|
Novemberi Horgász Hírek Süllőre éjszaka
Havonta kívánok ezen a helyen beszámolni a horgászatra érzékenyek
részére a Magyar Horgászban közölt érdekesebb eseményekről. Ezen
túlmenően, ha valamelyik kedves horgász társnak lenne mondanivalója
nyugodtan keressen meg emailen és szívesen megjelentetjük írását vagy
fényképét illetve mindkettőt. Segítsetek kedves horgásztársak
változatosabbá tenni ezt a rovatot!
KÉREM FOLYAMATOSAN FIGYELNI EZT AZ OLDALT, MERT A CIKKEK EGYMÁS UTÁN KERÜLNEK RÁ, AHOGY IDOM ENGEDI. Szabó Attila nagyvázsonyi horgász fogta az e havi legnagyobb pontyot a Balatonon, az Akali fűzfáknál. Június 14-én este 3/4 9-kor egy parti stégről saját készítésű 35 mm-es epres bojlival késztette kapásra a 16,95 kg-os tükröst. Szerencsére a nyílt vízen a 0,28-as főzsinór és a 0,20-as fonott előke a 2/0-s horog jól bírta az igénybevételt és a szép ponty végül a szákban fejezte be balatoni életét.
Németh Tibor biatorbágyi horgász fogta az e havi legnagyobbat a Fehérvárcsurgói víztározóban. Május 24-én napos, enyhén szeles időben kívánta meg a harcsa az ezüstkárászt ebédre, mivel 11.50-kor vágott rá a csalira. A fárasztás 1 óra 25 percig tartott, gyanítom, hogy a horgász is jól elfáradt, de végül is a harcsa került vágóhoroggal a csónakba és nem a horgász a vízbe. A harcsa 52 kg (205/82 cm) volt. Az ügyes harcsa horgász két nappal később fogott egy 39 kg-osat és május 27-én egy 20 kg-osat és egy 15 kg-osat is! Gratulálunk!
Janik János fogta az idei banda nagyot a Velencei Tavon a vitorlás pályán. A 11,20 kg-os gyönyörű példány augusztus 3-án kora délután 2.30 órakor CDJ-7-es Rapalának nem tudott ellenállni és ez lett a veszte. A szerencsés horgász egy órával korábban érkezett a víz partra és a balin rablásokat látva először twisterrel, körforgó villantóval majd az említett Rapalával dobált. A nagy süllő előtt fogott két darab 1,5 kg-os balint és a rekorder fogast. A fogas ránehezedésszerűen jelentkezett és az erős védekezését 8-10 perc alatt győzte le a vízparti ellenség. A 0,25-ös zsinórra szerelt Rapalával a nagy fogas után még egy balint is a szákba terelt. Gyönyörű élmény lehetett az a délután az ügyes horgásznak!
Cséri István székesfehérvári horgász balatonvilágosi etetett helyén horgászott augusztus 8-án délután 5-kor és epres bojlival csalizott. Este 8-kor jött a kapás és a 25,05 kg-os (98/74 cm) amur először könnyedén úszott a partig, majd háromszor kirohant, de végül is tíz perces fárasztás után a szomszéd horgász és fia segítségével kiemelték a partra a szép halat. Az orsón 0,35-ös zsinór volt és a halban 3 kg ikra.
Pallagi Róbert tiszaföldvári horgász fogta az idei legnagyobb afrikai harcsát a jászteleki Eldorádó horgász tavon . A 9,85 kg-os hal 113 cm hosszú volt. A 0,16-os zsinór végén császár szalonna volt a csali! A fárasztás 40 percig tartott, ami nem tetszett a szomszédos horgászoknak, de végül is szákba került a szép hal. Érdekes az a hír is, hogy a nevezetes fogás előtt egy héttel lezajlott horgász versenyt is Pallagi Róbert nyerte és a nyereménye egy Trabant gépkocsi volt! Bár ez a nyeremény gond is lehet!?
Szerető Bálint csanyteleki horgász az élő Tiszán május 15-én délután 3/4 4-kor 5 kg-os (70/44 cm) balint fogott. A sárga twisterét 0,17-es fonott zsinórra kötötte és az arra rabolt balint rövid idő alatt szárazra segítette.
Krasznai Ferencné soproni hölgyhorgász a kiseregi bánytóban augusztus 8-án 11.30-kor 2,55 kg-os dévért fogott! Az ismert soproni hölgy korábban is fogott rekordlistás halat. Most a pontyok lustasága miatt áttért a kárászozásra és e közben jött a nagy dévér. A pikkelyminta 9-10 évet mutatott a dévér életkorának.
