CyberPress.Sopron

Cimzés az Interneten

A felhasználók többsége, de még az Internettel foglalkozó irodalom jelentős része is az IP-címeket a gazdagépekkel hozza kapcsolatba. Azonban az Interneten lévő számítógép nem rendelkezik valójában IP-címmel; az IP-cím a gépben lévő Ethernet interfészkártyához kapcsolódik.

Egy IP-cím 32 bites szám. Egy IP-címet többféle módon is megjeleníthetünk, de az emberek többsége a pontokkal elválasztott tízes számrendszerbeli megjelenítést ismeri. A pontokkal elválasztott tízes számrendszerbeli megjelenés minden IP-címet kényelmesen,tízes számrendszerbeli számok sorozataként jelenít meg. Például a következő számok ugyanazt az IP-címet jelölik:


binárisan:	10000110 00011000 00001000 01000010
decimális:	2,249,721,922 ( -2,045,245,374)
hexadecimális:	0x86180842
pontokkal:	134.24.8.66


A 32 bites IP egy hálózatszámból és egy gazdaszámból áll. Mint tudjuk az Internet egymáshoz kapcsolódó hálózatok ezreiből áll. Az egyik hálózat másiktól való megkülönböztetéséhez az Internet Network Information Center(InterNIC) gondoskodik arról, hogy minden egyes hálózat egyedi azonosítóval rendelkezzen. Az eredeti tervezés szerint az IP-címben lévő legnagyobb helyiértékű bájt azonosítja a hálózatot, és az utánna következő három bájt azonosítja a gazdagépet. Például a 134.24.8.55-os IP-címnek az ID száma a 134.

Mint tudjuk az eredeti címalkotó eljárás a legnagyobb helyiértékű bájtot használta a hálózatok azonosítójaként. Ennek eredményeként a felhasználók csak 255 hálózatot köthettek össze. Ennek a címterület-korlátozás feloldására az Internet szakemberek egy egyszerű, de hatékony módszert dolgoztak ki. Az IP-címek most már nem használják a legnagyobb helyiértékű bájtot hálózati számként, hanem az IP címek a legnagyobb helyiértékű bájt magasabb helyiértékű bitjeit használják az úgynevezett címosztály azonosítására. A címosztály meghatározza, hogy a cím hány bájtot használ hálózati azonosítóként.


Osztály	Legnagyobb helyiértékű bitek	A hálózati ID bitjei
A	0----	1
B	10---	2
C	110--	3
D	1110-	(Multicasting céljára használt)
E	11110	(Foglalt jövőbeni alkalmazásokra)

Egy A osztályú cím legfeljebb 1 bájtot használ fel az osztály típusa és a hálózat azonosítójának meghatározására. Ez három bájtot hagy a gazda azonosító számára.


1 bit	7 bit	24 bit
1	Hálózat ID	Gazda ID


Az A osztályú cím az osztály kódolásához a magasabb helyiértékű bitekből csak 1 bitet használ, ezért a legnagyobb helyiértékű bájtnak csak 7 bitje áll rendelkezésre hálózati azonosító számként. Ez azt jelenti, hogy az Internet csak 127 A osztályú címmel rendelkező hálózatot tud összekötni(7 biten 128 különböző érték jeleníthető meg, de a csupa nulla lefoglalt cím).

A B osztályú címek maximum két bájtot használnak az osztály típusa és hálózati ID meghatározására. Ez két bájtot hagy a gazda ID meghatározására:


2 bit	14 bit	16 bit
10	Hálózat ID	Gazda ID


Ekkor 14 bit áll rendelkezésre a hálózati ID meghatározására. Ennek eredményeképpen az Internet 16384 B osztályú címzésű hálózatot köthet össze.

A C osztályú címek maximum három bájtot használnak az osztálytípus és a hálózati ID meghatározására. Így egy bájt marad a gazda ID számára.


3 bit	21 bit	8 bit
110	Hálózat ID	Gazda ID


Ekkor 21 bit áll rendelkezésre a hálózati azonosító meghatározására. Így az Internet 2097152 C osztályú címzést használó egyedi hálózatot köthet össze.

Az InterNIC a D osztályt mulcicast címekhez használja. Egy multicast cím egy Internet gazda számítógép csoportot képvisel. Azaz a multicasting egy vagy több gazda számítógéphez juttatja el az üzenetet. Az E osztály a jövőbeni felhasználásra van lefoglalva.