 |
Magyar Csillagászati
Egyesület
1118 Budapest, Bartók B. út
11-13.
E-mail: mcse@mcse.hu |
Egy független magyar felfedezésű szupernóva (SN
1999by)
1999. április 30-án (pénteken) este 22 óra körül Berkó Ernő, a Magyar
Csillagászati
Egyesület megfigyelő amatőr csillagásza 10 cm-es átmérőjű távcsövére
szerelt
CCD kamerájával a Nagy Medve (Ursa Major) csillagképben található
NGC
2841 jelű galaxisról készített felvételt. A képen egy halvány
csillagszerű
objektumot vett észre a galaxis külső tartományaiban. Ismerve a
galaxis
csillagkörnyezetét, a különböző elektronikus források (csillagászati
atlaszok
és korábbi felvételek) alapján egyértelművé lehetett tenni, hogy egy
extragalaktikus
csillagrobbanás, egy új szupernóva felfedezéséről van szó.
Az eredmény értékéből semmit sem von le, hogy az időközben SN
1999by
jelölés kapott szupernóvát egyidőben a világ más részein is
felfedezték.
Elsőként a kaliforniai Lick Obszervatórium szupernóva-kereső
programjában
résztvevő, a távoli galaxisokat automatikus fényképező távcső
regisztrálta
április 30-án délután. Ron Arbour szupernóvakereső megfigyelő ettől
függetlenül
talált rá ugyanezen éjszaka Angliából. Berkó Ernő felvétele időben ez
utóbbi
felfedezés előtt egy órával készült, s bár nemzetközi bejelentése
kicsit
késve történt meg, a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) elismerte
független
felfedezésnek. A mostani felfedezés előtt magyar amatőr csillagász
1994-ben, még előtte pedig 1885-ben (!) büszkélkedhetett hasonló
sikerrel.
A szupernóva a következő napokban tovább fényesedett, az előrejelzések
szerint közepes (10-20 cm átmérőjű) távcsövekkel szemmel is
megpillantható
lesz.
A szupernóva-robbanás a csillagok fejlődésének egyik utolsó
stádiuma.
A belsejükben bekövetkező robbanás a csillag anyagát szétszórja a
kozmikus
térben, miközben hatalmas mennyiségű energia szabadul fel. Ezért is
lesznek
láthatóvá ilyen mérhetetlen kozmikus távolságokból is. (Az NGC 2841
jelű
galaxis távolsága nagyjából 100 millió fényév -- vagyis a
robbanás
valójában ennyi évvel ezelőtt történt, s a fény ez idő óta utazott
hozzánk.)
Ha egy ilyen szupernóva-robbanás a mi galaxisunkban történik, a
csillag
az éjszakai égen akár a telehold fényességével világítana. (Például a
kínai
krónikákban 1054-ből ismerünk ilyen feljegyzést -- az akkori
robbanás
eredményeként keletkezett a híres Rák-köd.) Központi égitestünket, a
Napot
mindazonáltal ilyen veszély nem fenyegeti, tömege kicsi ahhoz, hogy
szupernóva
váljék belőle -- fejlődése során néhány milliárd év múlva fokozatosan
kihűl.
További információk, képek, háttéranyag az SN 1999by
szupernóvával
és független magyar felfedezésével kapcsolatban a Magyar Csillagászati
Egyesület (MCSE) honlapjain:
http://www.mcse.hu
Összeállította: Tepliczky István, egyesületi titkár
-Budapest,
1999. május 9.