Hunyadi Attila újabb süllő fogási tapasztalataival kápráztat el bennünket, jelenleg a sötétség beállta utáni időszak lehetőségeit elemezve. A süllő wobblerezés legeredményesebb és legizgalmasabb időszaka a besötétedés után kezdődik, ugyanis a hal merészsége, rablási készsége fokozódik. A süllő éjszakai táplálkozása is rendszertelen. A nagy kapási időszaka az un. veretés, de utána ez hírtelen abba marad. Nem tudni mi ennek a nagy változásnak az oka, a süllők biztosan tudnának magyarázattal szolgálni, ha tudnának beszélni. Bizonyára a kishalak jelenléte vagy eltűnése lehet az egyik ok. A kishalak mélyebb vízrétegekbe húzódnak, talán ott kellene a süllőket is keresni. Az is lehet, hogy jól laktak és emészteni elhúzódtak, de ilyen hírtelen és mindegyik? Meg később ismét beindulhat a rablás és addig csak nem emésztették meg az előbb megevett kishalakat. A periódikus süllő rablás lehet a dolgok nyitja. A süllők rablását gyakran mechanikai okok szakítják félbe, mint géphajó zakatolás, motorcsónak keltette hullámok verik a partot. Megzavarhatja őket a kőrézsű beomlása, hírtelen csobbanás vagy erős fényhatás a vízre. Szóval türelemmel ki kell várni, mire újból rabol a süllő. Éjjel a "Szabórekeszben". A "Szabórekesz a Felső-Tisza egyik jól ismert horgász helye a 712-es folyamkilométernél. Halállománya - harcsa, süllő, balin és kecsege - még manapság is tiszteletet parancsoló és érdekes, hogy kevesen járnak oda horgászni. A most elmesélésre kerülő eset még 1995 augusztusában történt. Nap közben lustálkodtak, készültek az éjszakai bevetésre. A besötétedéskor jó lenne dobálni, de annyi a szúnyog, hogy ezt a fő szúnyog inváziót jobb a tábortűznél átvészelni. Este tíz körül aztán indulás.Wobbler táskával, egy bottal indul a bevetés. A sötétben a harcsa buffogások és a süllő veretések mutatják a halak aktivitását. Először egy Rapala SFR-7 SFC wobbler kerül a kapocsra. Az első dobásra már egy jó hal nehezül a zsinórra. Másfeles tiszai fogas csúszik ki a homok padra rövidesen, a wobbler kipattan belőle és a horgász kerül horog végre, de egy jól irányzott vetődéssel a hal is szárazon marad. Az SFR Fat Rap fahalacskára nincs több kapás, ezért következik a CDJ-9 SFC. Hamarosan újabb rávágás és egy még szebb fogas a zsákmány. A horgásztárs egy 11 S wobblerrel fogott kissé távolabb szintén két süllőt és egy 10 kg körüli harcsát. Aztán még egy jó kilós süllő kerül partra. Szép élmények.
A másik történet a Dunán Iváncsa közelében történteket dolgozza fel. A napközbeni kellemes horgászat, halsütés, pihengetés után a megrianó küszök keltik fel a figyelmet a burványló süllőkre. Egy 12 gr-os SSR-9 CW Rapala wobblerrel indul a dobálás. Jól hallatszik a süllők veretése és nem is marad el az akasztás, egészen a part alatt történik a kapás. Egy jó kettes a tettes, ez igen. Egy újabb helyen a CDSR-8 RRO kerül a zsinór végére. Ez 14 gr-os, így könnyű vele nagyobb távolságra dobni. Most egy majdnem kilós süllő kerül a bilincsre. Egy újabb helyen a Rapala SFR-7 SFC fatrap lesz a nyerő, amit igazol, hogy vízreérkezését követőn meg is jön a rávágás és felvisít az orsó. Jó küzdelem végén egy két és feles kerül bilincsre. Hajók teszik tönkre a további horgászatot, felkeverik a vizet és ilyenkor már nincs értelme várni.
Porongi wobblerezés. A porongi kőgáton általában sok keszegező tartózkodik, de kevesen süllőznek. Most sem volt senki sem. Balinok rabolnak minden felé és a kék hátú és fehér oldalú és hasú Nils Master Stalwart fahalacska lesz a kezdeti csali. Azonnal balin vág rá és élvezetes a fárasztás, a kettő és feles ellenfél hamar megadja magát, de a horgásztárs a rugany másik oldaláról egy közel 4 kg-os fogassal tűnik elő. Estig még vagy 10 db kisebb balin kerül horogra, majd vissza a vízbe és két kisebb süllő is boldogan szabadul. Aztán este egymás alatt vallatják a vizet és nem is eredménytelenül. Fent egy kiló körüli kerül partra és fogója majdnem beleesik a vízbe egy kő alattomos elfordulása után. A pangósban egy 9 cm-es "rút kiskacsa" wobblerrel sikerül egy 3 kg-osat partra emelni. Jó az éjszakai horgászat, mert ha megy a hal, mint most is, a két napi kvótát meg lehet fogni. Egy híján ez történt most is és csak egy wobbler beszakadása volt a veszteség.
