CyberPress.Sopron

    A soproni Pap réti sportpályán nagy a forgalom ezen a nyáron. Bõnadrágos fiúk görkorival, gördeszkával hajmeresztõ mutatványokat próbálgatnak pályájuk legújabb tartozékán a " félcsövön ". Az eszköz felavatásakor egy rövid bemutatóval is kedveskedtek a fiúk szüleiknek és a félcsõ gyártásában segítõ támogatóiknak. A " tudásízelítõ " elõtt Bali Csabával - a Heavy Tools SC ASC szakosztályvezetõjével - a bemutatóról és az egyesületrõl beszélgettünk.
    - Eléggé kicsi ez a pálya ennyi embernek. Mindig ilyen sokan vagytok?
    - Ma különösen zsúfolt a pálya.- mondta Csaba, és elégedetten pásztázta végig a lelkesen edzõ fiúkat.- Már kora délután óta folyik a fõpróba a bemutatóra, ezért most szinte mind a negyvenhárom tagunk itt van, és gyakorol.
    - Az eszközök nagy része saját készítésû ?
    - Igen; a félcsövet az egyik soproni középiskolában a " Vasvillában " csinálták, de abba is rengeteg tagunk besegített. Az összes többi eszközt is mi készítettük, így azok eléggé kezdetlegesek. A félcsövön kívül van még szivacsdombunk, ahol az ugrásokat és eséseket gyakoroljuk, de büszkék vagyunk még a piramisra és a ferdefalra is.
    - Mióta létezik Sopronban a Heavy Tools SC ASC egyesület ?
    - Körülbelül öt éve kezdtünk el a haverokkal görkorizoni, de úgy gondoltuk, hogy szervezettebb kereteken belül talán több lehetõségünk lenne versenyeken indulni, és segédeszközökre szert tenni. Ezért léptünk be '96-ban a Heavy Tools SC- be, és megalakítottuk a szakosztályunkat, ahol görkorisokon és gördeszkásokon kívül még  BMX-esek / freestyle/ és  snakeboardosok is vannak, bár most a legnépszerûbb a gördeszka a tagok között.
    - Milyen versenyek vannak ebben a sportágban ?
    - Természetesen már itt is vannak országos versenyek, de ezek inkább Budapest központúak. Két kategóriában lehet indulni: amatõr és profi , de mi még amatõr versenyen sem indultunk, mert a mi eszközeinknél jóval bonyolultabbakon kell bemutatni a tudásunkat, és amíg nincs megfelelõ gyakorlási lehetõségünk, addig nem tudunk elfogadható szinten versenyezni.
    - Én már voltam versenyen!- gördült elém Kadnár Attila alias Nyekó.- Gyõrben egy gyorskorcsolya versenyre neveztem be, de streetkorival, inkább csak a buli kedvéért. Sajnos nem csak az eszközeinkkel van a probléma, hanem az idõvel is. A tagok többsége ausztriai iskolába jár, így leginkább csak vasárnap érnenk rá gyakorolni, azonban a pálya, amit mi bérlünk , csak hétköznap kettõtõl estig, illetve szombaton reggel nyolctól délig áll rendelkezésünkre. Még nem akarom elkiabálni, de lehet, hogy a közeljövõben pályát cserélünk...
    - Végezetül még annyit mondjatok el az érdeklõdõknek, hogy hogyan lehet csatlakozni az egytesülethez ?
    - Belépéskor kétezer forintot, és tizennyolc év alatt egy szülõi engedélyt, kell hozni a leendõ klubtagnak, és emellett még negyedévenként kilencszáz forint tagsági díjat is szedünk.- vette át a szót a szakosztályvezetõ Bali Csaba, de nem sok idõnk maradt beszélgetni, mert a fiúk a perceken belül kezdõdõ bemutató koreográfiájáról faggatták.
    A bemutató hatalmas sikert aratott. A szülõk fényképeztek, videóztak, és büszkén figyelték a néha /ám védõfelszerelésben / nagyokat vágódó csemetéjüket. A szponzorok /akik inkább vállalkozó szülõk és ismerõsök voltak / pedig megelégedéssel nyugtázta, hogy jó helyre került a pénzük.