Rovat: Soproni Snassz
1999. április 26., hétfő 00:00
|
" Nem látjuk a fától az erdõt " A kirakatban ruha ruhára halmozva.Érdekes A minap olvastam a megyei sajtóorganumban, hogy a GLOBEX Holding egyik vezéralakja Vellai Györgyi, aki évekkel ezelõtt elõadói állásra jelentkezett a Soproni Egyetemre, nem felelt meg a követelményeknek. A bemutatkozó elõadása botrányosan gyengére sikeredett. Természetesen nem alkalmazták. Na már most két dolog lehetséges, az egyetemen nem ismerték fel a rejtett tehetségét, ami késõbb a soproni önkormányzati képviselõk elõtt már érdekes módon nem maradhatott rejtve, vagy a tehetségtelenséggel párhuzamosan emelkedik az elsikkasztott milliárdok összege. Egy biztos, a hölgy a következõ elõadását a bíróságon tartja.
Várkerületi butik. A nyitás idõpontjában tévedek arra. Kirakatban ruha ruhára halmozva, árak sehol. Az eladónõ mint a darabbéres varrónõ a ruhagyárban, egymás után tolja ki a zsúfolásig teletömött gurulós ruhaállványokat az utcára. Az elsõ kettõt mindjárt a kirakat elé, majd a következõkkel a kirakat elé tolt állványok elé parkíroz le. A bejáratnál kutyaláncra aplikát vállfákon lengedeznek a ruhák mint a gyõzedelmi zászló. Oldalt két csõbõl buherált gnómon lógnak a blúzok, szoknyák, nadrágok különös eggyüttesei. Középen a ruhaerdõ mélyén zöld esõálló futószõnyeg emeli a bejutás magasztos érzését. Ez bizony valóságos piac. De nem sérteném meg derék kereskedõinket, több ez egyszerû piacnál, hiszen a kirakodóvásárhoz béreltek egy harminc négyzetméteres próbafülkét is, potom kétszázezerért.
Álltunk az esõben csendesen és némán,
Olyan jó hogy feltalálták a mobiltelefont. Azóta bárhol, bármikor
tudok az antennájával turkálni az orromban.
|