Az éjszakai süllő wobblerezés időszaka a nyár elejétől az ősz közepéig tart, legeredményesebben azonban a szerző tapasztalata szerint a langyos júliusi, augusztusi és szeptember eleji napszakok. Késő ősztől teljességgel hiábavaló a próbálkozás. Fontos még tudni, bármilyen wobblerrel is horgásszunk éjjel, bevontatásuk lassan és még lassabban, meg-megállva, illetve meg-megemelve történjék.
Balázs Piri és Botár Gábor szép felvételekkel tarkított leírásban számolnak be ezekről az igazán szép tavakról. A várpalotai tórendszer több mint tíz tóból áll. Az egységes kezelés megszűnőben van, azonban a legértékesebb tavak továbbra is a horgászok örömét szolgálják. A tórendszer keletkezése az omlasztásos bányaművelés következményei és az így keletkezett mélyedésekben feltört rétegvizet, csapadékot és apró vízfolyásokat hasznosítja. Az évek során az így kialakult tórendszer nagyon szép élővilágot hozott létre és több mint 200 hektáron a jól halasított vizek szolgálják a kikapcsolódni vágyók szórakoztatását.
Az egymás melletti kisebb-nagyobb tavak választási lehetőséget adnak a horgásznak a halfajt, módszert, szélirányt, megközelíthetőséget és megérzést illetően. A tavak az utóbbi időben különböző kezelésbe kerültek és talán így biztositani lehet a jobb odafigyelést a telepítésre, a halőrzésre, a téli lékelésre, tisztán tartásra, környezet védelemre vonatkozóan. A tavakban megfelelő a halbőség, békés és rabló halakat is szép számban lehet találni. Az ügyes horgász mindig megtalálja az évszaknak, a napszaknak és az időjárásnak megfelelő halfajt, amire érdemes horgászni.
Az alábbi képek a Trondheimtől északra , a tengerbe torkolló Forra folyón készültek. Ezen a folyón a lazacok a képen látható 34 m-es vízesésig tudnak felúszni. És hogy gyönyörűek, azt a képen irigykedve nézegethetjük.
Húsz órás repülő úttal juthatunk Tahitiba, onnan már csak 10 perc Moorea. Térségében három tonhal féle is fogható. A hét méteres halász hajó kapitánya, Ben helyi halász testestől, lelkestől. A hotel kikötőjéből indul utasával, Frank Straucherral. Kb. 10 percnyi motorozás után a víz színe türkiszzöldből akvamarinkékre változik. A horgászathoz két 13 cm-es plasztik-jigget használnak. Jó ideig nem történik semmi sem, míg a távolban feltűnik egy sirály csapat. Elárulják a tonhalak jelenlétét. Újabb száguldás végén elérik a sirály csapatot, amelyek a tonhalak által felvert kishalakra csapnak le. Oldalról a tonhal csapat közé dobva a jiggel, heves kapás, hosszú fárasztás "pumpálással, a végén a csónakban a torpedó történet játszódik le. A napi zsákmány 6 db, kétféle tonhal.
A sivatag szélén 300 km hosszúságban elnyúló egyiptomi Nasszer víztározó pompás nílusi sügerek és más halak otthona. Gigantikus nagyságú, szinte tenger méretű édesvíz. Legnagyobb mélysége 180 m. A szafarikban lehet sátorozni, vagy a parton horgonyzó csónakokban nagy matracokon aludni. (3-4 ilyen csónak alkot egy szafarit.) A horgászok ellátásáról a vízen külön mozgókonyhás csónak gondoskodik. Horgászni partról is lehet; csónakból leginkább "sleppelés" folyik - wobblerrel. A fogott halat a helyi íratlan szabályok szerint mérőkosárba teszik, lemérik majd visszaengedik. A zsákmány tigrishal is lehet, amely kb. 10 kilósra nő meg. A nílusi sügér a 90 kg-ot is meghaladhatja. (A képen levők 10 kg-mal kisebbek.) Fárasztása rendkívüli élmény, mert a vízből (a tengerek partjához hasonlóan) többször is magasan kiugrik.
|