CyberPress.Sopron

(http://www.cyberpress.hu/)

Rovat: Borváros

2009. november 16., hétfő 11:51


Borászok üzenete: Sopron a gyümölcsösség mellett tette le voksát

Borászok üzenete: Sopron a gyümölcsösség mellett tette le voksát

Immár második alkalommal látogattak el a soproni borászok a fővárosba, hogy lenyomatot hagyjanak a borvidék jelenéről és lehetséges jövőjéről.

Az eseményen Rigler Zsoltot, a soproni Bormarketing Műhely Nonprofit Kft. ügyvezetőjét, a rendezvény egyik motorját kérdeztem arról, hogy hol tart jelenleg a borvidék a fejlődés útján.
Zsolt elmondta, hogy már a számok is önmagukért beszélnek: a tavalyi 120 meghívott helyett idén már 187 fő jelezte, hogy részt kíván venni a rendezvényen. Amellett, hogy sokan kíváncsiak a régió boraira, óriási segítséget jelentenek a külső, nem borvidéki szakértők, akik véleményükkel is segíthetnek a helyes borvidéki utat megtalálni.

Arra a kérdésre, hogy az elmúlt egy, másfél évtizedben mit tart a legfontosabb fejlődésnek a régió életében, Zsolt elmondta, hogy a késői ébredés után - a rendszerváltást követően - 1996-97-ben kezdtek megmozdulni a szálak Sopronban. A többi borvidékhez képest lassabban indultak be azok a folyamatok, amelyek minőségi változásokat generálhatnak a borvidék életében. Zsolt egy frappáns hasonlattal szemléltette a változások korának korai időszakát: „Nem, hogy nem mi vezettük a vonatot, de épphogy csak elértük azt".
A borvidék imázsát is formáló Bormarketing műhely 2001-ben kezdte meg működését, azzal a nem titkolt céllal, hogy segítse a borrégió kibontakozását, és elvigye hírét az itt készülő boroknak. Zsolt lassan sopronivá avanzsál, és pont ezért is érzi fontosnak a folyamatos külső támogatást is, még akkor is, ha ez sokszor nem hízelgő a borokra. Eredményt azonban csak úgy lehet elérni, ha az ember ad azok véleményére, akik segíthetnek megtenni a következő lépéseket - tette hozzá a Rigler Zsolt.


- Az egyik szaklap hasábjain volt egy nagyobb borvidéki teszt, amelyen nagyon keményen fogott a bírálók ceruzája, de ennek ellenére jó szájízzel fogadták a bírák a Hűséges város borait - mondta Zsolt.
Szerinte Sopron és környéke alkalmas lehet arra, hogy dűlőszelektált borokat adjon Magyarországnak és a világnak.
- Az adottságok kiválóak, jó potenciállal bír a térség, bár ez a kérdés még csak a jövő zenéje. A legfontosabb feladat az, hogy kialakuljon egy egységes kép az itteni borokról, mégpedig az, hogy a gyümölcsösség, játékosság legyen a soproni borok jellemzője. Ha van egy egységes kép vagy stílus, azt már lehet később finomra hangolni.
A dűlőkkel kapcsolatban van még némi köd a fejekben és az közigazgatási hivatalban. Az évszázadok alatt többször is változott a dűlők pontos közigazgatási határa, hol érdekek, hol a szaktudás hiánya miatt. - A stílus kialakítása után vár ránk az a feladat, hogy a dűlők érték szerint kapjanak helyet hazánk bortérképén. Meg kell vizsgálni, hogy a modern fajták és termesztési módok hogyan hozzák ki a legjobbat a terroir-ból. Ehhez pedig idő és tapasztalat kell. Ahogy Zsolt fogalmazott: még fiatalok vagyunk.
Szerinte nagyban segítené a borvidék fejlődését, ha az ország észak-nyugati sarkában is lenne borászati kutatóintézet, amely például lehetővé tenné az optimális fajtaválaszték kialakítását. Zsolt véleménye az, hogy Eger és Szekszárd fejlődésében például nagy szerepet játszottak az intézetekben zajló folyamatos kutatások.
Idén jubilál a Soproni Bormarketing konferencia, tíz éve, hogy a szakma színe java eljön, hogy meghallgassa a bort érintő problémákat, javaslatokat és kutatásokat. Zsolt szerint ez a rendezvény abban segít a borvidéknek, hogy helybe hozza a világot, és természetesen, ha nem is közvetlenül, de jótékony hatással van a borvidékre is.

