Rovat: Soproni Snassz
2000. május 08., hétfő 00:00
|
Ezután négyezerrel kevesebben olvassák a cikkeimet… Vásár. Mindent el akarnak itt adni.Ezután négyezerrel kevesebben olvassák a cikkeimet…
Vásár. Mindent el akarnak itt adni. Bõrnek álcázott mûbõr cipõt, a takarítást élvezetté változtató porszívót, önmûködõ palacsintasütõt. Vásári hangulat vásári mega-áron. Vebszájt is van, jól hangzik, bár nem igen kapós. Mint a téma után érdeklõdõ, közelebbrõl megnézem. Internetes újság fõoldala, legalábbis annak tûnik. Áruként mutogatják, cikkrõl-cikkre. Bámul a jóhiszemû közönség, végre valami, amit csak nézni kell, és tuti ingyen van. Mert ravasz dolog ám a márketing! Rajtam nem fognak ki, fölényesen hallgatom a szöveget, amely csúcspontjához közeledve a következõ baromságban teljesedik ki:
Örvendjek neki, mondja egy újságíró ismerõsöm, miközben nekem ellilul a fejem. Arra a kérdésre, hogy a tudtom, megkérdezésem és fõeg beleegyezésem nélkül hogyan kerültek cikkeim ilyen módon a nyilvánosság elé, különbözõ válaszokat kapok, attól függõen, hogy éppen ki a megkérdezett személy, és az érintettek közül éppen kinek a jelenlétében zajlik a párbeszéd. Igen élénk képzelõerõre vall az érintettek válasz-variációinak tartalma. Míg a kiadó állítja, hogy az, ami az interneten lesz, nem más, mint a nyomtatott sajtótermék internetes változata, addig egyértelmû, hogy - az egészen más néven megjelenõ - internetes újság ez elõbbire csupán, mint támogatóra utal. Nem tudom, hogy az egyébként dinamizmust követelõ web-újság szerkesztést hogyan gyõzi majd az a csapat, amelynek észjárása csupán három nap elteltével fogta fel, hogy a szerzõi jog kifejezés mit takar, miközben a saját maga által kinyögött két mondatában három helyesírási hiba van. A rég leszedett kiállítási anyagot sem fogják csak azért visszaszerelni, mert a nevezett helyen még a legfrissebb hírek között szerepel. Vásári közönség, kiadó, fõszerkesztõ, újságírók, hirdetõk, és olvasók: a történet igen sokszereplõs. Az újságírókkal etikátlanul elbántak. A többiekkel mi lesz? |