Rovat: A más szemével
2000. augusztus 21., hétfő 00:00
|
Okos nép más kárán tanul!Jóból is megárthat a sok... Az amerikai elnökjelöltek "Allah segíts" fohászai!...
Az amerikai sajtó, amely a közelgő elnökválasztás lázában ég, növekvő ellenszenvvel regisztrálja az alig kétszáz éves amerikai történelem legsajátosabb választási kampányát. Miles Benson, a legnagyobb példányszámú napilap, a USA Today, politikai elemzője mai cikkének a következő címet adja: „A jelöltek vallásokba karolása aggasztó!" Bevezetőként Thomas Jeffersont, az USA népszerű, múltbeli elnökét idézi, aki a XIX. század amerikai történelmét az alkotmány víziójának és filozófiájának jegyében formálta meg. Jefferson elnök, aki a Demokrata Pártot megalapította, óva intette a politikai vezéreket attól, hogy vallási témákról prédikáljanak. A hitbeli különbözőség csak újabb és alig áthidalható szakadékokat okozhat azok között, akiknek társadalmi és politikai célokat kell megfogalmazniuk, és azokhoz támogatókat, szavazókat nyerniük. - Több, mint 200 év múltán - mondja a cikk - Jefferson aggodalmainak különös jelentősége van a most az elnökségért folyó versenyben. Al Gore, aki Amerikában is ortodoxnak ítélt déli baptista, és gyakran beszél odaadó hitéről és vallási felfogásáról (egyébként ennek a felekezetnek egyik képviselője bélyegezte a republikánus George W. Bush elnökjelölt körüli kezdeti hercehurcák idején a katolikusokat a Sátán híveinek...) az ortodox zsidó Liebermant jelölte elnökhelyettesként a szavazók listájára. Lieberman fittyet hányva a jeffersoni figyelmeztetésre, beszédeiben többször utal arra, hogy ő alapjában véve egy kielégületlen prédikátor, és minden korteskörútján többször utal Istenre, mint a szavazókat valójában érdeklő kérdésekre iskolákról, adókról, abortuszról, a mindennapok problémáiról. A republikánusok vezére, George W. Bush sem marad el a vallási lobogók fitogtatása terén a demokraták mögött. Beszédeiben Krisztust kedvenc politikai filozófusának nevezi, és június 10-ét Texasban „Jézus Napjának" nevezte ki. Ő és választott elnökhelyettes-jelöltje, Dick Cheney teljes súllyal a vallásos jobboldalra támaszkodnak. A média szerint mindez már túl sok Barry Lynnek, az „Egyház és Állam Szétválasztóinak Amerikai Szövetsége" elnökének, aki maga is Krisztus Egyesült Egyházának felszentelt papja. A tiszteletes Barry Lynn ezeket mondja: "Elnököt kell választanunk, nem pedig egy pásztort vagy rabbit a zsinagóga élére! A fontos most: abbahagyni a vallási dumát és a politikai témákra összpontosítani" Lynn legfőbb aggálya, hogy a választási versenyben majd az győz, aki a legkegyesebbnek mutatja magát az Úr színe előtt, nem pedig a legrátermettebb. Az azután aligha kérdés, hogy az egyházak támogatásának elnyerése érdekében elhangzott bőbeszédűségben mennyi a relígium és mennyi a ravasz kortesfogás. Mindenképpen figyelemreméltó, hogy a vallási befolyásnak - különösen az általános keresztényi felekezetek és az ortodox zsidóság területén - ekkora értéke van a mindenáron győzni akaró politikai csoportok stratégiájában. Az iszlám agresszív filozófiájáról eddig is sok tapasztalatunk volt. A buddhista, sintoista és részben a hindu felekezetek kevésbé „világian" gyakorlatias, inkább szemlélődő víziói szerencsére egyelőre távol tartják magukat a vallásháborúk eddig alig tapasztalt módszereinek csetepatéitól. Az írországi példa mutatja, milyen égszakadás-földinduláshoz vezethet egy „egyszerű" katolikus-protestáns vetélkedés, ha az valahol úgy istenigazában elkezdődik... És amit se ez a cikk, se más hivatalos orgánum nem analizál, a téma érthetően rázós volta miatt, az a következő: Egy Gore-Lieberman győzelem kiszámíthatatlan reakciókat okozhat az arab világban a még megoldatlan izraeli státus-problémák miatt, s ez ugyancsak kiszámíthatatlan mértékben terhelheti, sőt modifikálhatja az USA és általában a nyugati államok gazdasági, katonai, sőt társadalomfilozófiai tájképét... Ám egy Bush-Cheney tikett hasonló változásokra ingerelne, ellenkező előjellel. Akármelyik fél győz, mélyreható kompromisszumok és „hoppák" nélkül egyik sem maradhat életben, így a ma hangoztatottak alárendelődnek majd a VILÁG által diktált követelményeknek. De hát ez már minden választás során így esett... Ez az, amikor a kását nem eszik olyan forrón, mint ahogyan főzik... - pagony- |