Rovat: ZeneBona
1999. október 03., vasárnap 00:00
"A Bon-Bon duó legnagyobb erénye, hogy a popularitásuk ellenére nagyon igényesek minden dalukban, lemezükön". My name is Bon
A Bon-bon zenekar legnagyobb erénye, hogy a popularitásuk ellenére nagyon igényesek minden dalukban, lemezükön. Nincs ez másképp a napokban megjelent My Name is Bon című albumukon sem. Persze a siker nem jött gyorsan. A duó első lemeze akkora zakó volt annak idején, mint Rapcsák képviselő úr ruhadarabja. De a kiadó bízott bennük, meg is lett az eredménye. Ugyanakkor a mostani korong nem annyira ütős, mint a korábbiak. E sorok írója az albumot először egy diszkós ismerősénél hallotta, aki ekként értékelte az alkotást: "Nem olyan könnyen emészthető, mint az előző." Jó, persze itt is vannak első hallgatás után is dúdolható dalok, mint a remek fúvósbetéttel megtámogatott Szexepil, vagy a szövegében a műfajt kifigurázó Világszám, az Európa Expressz című filmből már ismert Gengszerdal, vagy a balladisztikus Soha nem mondtam el. A Szexepil-ben szereplő My name is Bon, Bon-Bon szójáték alapvetően zseniális lenne, csak kár, hogy az Irígy Hónaljmirígy már használta, igaz, ők így: My Name is Bond, Ferro Bond. De ettől függetlenül le kell szögezni: zseniális szerzők, zenészek alkotják a csapatot. Olyanok, akik nem adták el magukat teljesen a siker érdekében. Igaz, kemény munka lehetett, de sikerük hosszútávú. Amit mi sem jelez jobban, mint, hogy az album dalait orrba-szájba játszák a rádiók... Bond MárTON |