CyberPress.Sopron

"Ezredvégi helymeghatározás: az elmélet és gyakorlat egysége"

Az ezredvég utolsó hazai szakmai szemléjére, – amely az űrtechnika és különösen a GPS jelenét és jövőjét kívánja bemutatni a helymeghatározásban –, szeretettel hívjuk és várjuk a kollégákat.

Október 14-én éjszakai szállásra a bodajki Továbbképző Központban van lehetőség, ahova busszal szállítjuk vendégeinket. Szállásdíj reggelivel: kétágyas, fürdőszobás elhelyezéssel 2000 Ft/fő; turista-osztályon 1200 Ft/fő.

A jelentkezési lapot elküldőknek június első hetében további tájékoztatást küldünk.

A lassan leköszönő XX. század végén már kellő határozottsággal állíthatjuk, hogy századunk műszaki-technikai fejlődése méltán reprezentálható az űrtechnikával. Az első mesterséges hold felbocsátása (1957), az ember űrrepülése (1961) és az ember holralépése (1969) még elsősorban történeti-politikai-tudományos szenzáció volt, aminek közvetlen hatását a “kisemberre” nemigen lehetett belátni. Ma az űrtechnika áldásait, hatását széles tömegek tapasztalhatják meg mindennapi életükben: a műholdas televíziózás, az Internet, a hírközlés, a közlekedés és navigáció fejlődése alapvetően változtatja meg a termelési és emberi viszonyokat. Hasonló tendencia figyelhető meg az egyik legősibb szakma, a geodézia és térképészet átalakulásában is aminek egyik lendítőereje az űrtechnika. A mesterséges holdak geodéziai alkalmazását célzó kutatások már a hatvanas években beindultak, de ennek akkor csak néhány elméleti szakember előtt volt jelentősége. Ma a mindennapi helymeghatározási gyakorlat része az űrtechnika: enélkül már nem tudjuk elképzelni a nemzeti vagy regionális geodéziai hálózatok létrehozását és sűrítését, a nagytömegű térinformatikai célú adatgyűjtést és a járműnavigációs alkalmazások mind szélesebb és a társadalom számára egyre hasznosabb körét. Az űrtechnika századunk egyik csúcstechnológiája is, a gyors fejlődés megkívánja, hogy ebbéli ismereteit minden szakember rendszeresen megújítsa. Ilyen célt is szolgál ma a kozmikus geodéziai szemináriumok immár több évtizedes gyakorlata.

A szemináriumokat 1974 óta rendezik meg különböző hazai helyszíneken. Az első időkben az MTA soproni Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézete volt a házigazda, éves rendszerességgel. 1981-től Budapest volt a helyszín, de három évenként került sor a rendezvényre. 1993-ban volt a jubileumi 10. konferenciára Sopronban, majd legutóbb 1997 novemberében, a Magyar Honvédség térképész szolgálata volt a 11. szeminárium rendezője Budapesten. Az 1999 őszén aktuális 12. Kozmikus Geodéziai Szeminárium megrendezését a székesfehérvári főiskolai kar vállalta.

Éppen 10 esztendeje, 1989-ben került sor Magyarországon holland kölcsönvevőkkel az első bemutató jellegű GPS mérésekre és a hazai gyakorlatban is igazolódott az új technika alkalmazhatósága a nagypontosságú helymeghatározásban. Az új módszer polgárjogot nyert a szakmában, sőt a fejlett országokkal egyidőben elkészült az országos GPS hálózat, beindultak különböző geodinamikai mozgásvizsgálati programok. Elkezdődött a DGPS korrekciók szolgáltatása, ami a real-time navigációs alkalmazások dinamikus bővülését fogja kiváltani. Természetesen a szélesebb értelemben vett szatellita-geodéziában is új eredmények születtek (Űr VLBI állomások pályára juttatása, új referencia-rendszerek stb.). Az eredmények indokolják az összegzést és kitekintést.

A rendezvény elindítója és fő szervezője az MTA X. Föld- és Bányászati Tudományok Osztálya Geodéziai Tudományos Bizottsága mellett működő Kozmikus Geodéziai Albizottság volt. Ez a bizottság 1968-ban jött létre és azóta aktív, kezdeményező szerepe van a hazai szakmai közéletben. Az albizottság kiterjedt tevékenységéről, rendezvényeiről részletesen olvashatunk a 20. majd 25. évfordulón írt megemlékező cikkekben Dr. Ádám József tollából (Geodézia és Kartográfia, 1988/3; 1993/4).

A két “érintett” szakmai társadalmi szervezet, a Magyar Asztronautikai Társaság és a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság, kezdettől fogva segítette a lebonyolítást. A helyiek (Földmérési és Földrendezői Főiskolai Kar, MTA VEAB, GEO Alapítvány) mint házigazdák csatlakoznak a rendezőkhöz.

A főiskola tanácsterme Székesfehérváron megfelelő hely a rendezvénynek, már több nemzetközi konferenciát bonyolítottunk itt le. Ha a jelentkezők száma nagyobb helyiséget indokolna, erre a Technika Háza alkalmas. Az ebédet a főiskola ebédlőjében (a napi forgalom után), az esti fogadást a bodajki továbbképző központban tervezzük. Az eddigi tapasztalatok szerint az egynapos programok a témákra tekintettel túlzsúfoltságot eredményeztek, így a kétnapos rendezvény látszik alkalmasabbnak, ahol az esti órákban személyes találkozásra, baráti beszélgetésre is van lehetőség. Szeretnénk beiktatni egy rövid városnézést a milleniumra készülő fehérvári belvárosban. A tervezett időpontot (1999. október 14-15., csütörtök-péntek), egyeztettük, az első napi későbbi kezdés lehetővé teszi a távolabb lakó kollégák időbeni érkezését.

A szemináriumok hagyománya kialakította a résztvevők körét, erre van igény a szakma részéről. Számítunk a kutatóhelyek (FÖMI KGO, MTA GGKI), a honvédség (MH TÉHI), a felsőoktatás (BME, ELTE, SE), a földhivatalok részvételére. Ugyanakkor szeretnénk, ha az eddiginél nagyobb számban jönnének résztvevők a gyakorlati szakemberek köréből (földmérési és térinformatikai vállalkozók, önkormányzatok, navigációs szolgáltatást igénylő szervek).

Az érdeklődő egyetemi-főiskolai hallgatókat, doktoranduszokat anyagilag is támogatnánk minőségi publikációs igényüknek külön szekció keretében helyt adnánk.

A műszer- és szoftverforgalmazóknak lehetőséget biztosítanánk a bemutatkozásra.

A bevezető előadásokra a szakma jeles képviselőit kérjük fel, de szeretnénk támogatást kapni külföldi előadók meghívására.

A témák megadásánál arra törekedtünk, hogy mind az elméleti szakember mind a gyakorlati érdeklődésű kolléga megtalálja számítását, építsen erre a kölcsönhatásra. Az aktualitásokról sem zárkózunk el és a jelentkezések is nagyban befolyásolják a kialakítandó programot.