|
Sokan - kevesen
Az evangélium világa 1999.10.10.
Sokan - kevesen
Az evangélium világa
1999.10.10.
Mt 22.1- 14
Jézus ismét példabeszédben szólt hozzájuk: „A mennyek országa hasonlít
a királyhoz, aki menyegzőt rendezett a fiának. Elküldte szolgáit, hogy
szóljanak a meghívottaknak, jöjjenek a menyegzőre! Azok nem akartak
jönni. Erre más szolgákat küldött: Mondjátok meg a meghívottaknak,
hogy a lakomát előkészítettem, ökreimet és hizlalt állataimat
leölettem, minden készen van, gyertek a menyegzőre! Azok nem törődtek
vele, az egyik a földjére ment, a másik meg az üzlete után nézett. A
többiek a szolgáknak estek, összeverték, sőt meg is ölték őket. A
király ennek hallatára haragra lobbant. Elküldte csapatait, a
gyilkosokat felkoncoltatta, városaikat pedig fölégette. Aztán így
szólt szolgáihoz: A menyegző ugyan kész, de a meghívottak nem voltak
rá méltók. Menjetek ezért ki az útkereszteződésekre, s akit csak
találtok, hívjátok meg a menyegzőre! A szolgák ki is mentek az utakra
és összeszedtek mindenkit, akit csak találtak, jókat, gonoszokat
egyaránt. A menyegzős terem megtelt vendégekkel. Amikor a király
bejött, hogy lássa a vendégeket, észrevett egy embert, aki nem volt
menyegzőre öltözve. Megszólította: Barátom, hogy kerültél ide, amikor
nem vagy menyegzőre öltözve? Az elnémult, a király pedig
megparancsolta a szolgáknak: Kötözzétek meg kezét-lábát, s dobjátok ki
a külső sötétségre. Ott sírás és fogcsikorgatás lesz. Sokan vannak a
meghívottak, de kevesen a választottak.”
Minden ünnepség megszervezése nagy cécóval, utánajárással jár, még
ha egy egyszerű lagzilajcsis dáridóról is van szó! Csorog az izzadság,
kétségbeesetten párolognak a dezodorok, új és új sminkek kerülnek fel,
hogy feledtessék a maszk múlékonyságát, valami állandóságot
kölcsönözzenek a murinak.
Igen, tudom, hogy itt más a mennyegző, de minden ellenkező
híreszteléssel szemben szükséges annak megbecsülése.
Mennyit "veszít" az evangélium az aktualitásából, amikor eltelik,
mondjuk, 2000 év? Veszít-e az örök a tartalmából, ha egy ideiglenesen
létező azt megkérdőjelezi?
Mindig elgondolkodom azon: ha a kitüntetett egy állami ünnepségen
tehénpásztor nadrágban megy ki a pulpitushoz, akkor valamit
elfelejtett. Az is, aki meghívta, az is, aki elfogadta.
Ezért nem olyan egyszerű ennek a példabeszédnek a befejezése sem,
mint amilyen lehetne. Mondjuk: "akiket másodszor meghívtak, azok mind
bekerültek és addig ettek, amíg tudtak..." Nem, a feltételrendszer
nem változik, kell a gúnya, amit nevezhetünk tiszta léleknek,
keresztény életnek, Krisztus rajtunk kialakult képmásának, de ami
nélkül külső sötétségre kerül a magát biztos nyerőnek tartó meghívott
is.
A példabeszéd korfüggő fordulatait transzformálva is megmarad a
lényeg. Isten invitáltjai nem fogadták el a Krisztus által küldött
meghívást. Isten mindenkit, nemcsak a választott népet várja a
Mennyek Országába. De ne feledjük: mindenki mással, velünk szemben is
ugyanaz a feltételrendszer él, az érvényes, ami a szövetség népénél
volt érvényben. (Nem külsőségekben, hanem lényegében és
"beteljesítésben".)
Magam azt ajánlanám, hogy ne rágódjunk túl sokat a sok és kevés
értelmén, mert számunkra, mint egyénekre lebontva a statisztika csak
nulla- vagy száz százalék lehet. Ha bárki ezzel szemben a másokkal
való törődést hozná fel, attól meg kell kérdeznem, hogyan képzeli el
az egyéni száz százalékot anélkül? A sokban ugyanis Isten jósága, a
kevésben pedig azzal együtt a mi oktondiságunk az, ami
megnyilatkozik...
grafika: DHE
- DI -
|