Rovat: ZeneBona
1999. április 27., kedd 00:00
"az összhatás a lényeg, amely annyira jól sikerült, mint egy vacsora Sopron legjobb éttermében. Nagy adagok, remek ízek, kellemes hangulat" Bikinivel a világ végén
Na, mondom az első pozitívum, mert az album tartogat még néhány meglepetést. Először is nagyon szépen szól. Ez persze betudható annak is, hogy a zenekarvezető-basszusgitáros Németh Alajos saját stúdiójában készült, így valószínűleg nem nagyon kötötte őket az idő. ( 5 hónapig dolgoztak rajta.) Ez is gut. Másodszor is, jók a szövegek. A 90-es évek eleji Bikininek olyan borzalmas szövegei voltak, hogy jobb róla nem is beszélni. Általában. Ez alkalommal azonban sikerült nagyon jó hasonlatokba, metaforákba beültetni mondanivalójukat. Katona László, a valamikori Akela frontembere vállalta az összhatás szempontjából a második legfontosabb dolgot. Kilenc kompozíció felett szerepel a neve. Újabb gut. De, ami meglepő az a zene. Olyan szép szaxofon betéteket lehet hallani, s olyan mértékben, mint még soha. Talán csak Bornai Tibor néhány dalában hallhatóak ilyen jó fúvósszólamok. Néha már-már elmegy a jazz irányába, de ez nem baj, sőt. A gitárok némileg háttérbe szorultak a korábbiakhoz képest a többi hangszer javára. Nem is tudnék kiemelni egy dalt sem, mert az összhatás a lényeg, amely annyira jól sikerült, mint egy vacsora Sopron legjobb éttermében. Nagy adagok, remek ízek, kellemes hangulat. Veri gut. Bevallom nagyon nehezen szántam rá magam arra, hogy audio ( Vizuálisan kb. 1/2 perc alatt.) is befogadjam a produkciót. De megérte. Hiszen az album gut. Sőt. Dúr Marci |