Kóstolási jegyzet

Az utóbbi időben többször is kóstoltam soproni bort. Ezért nem vállalkoznék most arra, hogy tételesen ismertessem a rendezvényen kóstolt tételeket. Azokat választottam most, amelyekkel először találkoztam vagy nagyon tetszettek. Kezdjük két olyan borral, amelyik néhány évtizede vagy évszázada még nem ment volna kuriózum számba. Természetesen fehér borokról van szó.
Két pincészet is előrukkolt a maga fehérburgundijával (pinot blanc), egyik hagyományosan (Tötl), míg a másik most először (Weninger) készített bort az illatos fehér fajtából.

Weningeréknél is, mint a soproni borvidék szinte összes termelőjénél, a vörös bort adó fajták a mértékadóak. Ismerve a borászok kísérletező kedvét, nem meglepő, hogy kíváncsiak voltak arra is, hogy milyen fehérbort lehet készíteni a modern művelés (biodinamikus gazdálkodás) és borászati technológia keretei között. A dolog pikantériájához tartozik, hogy Weningerék alapvetően pinot noir oltványokat rendeltek, de helyette pinot blanc-t kaptak. A 0,5 ha-ra elegendő oltványokat nem küldték vissza, így most egy elegáns fehérborral lephették meg a borkedvelőket. A bor barátságos, pici maradék cukra remekül ellenpontozza a borvidékre jellemző markáns savakat. Szép struktúra és elegancia.

A Tötl pincészet pinot blanc-ja egy vadócnak tűnik az osztrák termelő borához képest. Ezt a jó értelemben írom: harsányabb savak, karakteresebb illat jellemzi. Két variáció egy témára (azonos fajta, reduktív technológia). Ki-ki, döntse el, melyik áll közelebb az ízléséhez. Mindkettőt ajánlani tudom.

Az Iváncsics házaspárt mindig útba ejtem a kóstolónál. Egyrészt boraik, másrészt emberi kedvességük miatt. A 2007-es tételek közül a pinot noir-t, a kékfrankost és a merlot fajtát kóstoltam. Itt térnék vissza arra, amit Rigler Zsolt mondott: a gyümölcsösség és a játékosság legyen Sopron fő ismérve. Iváncsicséknál mindkettő megtalálható a borokban.

Ugyan nem most kóstoltam először Ákos István 2006-os Spein Steiner Kékfrankosát, de nem tudtam ellenállni. Ez az a bor, amely gyümölcsösségén és játékosságán kívül felvillantja a dűlőszelektálás lehetőségét is. A terület jellegéből adódó mineralitása felcsillantja a terroir kihasználásának lehetőségét is. Nagy kedvenc.

Az idei kóstoló egyik új és üde színfoltja a Sterlik pince bemutatkozása volt. Két kékfrankost kóstoltam tőlük: eltérő karakterek, ígéretes irány. A borászok közül sokan keresik azokat a megoldásokat, amelyek pluszt adnak egy bornak. Ez lehet egy termesztési, szüreti vagy éppen a feldolgozási technológia egyik elemének különlegessége, jelen esetben a szüret idejének kiválasztása adott lehetőséget a játékra. A Soproni Éjszaka 2007 névre keresztelt borhoz, neve árulkodó, hajnal kettő órakor szüretelték a szőlőt. Sterlikék szerint ennek azért van jelentősége, mert ebben az időszakban nincs pára, ettől hidegebb van, ami rásegít a gyümölcsös jelleg kidomborítására. Szerintük ez optimális lehet a primer jegyek kiemelésére. A bor igazán fajtajelleges: főként gyümölcsös (meggy, cseresznye), de fűszeressége is hozzátesz a pozitív összképhez. Hagyományos ászokhordóban fejlődött ez a kékfrankos.
Ha már a játéknál tartunk, a pincészet egy másik feldolgozási technológiát is kipróbált a kékfrankoshoz. A 2006-os évjáratból származó szőlő levét barrique hordókba tették. Ettől a bor karaktere a gyümölcsösség irányából elindult a fűszeresség irányába, de inkább csak kiegészítés gyanánt, ugyanis alapvetően így is rettentően szépen hozza a fajta primer jegyeit. Szép struktúra, szép savak és hosszú lecsengés jellemzi ezt a bort.
metropol.hu