|
'A csillagos ég az egész emberiség öröksége, ezért érintetlenségét meg kell őrizni.' Fényszennyezés - a XXI. század veszélye
"Este van. Sötétedik, s az égen felragyognak a csillagok. Feltűnnek a pompázatos bolygók, a szépséges ködök, galaxisok és fejünk felett kirajzolódik a Tejút látványa" - kezdi a mesét a szülő gyermekének, 2030-ban. Ha a gyerek esetleg kíváncsi lenne arra, hogy mik azok a csillagok, vagy mi is az a Tejút, a szülő azt mondaná: "Amikor én voltam kisgyerek, akkor még a falun derült estéken szoktam látni ezeket a csodálatos dolgokat. Ha jó leszel, akkor egyszer elutazunk egy messzi helyre, ahol éjjel nem égnek a lámpák, és akkor majd te is rájöhetsz arra, hogy éjjel nem a Hold az egyetlen égitest ." Ez nem egy utópisztikus írás kezdete. Ez a
valóság.
A legtöbb felmérés eredménye egyetlen dolgot
mutat: Földünk éjszakái egyre
világosabbak
lesznek. Ennek oka a fényszennyezésben keresendő.
Mi is az a fényszennyezés? Amikor a városi
közvilágítás
lámpái - a rossz beállítás miatt -
nem
lefelé, hanem felfelé szórják a fényt -, amikor
különböző
épületeket reflektorokkal világítunk meg,
amikor
bevásárlóközpontokra hatalmas,
villogó
neoncsöveket helyeznek. A csillagos égbolt egyre
halványabb
lesz a városokban - Budapesten éjjelente csupán
egy-két
csillagot látni. Vidéken még jobb a helyzet,
azonban
a fényszennyezés az elmúlt években
jelentősen
növekedett. A gond azonban nem csak az, hogy városokban
nem
lehet csillagászati megfigyeléseket végezni!
Hanem
a környékén sem - a városi fények
több
kilométeren keresztül zavarók. (Budapest
fényei
pedig a fővárostól 100 (!!!) km-re is
meglátszanak!)
(Az ábrán a fényszennyezés mértékét láthatjuk: a fekete-kék területeken az égbolt természetes háttérfényességénél lényegen sötétebb az égbolt. A zöld színnel jelölt területeken a természetes határfényesség 33-100%, míg a sárga-piros színű területeken több százszorosa!) A Nemzetközi Csillagászati Unió 1997-ben állást foglalt a fényszennyezés kérdésében: "A csillagos ég az egész emberiség öröksége, ezért érintetlenségét meg kell őrizni." Egy kis odafigyeléssel meg lehetne menteni a csillagos égboltot. A közvilágítást megfelelően kellene megoldani - a búrákat úgy elhelyezni, hogy a lámpák csak lefelé szórják a fényt. Az ipari parkokat csak a falak mentén megvilágítani - hasonlóan a különböző épületeket. Magyarországon vannak szervezetek, amelyek a fényszennyezés ellen küzdenek, néhány ezek közül: Magyar Csillagászati Egyesület (így a Stella
Sopron,
az MCSE Soproni Csoportja is)
Vannak nagy álmok! - a franciák arra gondoltak, hogy az Eiffel-torony
építésének
századik évfordulója alkalmából
műholdakat
lőnek fel, és egy mindig fénylő
gyémántkoszorút
alkotnak belőlük az égen
Teszünk-e valamit? Ha szétnézünk Európában, azt látjuk, hogy a fényszennyezéssel kapcsolatos álláspont nem egységes. Sőt! Hollandiában például tervbe vették az autópályák teljes kivilágítását. Franciaországban az Eiffel-tornyon - mint egy igazi világítótornyon egy hatalmas reflektort helyeztek el a milleniumi év tiszteletére. Ez körbe-körbe forog, 30-50 kilométeres hatósugárral! Ezzel szemben Spanyolországban nagy gondot fordítanak a különböző fénytestekre. Görögországban pedig kampány indult az iskolákban a fényszennyezés ellen.
De mi a helyzet hazánkban? Sajnos, itt is egyre nehezebb éjjel tiszta sötét eget találni. A Stella Sopron havonta szervez távcsöves bemutatót a belvárosban, ilyenkor azonban csak a Holdat, illetve a legfényesebb csillagokat és bolygókat tudják megmutatni az érdeklődőknek. A csillagászati ködök látványához már el kell zarándokolni a Muck sötét völgyeibe, ahol nem annyira zavarók a városi fények. De például a Tűztoronyt megvilágító reflektorok még a Várhelyről is vakítónak tűnnek. Vajon fel lehet-e lépni a túlzott fényhasználat ellen? Dágon sikerült. Jelenleg Magyarországon Dág az egyetlen egy olyan település, amelynek önkormányzata törvényi szabályozással igyekezett csökkenteni a fényszennyezést. De jó volna, ha Sopron is követné ezt a példát! Ki tudja, talán egyszer. Talán nem fognak valóra válni az előrejelzések - ugyanis egyes felmérések szerint 30 év múlva Közép-Európában sehol sem lesznek igazi sötét éjszakák! A fenti gondolatok alapjául dr. Kolláth
Zoltán
2000. október 10-én tartott
Fényszennyezés:
van még remény? című előadása
szolgált.
Bacsárdi László
|
