|
Közgyűjtemények Napját tartották
Közgyűjtemények Napját tartottákGyőr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, a Soproni Tudós Társaság Történettudományi Szakbizottsága és a Sopron városban működő közgyűjtemények a Tudomány Napja alkalmából rendezték meg a Közgyűjteményi Napot, immár negyedik alkalommal.  KépgalériaA volt Vármegyeháza dísztermében értékes és érdekes előadások keretében számoltak be a közgyűjtemények szakemberei a legújabb kutatási eredményeikről. Olyan, a helytörténetet, egyben az egyetemes magyar- kultúrtörténetet is gyarapító információk is elhangoztak, amelyek a múlt alaposabb megismerését szolgálják. A rendezvényen a legújabb és legmodernebb technikai lehetőségeknek és feltételeknek, – a számítógépes rendszereknek, hálózatoknak, az adatbázisoknak és a digitalizálásnak – a közgyűjtemények szolgálatába állítható szerepéről, illetve az ezen a területen szerzett tapasztalatokról, elért eredményekről és tervekről is szó esett. Az eseményen a város nevében dr. Fodor Tamás polgármester köszöntötte az egybegyűlteket. Sopron polgármestere méltatta azt a felkészültséget és tapasztalatot, amely alapján a közgyűjteményben dolgozók hozzájárulnak a múlt megismeréséhez, s teszik azt közkinccsé a jelenben, a jövőnek. Ezért is tartja támogatandónak a város a tevékenységüket, amelynek előnyére lesz az, hogy egy új kulturális-muzeális és turisztikai központ alakulhat majd ki Sopronban . Sopron polgármestere megköszönte a szakembereknek, hogy a városért dolgoztak és dolgoznak továbbra is.
A rendezvényt a fenntartó, Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat nevében Firtl Mátyás, alelnök nyitotta meg. - A közgyűjtemények tudományos intézmények – mondta Firtl Mátyás megnyitójában. Azonban a közgyűjtemények ennél is fontosabb küldetést töltenek be, amelynek lényege, hogy: egy társadalom jelenéhez hozzátartozik múltjának tudata, hagyományainak, kulturális örökségének átvétele. A történelmi tudat kialakulását, a közösség identitás-tudatát, a kulturális emlékezet jelenségeit, ennek összefüggéseit kínálja a közgyűjtemények anyaga, természetesen nem önmagában, hanem a közgyűjteményekben dolgozók munkájának eredményeképpen – fejtette ki Firtl Mátyás. Hozzátette: A múltnak a jövő számára szóló üzeneteinek, értékeinek élő és átélhető mintáinak, kereteinek a tudatosítása pedig, segít a mai közösségeknek a helyes útkeresésben. Az élővé tételnek és átélhetőségnek pedig ma már nélkülözhetetlen eszközei a digitalizálás, az adatbázisok, számítógépes rendszerek és hálózatok.
Sopron országgyűlési képviselőjeként Széchenyi Ferencet és Széchenyi Istvánt állította példaként a maiak elé. Köztudott, hogy a Magyar Tudomány Napját éppen azért ünneplik november 3-án, mert Széchenyi István 1825-ben november 3-án ajánlotta fel 60 000 forintban megállapított évi jövedelmét a Tudós Társaság céljaira. Ennek köszönhetően két évvel később megszületett a Magyar Tudományos Akadémia létesítéséről szóló törvény, majd öt év elteltével maga az Magyar Tudományos Akadémia is.
Széchenyi, ami után díszpolgári címet kapott Soprontól ezt írta a soproniaknak: ,,Nincs nagyobb öröm, mint ott nyerni borostyánt, hol földi pályafutásomat kezdém... Legyenek kérem meggyőződve: amennyi csekély erő s tehetség van bennem, csak polgártársaink javára s honunk előmenetelére lesz áldozva". Az előadások sorában Bolodár Zoltán: A Soproni Múzeum fotogyűjteménye digitalizálásának általános irányelvei és speciális problémái, Kelemen István: A Soproni Múzeum nyilvántartó rendszerének kialakítása, Kenyeres István: A közös levéltári portál Sopron várost és az egykori Sopron megyét érintő adatbázisai, különös tekintettel a kataszteri térképekre, Krisch András: Digitalizálási eredmények és tervek a levéltárban, az intézmény új honlapja címmel tartottak előadást. A továbbiakban Orbánné Kalmár Judit az online könyvtárról beszélt és bemutatta a Széchenyi István Városi Könyvtár új honlapját. Szende Katalin–Kücsán József–JankóFerenc: A Soproni Városatlasz, egy különleges vállalkozás és hozadéka a várostörténeti kutatásban című előadásának első részét Kiss Melinda olvasta fel, majd a Várkerület 1766-1810 közötti beépítéseiről és Sopron városfejlődéséről a 19. század második felétől napjainkig a szerzőtársak tartottak előadást. Varga Kálmán (MAG): Egy rendhagyó közgyűjtemény, a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága, Szemerey Tamásné: Levéltári hálózatépítés és annak nehézségei a Nyugat-magyarországi Egyetemen témaköröket taglalta a hallgatóságnak, Turbuly Éva, a Soproni Levéltár igazgatója az Osztrák Levéltári Napok Linzben, 2009. szeptember 10-én tartott rendezvényéről számolt be. A rangos szakmai esemény kutatási beszámolókkal folytatódott. Ezek között: Polgár Péter: Újabb adatok Sopron ős- és koratörténetéhez, D. Szakács Anita: A Wohlmuth Krónik, Szémán Attila (BM): A bányászat egyik jelképe, a farbőr, Hegedüs Elemér (nyugalmazott alezredes, (kutató): Tábornokok, törzstisztek a soproni temetőkben, Csekő Ernő Az 1944-es Sopron, megyei cigányösszeírás, Tóth Imre: A soproni határnyitás német forrásai címmel hangzottak el előadások, amelyet követően a tanácskozás résztvevői megtekintették a Soproni Múzeum új, állandó kiállítását. B. Tóth Éva |
