|
Nem látni az erdőt Gigant lámpák, fehér elektromos kábellel
Gigant
lámpák, fehér elektromos kábellel
Kis városunkban immár
hagyománnyá
izmosodva bukkannak fel az itt-ott "feledhetetlen" művészi színvonalat
felvonultató gigaposzterek. Most már az erdőben is ki-kinőnek a
fölből,
mint eső után a galóca. Amikor jön a gyanútlan turista, és tekintetét
végigpásztázza
a nyugalmas tájon, elégedetten nyugtázza, hogy itt még minden a régi,
még
nem tépázták meg az építési tébolyban szenvedő magamutogatók
giccspalotái
a Lővérek harmóniáját.
 Az elhomályosult tekintet elkerülhetetlenül megakad azon a két poszteren, amit arcátlan módon a zöldövezetbe telepítettek úgy, hogy a két lemeztábla valósággal körbezárja a zöldellő bokrokat. Kétségtelen, reklámszempontból hibátlan megoldást láthatunk, hiszen nem mondhatjuk, hogy a két gigant, lámpákkal és fehér elektromos kábellel applikálva megbújik a tájban, mint kutyaszar a fűben. És ezen a ponton kénytelen vagyok átértékelni azt a népi bölcsességet, hogy nem látszik a fától az erdő, mert itt arról van szó, hogy a reklámtáblától nem látom a fát és az erdőt. Jó lenne gátat vetni az effajta reklámtébolynak, mert a zöldellő poszterek zárják el tekintetünket a táj elől. Nem tudom, a pénztelenség ürügyén megengedhető-e, hogy a műszaki osztály illetékesei zöld utat adjanak az efféle beruházásnak, mert a lelki szegénységet sokkal nehezebb elviselni, mint azt, ha lyukas a város zsebe. |