|
Apollo-11 (1969-1999) A XX. század legnagyobb pillanata
- Houston, itt a Nyugalom tengere bázis. A Sas leszállt. (Houston, Tranquility Base here. Eagle has landed) 1969. július 20. Nyolc év telt el azóta, hogy
Gagarin
körberepülte a Földet és J. F Kenedy, és
J.
F Kenedy, az Amerikai Egyesült Államok elnöke
bejelentette:
Az USA még az évtized vége előtt embert
fog
a Holdra juttatni. Elindult az Apollo-program, aminek
eredményeképpen
megszületett az addigi legnagyobb hordozórakéta, a
Saturn-5,
az Apollo-űrhajórendszer és a holdkomp. A teljes
költség
több volt, mint 25 milliárd dollár és
mintegy
10000 cég, üzem és intézmény
dolgozott
rajta. A kezdeti szerencsétlenség után - egy
földi
ellenőrző program során az
Apollo-űrhajóban
tartózkodó 3 űrhajós műszaki baleset
következtében
életét vesztette - változtatásokat
hajtottak
végre az űrhajó tervén. 1967
novemberétől
került sor az első emberes
próbarepülésekre.
1969 májusában az Apollo-10 űrhajósai a
leszálláson
kívül a Holdra szállás összes
fázisát
végigpróbálták. Megtörtént
tehát
a főpróba. Neil Alden Armstrong (38 éves) parancsnok
Az Apollo-11 parancsnoki kabinját Columbiának, a holdkompot Sasnak (Eagle) nevezték el. 1969. július 20űán történt meg az anyaűrhajó és a holdkomp szétválasztása, majd a Sas nevű holdkomp leszállt a Holdra, a Nyugalom-tengerének nyugati részén. Július 21 03:56.20 Neil A. Armstrong parancsnok a Holdra lép. A TV készülékeken több, mint 500 millió ember figyeli ezeket a mozdulatokat. Szavai már mindenütt ismertek: Ez a pillanat történelmi, egyszeri és megismételhetetlen volt. Azóta még 6 missziót indítottak a Holdra, amelyek (az Apollo-13 kívételével) talajvizsgálatokat végeztek, kőzeteket gyűjtöttek, de 1969. július 21. a XX század egyik legnagyobb - sőt talán a legnagyobb pillanatává vált. Az ember megkezdte a világűr meghódítását. A legutolsó Apollo-utazás (Apollo-17) 1975.ben történt. azóta nem járt ember a Holdon. Az USA szenátusa azonban nemrég bejelentette, hogy a Nemzetközi Űrállomás megépítése után hajlandó foglalkozni embertes űrutazások terveivel... 30 évvel ezelőtt lépett először ember a Hold felszínére. 30 év hosszú idő, ezalatt sok változás történt, technikai és politikai egyaránt... Apáthy István, a Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) munkatársa mesélte, hogy a 70-es években a szovjet munkások az egyik este szomorúan mutaták neki a Holdat és azt mondták: "Az amerikaiaké..." Pedig a Hold nem az amerikaiaké, nem a szovjeteké (oroszoké), hanem az egész emberiségé. A miénk... A Holdon maradt táblán a következő
felirat
olvasható:
 |
