|
Tamáskodó Tamások(k)
Arcok a
háttérben
Tamáskodó
Tamások(k)
A GySEV - Ringa csapatának gyúrói
Kövér
Tamás és Balogh Tamás, bár
megjegyzendõ,
hogy utóbbi "kövérebb". Azon kívül,
hogy
lányaink gyúrói, a csapat ügyeletes
mókamesterei
is. Fõleg a soványabb Kövér...
(Remélem
értik ezt a sok jelzõt, mert én már
nem...)
De nehogy elfogultsággal vádoljanak,
megpróbáltam
többé-kevésbé ugyanazokkal a
kérdésekkel
gondolkodásra késztetni taméskodó
tamásainkat:
- Milyen érzés a GySEV - Ringa
öltözõjében
élni, egy olyan öltözõben, ahová
több
száz soproni férfi vágya, hogy bejusson?
-B.T. - Fantasztikus, elmondhatatlan, bár én
még
csak gyõztes meccs után voltam az
öltözõben,
ilyenkor eufórikus hangulat uralkodik a csapat háza
táján.
- K.T. - Ez olyan, mint egy házasság. Aki
bent
van az kifele, aki kint van, az befele kívánkozik. De
én
inkább bent maradok!
- Volt már olyan pillanat, amikor rosszkor nyitottatok
be
az öltözõbe?
- B.T. - Mindig kopogok, és csak akkor megyek be, ha
a lányok beengednek. Azért itt is van
néhány
alapvetõ viselkedési szabály, amit be kell
tartani.
- K.T. - Általában jókor nyitok be, de
azért néha érnek meglepetések ...
- Vannak a capatnál olyan játékosok, akik
kevésbé,
vagy egyáltalán nem szeretik a
gyúrást?
- B.T. - Mindenki elfogadja, és
egyébként
is jó viszonyban vagyunk a lányokkal. Mindannyian
tudják,
hogy mi ezt miért csináljuk, így nem is zavar
senkit.
- K.T. - Minden ember különbözõ, van
aki
szereti, van aki nem, de a profik tudják, hogy mi kell a
sikerhez,
és mi ezért dolgozunk.
- Van akit sokat kell gyúrni?
- B.T. - Egy játékos gyúrása
kb.
40-45 perc, de ez személyenként változó.
Addig
csináljuk, még jó nem lesz, de a
gyúrás
mennyiségét általában Õk
szabályozzák.
- Milyen érzés volt Dedra Charlest
gyúrni?
- K.T. - Néha álmaimban visszatér, de
mindenképp
próbálok felejteni. Életem egy kritikus szakasza
volt.
- Ha választhatnátok, kit gyúrnátok
a legszívesebben a világon?
- B.T. - Korábban Bubut gyúrtam volna
szívesen,
de ez mára már megadatott. Álmodozni nem akarok,
nekem
ez a helyzet bõven megfelel, hisz' olyanok vagyunk, mint egy
nagy
család. Szóval tök jó!
- K.T. - Pamela Andersont, de csak a Baywatch miatt!
- Végül egy-egy érdekes
történeteteket
meséljétek el az olvasóknak!
- B.T. - Gyermekkoromban, talán
általános
iskola második osztályába jártam,
barátaimmal
egy szalmakazalban bunkert építettünk.
Késõbb
odajött hozzánk egy régi ismerõs, nagyon
tetszett
neki a hely, de mondta, hogy hazamegy, mert nagyon fázik. Mi
meg
mondtuk neki, hogy ne menjél öcskös, van
"kályha",
majd csinálunk meleget.
Hát csináltunk is, de azt hiszem, túl
meleget...
(Utána hiába oltottuk, teljesen leégett!)
- K.T. - Csapatunk egy korábbi, idõsebb
edzõje
általában a mérkõzéseken
"felspannolt"
állapotban szokott lenni, ám egy bajnokin szokatlanul
nyugodtan
ült a kispadon, pedig csapatunk vesztésre állt.
Már
csak "szakmámból" adódóan is odamentem az
edzõhöz,
és megkérdeztem tõle, nincs-e valami baj, igen
nyugodtan
ül a kispadon. - Már úgyis megvan a meccs, nminek
idegeskedjek-
hangzott a válasz. Ekkor közöltem vele,, hogy
vesztésre
állunk.
Ekkor felugrott a kispadról, és addig hajtotta
lányainkat,
még végül megnyertük a meccset.
|