| 
 
Adalék az emberi butaság kultúrtörténetéhez. 
A Keresztet cibálóknak!
  Heribald a 
keresztet cibálja
A világ valószínűleg 
sosem tudta volna meg, hogy Chicago felett egy Nagykő van,
aminek a tetején kivilágított kereszt tárja karjait a város fölé, ha 
az amerikai ateista szövetség nem fenyegette volna meg a várost, hogy 
hatóságai ellen pert indít az alkotmányos jogok védelmében, amelyek a 
kereszténység szimbólumának gyűlöletét is az emberi értelem szabad 
választásának tárgyává nemesítik. Mert - ugyi - aki nem 
érdekelt a keresztények világában, azokat sérti a Kereszt, ez a 
kihívó, mozdulatlan, agresszivitásában is hipnotikus erő! 
  Eddig azt hittem, hogy a madárijesztőnek azért van sikeres 
hatása, mert a madár olyan ostoba, hogy a nincs mögött is fenyegetést 
érzékel. Az ateisták egyszerűen azt hiszik, hogy a Kereszt 
eltávolításával a láthatatlan közösséget összekapcsoló erő is 
megszűnik. Gondolatmenetük épp oly egyszerű, mint amilyen öncsaló. 
Nincs 
kereszt, nem látod, nem  ejt zavarba, és hatását illetően békén hagy 
most már téged, mert eltávozott az életedből, minden pereputtyával 
egyetemben. 
  Biztos ez? 
    Muzsikus vagyok, aki nap mint nap eltűnődik azon: miért 
értenek 
zsidó, baptista, katolikus, buddhista, sőt, moszlim zeneértők is 
egyet 
Schubert Ave Mariájának szépségében, mi az, ami e szöveg nélküli 
mondókában az egymástól legtávolabbra eső töveken felnőtt és 
kiteljesedett lelkeket is megragadja? Miért van benne ugyanaz a 
fennköltség, mint az egyszerű, derékszögben egymásra rakott lécekben, 
vagy vasrudakban, amelyek a rájuk montírozott emberi figura nélkül 
is, 
és a maguk szimpla mértani kategóriájában is valamilyen távolról, az 
idők kezdetéből eredő üzenetet hordoznak?  
  Az igazság az, hogy Jézust a megsemmisítő erők másként is 
elpusztíthatták 
volna, nemcsak keresztet ácsolva, amit ráadásul magának kellett 
felcipelni a 
Golgotára, hogy aztán ott, mint egy világegyetem méretű színjátékban, 
látványosan
megfeszítsék. Akkor vajon ebben a jelképektől fóbiás félelemmel futó 
fajankók
mifajta eltávolítani valót kutatnának, hogy ne kelljen szembesülniük 
a 
civilizált
világot ma még úgy-ahogy összetartó erkölcsi normák biblikus 
hátterével? 
 Ha a teizmus, azaz egy természet feletti, isteni erőnek a 
létezésébe vetett
hit csak annyit produkált a történelemben, hogy az ószövetségi, 
mózesi 
kőtáblákra
vésett tilalmakat és direktívákat az egész emberiség 
co-existenciájának alapvető
platformjává tette, már világos, hogy  mindazok, akik megtagadják, 
saját magukat
száműzik a madáchi kérdésre válaszolók milliárdjai közül. 
        „Mégy-e előbbre majdan fajzatom...?" 
         Igen! Nemesedvén! És az eltávolításra szánt Kereszt 
Chicagoban is ennek a szimbóluma! Pagony Lajos 
  |