... Újabb fontos kategóriákkal ismerkedünk!
Miért „főiskola?" Hát, mert a „főt" iskolázza, részben azért. Másrészt mert világszerte 8-10 éves kis fickók játszanak ma már mesteri szinten, és a soproni legjobbak sem maradhatnak el mögöttük. Mint látni fogjátok, a választott példák nem a legnehezebbek, hanem a legjellemzőbbek arra a témakörre, ahová tartoznak. Ma huszárok sokfelé képes vagdalkozásáról és az úgynevezett „röntgen attak"- ról, ahol a játékos szinte „átvilágítja" ellenfelének hadállását - adunk képet. A minap említettük, hogy a sakkban villának (most már a fakanál, favilla mellett ismeritek a sakk villát is...) nevezzük egyes figuráknak - főleg a paripáknak - azt a tulajdonságát, hogy egyszerre kettő, sőt esetleg több figurát is támadhatnak meg ugyanazzal a lépéssel. Igyekezni fogunk mindkét oldalról - tehát világos és sötét részéről is - bemutatni az ilyenfajta támadások előnyeit.  Amilyen egyszerű a megoldás, olyan pontos játék is igényeltetik, ugyanis egy kis nemtörődömség kiadja világos kezéből az előnyt! Ha sehol, de itt nagyon érvényes a „jól vigyázz a figurára!" közmondás! 
a pozíció direkt vicces! Ugyanis sötét lép és a fenyegető villa miatt bármit csinál a világos király, a futója el fog veszni, és elénekelheti a „vége, vége már, elmúlott a nyár" című nótát! Ebből a két példából is láthatjátok, hogy a huszárok milyen veszélyesek tudnak lenni. Sok sakkelméleti tudós a futókat kissé előnybe helyezi a lovacskákkal szemben, mondván, hogy azok hatósugara - pláne a mindkét színű átlókat ellenőrző futó páré - nagyobb, mint a huszároké. Ám minden idők egyik legnagyobb magyar sakkozója, Maróczy Géza legendásan kezelte lovait a sakktáblán, és számtalan világszintű ellenfelét félemlítette meg velük! Az igazság az, hogy hadállása válogatja. Zárt állásokban, ahol a gyaloglánc úgyszólván érintetlen, a huszárok könnyen átugrálnak az ellenfél állásába, viszont távolfekvő, szétszórt ellenséges egyedekkel szemben a futók látszanak hatásosabbnak  a RÖNTGEN ATTAK egyik legegyszerűbb és éppen emiatt legszemléletesebb példájával találkozunk! Világos lép, és olyan egyszerűen nyer, mint egy pofon, és mégis, aki nem látta még ezt a motívumot, gondolkodni fog néhány percig rajta! - Aztán felismeri majd, hogy lényegében majdnem mindegy, hol áll a világos király, és az „ a " vonal melyik mezején a sötét torony, sőt - megsúgom - az egész állást el lehetne tolni jobbra egy sorral, és a megoldás ugyanaz maradna, de kettővel már nem; hogy miért, írjátok majd meg nekem. Egyszerű! És igen-igen fontos!  sötét fogja ellenfelét „átvilágítani", hogy hogyan, azt megtaláljátok ti magatok is könnyűszerrel. A kombinációk közepette mindig arra kell gondolnotok, hogy komoly, mestererejű játékosok között nemhogy egy huszár vagy torony előny, de legtöbbször egyetlen gyalogos többlete is döntő a parti megnyerése szempontjából. Szóval, ha igaz a közmondás, hogy „úgy örül, mint majom a farkának", akkor George, a majom, aki KASZPAROV ellenfele lesz a legközelebbi meccsen, gondolom sokat fog búslakodni, vagy ki tudja?...
|