Rovat: ZeneBona
1999. szeptember 26., vasárnap 00:00
"...húz a lemez, rendesen. Olyan jó zenei betétek, vokálok hallhatóak, hogy csak na." Új Warpigs lemez
A zenekar második albumáról előljáróban csak annyit: a május végén megjelent korongot csak most kapta meg lapunk, úgyhogy már megjelent a produkcióról néhány kritika. Ami, abból a szempontból jó, hogy, ha semmi nem jut eszébe a cikkírónak, csak idézi valamely sajtóorgánumot. Másrészt viszont rossz, mert a Warpigs második, Quartz című albumát nagyon sok újság jól lehúzta, viszont e sorok írójának kimondottan tetszik... Na, objektivításra fel! Mint az köztudomású, az album producere és hangmérnöke Donal Hodgson volt, aki dolgozott már Tina Turnerrel is, meg a Happy Mondays-al is. Élete első olyan lemeze ez, aminek végig ő volt a zenei rendezője. Szóval kihívás volt neki is a munka. Mondjuk jó lenne tudni, hogy mennyire szólt bele a munkába, mennyire alakította, formálta át a dalokat, hogy csak egy végrehajtó figura volt-e csupán, vagy az ő munkája volt a csapat tulajdonképpeni stílusváltása? Mert első hallásra nagyon furcsa a lemez, főleg az bemutatkozó albumukhoz képest. Ott ugye főképp a jókedv, a szétfeszítem a világot filing volt jellemző, itt meg inkább az elmélyedés, lelassulás. Jó, hallható ezen is gyors nóta, mint a szenzációsra sikerült W.A.G, ( Én speciel ezzel a nótával szoktam reggel riogatni lakótársaimat.) de mégis a lassú tempó dominál végig, mind a 12 nótában. Viszont, húz a lemez, rendesen. Olyan jó zenei betétek, vokálok ( Balázs Bence) hallhatóak, hogy csak na. Bizonyos daloknak ( A rock & roll halott, Gang, Oscar) olyan nagyon különleges hangulata van, hogy hallgatása közben teljesen kikapcsol az ember. Ettől függetlenül felfogható a közönség arculcsapásaként is, ha jobban belegondolunk. Hiszen a fanok már várták az új pörgős nótákat, erre fel kapnak egy zömében ülős, pihizős albumot, amelyben megtudhatják, hogy a rock & roll halott, hiszen ma már két méterrel a föld alatt pihen / valahol egy sivatagban. Persze, a közönség is változik, öregszik, lehet, hogy tudatos volt a csapat váltása. Vagy nem. Ki tudja. Mindenestre az tény, hogy az album világszínvonalú. Például a már idézett A rock & roll halott, vagy az Oscar bármelyik nemzetközi listán megállná a helyét. Hangzásban is, meg úgy egyébként is. Hallgassátok, vegyétek, élvezzétek. Ja, aki akar látni egy rengeteg információt felvonultató honlapot, kattintson ide. amajormarci |