Rovat: A más szemével
2000. július 31., hétfő 00:00
|
Kossuth szobor az USA "Kossuth megyéjében" Amerikai kezdeményezésre és induló költségfedezettel!
A fáradhatatlan Magyar Lobby-vezér, Lipták Béla tanár arról számol be, hogy az Iowa (USA) állambeli Kossuth megyében, melynek 19 ezer lakosa van, a magyar szabadsághős nevét viselő county, azaz megye alapításának százötvenedik évfordulója alkalmából Kossuth-szobrot helyeznek Algona város főterére, a megyeháza elé, melynek előcsarnokában most is terjedelmes magyar címeres embléma függ. A szobor költsége 80.000 dollár, ebből tízezret indításhoz maga a megyei tanács szavazott meg, a többit alapítványok és adományok útján biztosítják. Az adományokat jegyzőket a szobor körüli térség kerámia kövezetén örökítik meg név szerint, sőt üzeneteikkel együtt az utókor számára. Azoknak, akik kicsit is tudnak angolul, felejthetetlen csemege rákattintani az Interneten a http://mineral.umd.edu/hal/projects/kossuth/iowa.html URL-re. Különös, melengető érzés a hatalmas ország partoktól távol eső messzeségében az angyalokkal őrzött magyar címerrel és Kossuth nevével találkozni. A Magyar Lobby tagjai tudják, hogy nemcsak a 2001 januárjában százötvenedik születésnapjának megünneplésére készülő Kossuth megye őriz majd szobrokat történelmünk nagyságairól az Újvilágban, hanem New Yorkban vagy Clevelandben és másutt is vannak magyarságunknak kézzelfogható és szemet gyönyörködtető emlékei. Amit külön olvasóink figyelmébe ajánlok, az a következő: míg másutt a környéket képviselő magyarok kezdeményezésére készültek el ilyen emlékek, addig ez az Iowa állambeli Kossuth megye amerikai lakóinak jóvoltából indult el. Nagy dolog ez! Amerika egzotikus ország, egzotikusabb, mint sok annak kikiáltott más földrészeken élő népek közössége. Etnikai, metafizikai és általános kulturális „térképe" százszorosan bonyolultabb például a magyarénál, és útvesztőiben évekig lehet kóborolni megbízható iránytű nélkül. Azok, akik fölényeskedve próbálják egyes jelenségeit lekicsinyelni vagy túlméretezni, körülbelül annyit értenek Amerikából, mint tyúk az ABC-ből. Én az USÁ-ban töltött közel 3 évtized során csak a második dekád közepén értem el a koncepció nyílt panorámájához és mondhattam: „kezdem érteni Amerikát!" Hiszek abban, hogy minden nemzeti közösség felett lebeg egy láthatatlan szellemiség, sok-sok millió összetevő eredője, ami alapjaiban jellemzi a közösséget, blablák ide meg amoda, mellveregetés, plakátok, szélnek eresztett teóriák mellőzésével. Az értők - pokolian kevesen, egy pár költő és látnok csupán - érzik ezeket, és kuruc nóták születnek, és Haynauk helyett Kossuthoknak állítanak szobrot, idegenben is. Ezek a történelmi közösségek felett lebegő szellemiségi eredők lehetnek malignózusak, mint a rák, lásd az Európára özönlő tatár vagy oszmán birodalmakat, és lehetnek jóindulatúak mindenek felett. Hazánk és a hozzá hasonló kisebb államok sorsának befolyásolását tekintve az amerikai szellemiségi eredő jóindulatú még akkor is, ha a menet közbeni dolgokban helyileg idegen vagy ellentmondásos részletek ütköznek is meg egymással. Immanuel Kant mondotta, hogy „nincs a világon igazi jó, kivéve a jóakaratot magát". Igen. A legjobb intencióval indított akció is balul üthet ki - de a tiszta szándékot nem lehet se elmosni, se semmissé tagadni! -pagony- |