Rovat: Űrvadász
1999. augusztus 04., szerda 00:00
|
Napfogyatkozáskor az égen: A Vénusz
A Vénusz Az augusztusi teljes napfogyatkozáskor a Nap környezetében két bolygót láthatunk majd, a Vénuszt és a Merkúrt. Szeretnénk néhány szót szólni/írni a Vénuszról, melyet a néphagyomány Esthajnalcsillagnak nevez. Méretét, tömegét, átlagos sûrûségét tekintve a Vénusz hasonlít leginkább a Földhöz, azonban a Föld-típusú bolygók közül éppen ez a bolygó a legkevésbé ismert. A Vénusz légköre nagyon sûrû, és 97 százalékban szén-dioxidot tartalmaz. A bolygó felszíne sziklás, vizet nem tartalmaz, és nagyon meleg: nappal és éjszaka egyaránt meghaladja a 450 Celsius fokot. A Földrõl vagy az ûrszondákról csak a legfelsõ felhõréteg figyelhetõ meg. Még a felhõzet teteje sem észlelhetõ jól vizuálisan, mert fölötte, kb. 90 km-es magasságig, jégkristályokból álló burok van. Emitt tûnik fehér korongnak a Vénusz távcsövön át. A mérések kimutatták, hogy a Vénusz felszínén akár három kilométerre is el lehet laacute;tni, és a környezet megvilágítása olyan, mint a Földön egy teljesen felhõs napon. A Vénusz áthatolhatatlan légköre nem akadály a radar számára, amely segítségével a bolygó felszínét távolról is fel lehet tárni, alakzatai feltérképezhetõk, hegyeinek magassága, völgyeinek mélysége megmérhetõ. A Vénusz felszínének egyes részei a Földrõl is vizsgálhatók, de az elsõ jól használható térképet csak az 1980-as évek elején, a Pioneer-Venus-1 ûrszonda radarmérései alapján sikerült megalkotni. |