A távol közelében hálózat II. országos konferenciája
Mire tanít(ott) a csillagos ég?
Mire tanít a csillagos
ég?
„A távol közelében” elnevezésû
hálózat
II. országos konferenciáját
Székesfehérváron
tartotta, A Szabadmûvelõdés Házában.
Az egész napos rendezvényen a csillagászat
oktatásáról,
a csillagászat eredményeirõl, az új
technikákról
hallhattak az érdeklõdõk.
A megnyitót követõen Dr. Hudoba György a
csillagászat
oktatásáról számolt be, a
középkori
keresztény oktatáson keresztül egészen a 20.
század végéig. Dr. Szabados László
elõadásában
megemlítette: A csillagok halvány
fényébõl
vagyunk kénytelenek meghatározni azt az
információt,
amely a világegyetem keletkezésére utal. Nem csak
a saját, hanem a kozmikus környezetünket is alaposan
meg
kell ismerni. A Hubble-ûrtávcsõ
legújabb
képeinek bemutatása után pedig azt mondta: A
földi
és az ûrcsillagászat együtt fog
mûködni,
szükség van azokra az ezrekre, tízezrekre, akik
amatõr
módon figyelik az eget.
Dr. Érdi Bálint az égi mechanika
alapját
mutatta be: A csontvázát, ahogyan õ maga mondta,
a
kéttest problémát, illetve az égimechanika
szívét, a Kepler egyenletet.
Dürr János, a Természet Világa
szerkesztõje
a csillagászati ismeretterjesztés és a
sajtó
kapcsolatára világított rá: Arra kell
törekedni,
hogy a célzott közönségnek minél
nagyobb
mennyiségben adjuk át az információt.
Míg
régen nagy nyilvánosságot kapott a Holdra
szállás,
s szovjet-amerikai ûrtalálkozók, addig mára
az ismeretterjesztõ filmek „számûzöttek” a
TV-bõl.
Beszámolt a Tudományos
Újságírók
Klubjáról, amely kb. 100 tagból áll
és
az tûzte ki célul, hogy a tudomány minél
nagyobb
mennyiségben jelenjen meg a médiában,
megbízható
forrásból tájékoztassa a
közönséget
s megpróbálja az újságírókat
kritikusan gondolkodóvá nevelni.
Pintér András a Természet Világa
Diákpályázatán
a világhírû bûvész, James Randi
által
alapított díjban, a Randi díjban
részesült.
Erre a díjra az a diák jogosult, aki
parajelenségek
terén valamilyen kutatást végzett és ezt
közérthetõ
formában , gondolataival társítva le is
írja.
Eddig a „szkeptikus fõváros” három
Randi.díjat
tudhat magáénak, 1993-ban Dalos Róbert és
Takács
Gábor a székesfehérvári
gabonakörökkel,
míg 1995-ben Fûrész Gábor A
Szabadmûvelõdés
Háza tetején lévõ kupola túl
fényesre
sikerült felvételével nyerte el ezt a díjat.
Pintér András kezébe 1998 nyarán akadt egy
könyv (UFO Atlasz), ami az intelligens plazmagömbök
jelenségével
foglalkozott, rengeteg térképpel, pontos
észlelési
útmutatóval. András a könyv
írója
szerint végzett megfigyeléseket
Székesfehérvár
szélén, ami „a legjobb megfigyelõ helyek
közül
is az egyik legjobb”. Többször is elment oda, de egyetlen
egy
intelligens plazmagömböt sem látott. Tapasztalatait a
Nem minden UFO, ami fénylik címû
munkájában
részletesen leírta, és elküldte a
Természet
Világa Diákpályázatára.
Pintér
András elõadása végén megjegyezte:
Hihetetlenül
nagy butaság, ha valaki minden bizonyíték
nélkül
elfogadja az UFO jelenségeket. Én nem kételkedek
e
jelenségek létezésében, csupán azt
akartam
megmutatni, hogy nem intelligens plazmagömbök látunk.
Meggyõzõdés nélkül ne álljunk
se
melléjük, se velük szembe.
Sajnos Mizser Attila, a Magyar Csilagászati Egyesület
(MCSE)
fõtitkára nem tudott jelen lenni a konferencián,
így
a már fent említett Fûrész Gábor
mutatta
be az MCSE 22 diából álló oktatási
diasorozatát.Ezek
után Sárneczky Krisztián és Tepliczky
István,
az MCSE titkárai bejelentették: az egyesület
jövõ
heti közgyûlésén javasolni fogják,
hogy
a Kulin György által felfedezett, 1940 AV jellel
nyilvántartott
kisbolygót Marik Miklósról nevezze el a
Nemzetközi
Csillagászati Unió.
Az ebédszünetet követõen - ami alatt az
MCSE
asztrofotó-kiállítását lehetett
megtekinteni
- Dr. Szathmáry Károly a csillagászat
tanításáról
Szegeden számolt be, külön kiemelve a
Napvadász
nevû versenyt, amely lassan a vége felé
közelít.
(A versenyre a késõbbiek visszatérünk - a
szerk.) Simon Tamás, az Alternatív
Közgazdasági
Gimnázium tanára, ismertette az általa vezetett
Supernova
elnevezésû csillagászati szakkört, amely
önálló,
sokrétegû honlappal rendelkezik, a legfrissebb
információkkal.
(A Supernova bemutatkozó írása hamarosan az
Internetto
olvassói elékerül.) Fûrész
Gábor
a CCD kamerák használatát, míg Dán
András
a távcsövek „világát” ismertette.
Bacsárdi
László
|