Üzenetre márpedig szükség van!
Az evangélium üzenete 2000.10.08.
Üzenetre márpedig szükség van!
Az evangélium üzenete
2000.10.08.
Illusztráció: D.Hoffer Erzsébet
Lk 1.26-28 A hatodik hónapban az Isten elküldte Gábor
angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki egy Dávid
házából való férfinak, Józsefnek volt a jegyese, és Máriának hívták.
Az angyal belépett hozzá és megszólította: „Üdvözlégy, kegyelemmel
teljes! Veled van az Úr! Áldottabb vagy minden asszonynál.”
Az évközi 27.
vasárnap időpontja egybeesik Szűz Mária ünnepével, akit a mai napon
mint Magyarország Nagyasszonyát, fő patrónáját ünneplünk. Az ünnep
apropója az, hogy Szt. István vagy Szent László felajánlotta az
országot. Az ünnep tartalma viszont azt jelenti, hogy az Úr angyala
meglátogatott egy ismeretlen és emberi szemszögből jelentéktelen
názáreti szűzet.
Nagyot téved az, aki úgy gondolja, hogy könnyebb volt királyaink
részéről Máriának, a nem látott, de az Írásban már szereplő
Istenanyának átnyújtani a koronát, mint hinni nekünk, amit mond az
Írás. Így a dolog nem is képzelhető el, hiszen hogyan lehetne Isten
közelében bárki emberi méltóság, amikor már a Földön is
megvetetteket,
szegényeket, gyermekeket választott magának, hogy bármit is műveljen
általuk. Közelében pedig nyilván ez a tulajdonság, mely révén
kiérdemesültté válik valaki erre vagy arra, csak fokozódott: bizonyos
értelemben még szegényebbé, még megvetettebbé, még gyermekibbé
változott: olyanná, amilyenné Isten álmodta őt.
Vagy Mária büszke lett volna szeplőtelen fogantatására? Nem
hiszem. Vagy kis Szent Teréz, vagy Teréz anya, vagy az a névtelen,
aki
egy sorház egyik nedves szoba-konyhájában tengette az életét ezelőtt
pár tíz évvel közöttünk, Sopronban? Melyikük volt méltó a koronára?
Istennél mindenki, aki ilyen, az embereknél pedig senki, noha a
legnagyobb érthetlenségben is, mégis hozzájuk csődültek a tömegek.
Nem gondolnám, hogy a krisztusi rendet, sort bármely Isteni
Személy felforgatná!
Szegény ország gazdagjainak ajánlom figyelmébe, hogy nincs ma
bank, szelvény, tulajdon, mely úgy őrizné meg az ember díszét és
értékét, mint a felajánlott, az "égi széf"-ben őrzött. Ezt el lehet
fogadni, lehet tagadni, de jobbat még senki nem talált. Még akkor
sem,
ha néha nagyon jól jönne egy-egy ilyen "hívatlan látogató"
mindannyiunknak, és elmondaná nekünk is, hozzánk idomítva mindazt,
amit
2000 éve Názáretben: "Üdvözlégy, aki csak a töredékét használod a rád
áradó kegyelemnek minden áldott között: bűnös vagy, mégis van benned
valami, ami tetszik Istennek. Azt folytasd tovább!"
- DI -
|