CyberPress.Sopron

Jézust vizsgáztatják, és Ő felel minden megbántottság nélkül. Alighogy az egyik csoport végez, kezdi a másik.
Érdekes már a kérdés feltevésének módja is. Nem általában kérdezi a legfőbb parancsot, hanem a törvényben. Ezért hívják törvénytudónak és nem a törvény teljesítőjének. Talán ez a legtanulságosabb a mai evangéliumi részből. Sokan közülünk, - magunk is -, két életet élünk. Egyet a hit, a vallásosság köntösében, a másikat az élet világi valóságában, amiknek, ugye, legtöbbször egymáshoz semmi, de semmi közük nincs. Néha fejbe kólint a jézusi szentencia: "Amit eggyel is, a legkisebbek közül,...azt velem...", de maradandóbb, láthatóbb következmények nélkül.
Jézus válaszában összekapcsolja "a két hasonlót" az Isten- és az emberszeretet parancsát. Az evangéliumok és az apostoli levelek alapján tudjuk, hogy a kettő elválaszthatatlanul összefügg, ugyanannak a magatartásnak a két oldala, bármelyik deformálódása a másikat is torzítja, az egyik meg nem léte hiteltelenné teszi akár a másiknak szóbeli megvallását is.
Amikor az "egyik", világi életünket éljük, akkor a "törvény" szóról az a nagyon ingatag, kifacsarható átláthatatlan írástömeg és a ma egyre inkább a törvénytudóként közszereplő értelmezők elit hada jut az eszünkbe, akik egy bíróságon ugyanazt és az ellenkezőjét is el tudják hitetni.
Egy pillanatig sem szeretnék bárkit is azzal áltatni, hogy a világi törvények, akár azok alkotói, akár számonkérői ezen magatartás mintapéldái lennének. Talán még a szándékuk is nagy ívben kerüli az alapvetést, ami ebben a részletben elhangzik.
Akkor mi az irányadó, a mérföldkő, az útmutató? Mindennapjainkban a HELYESEN NEVELT ÉS GONDOZOTT lelkiismeret.
S ha minden kötél szakad, ha már az sem megbízható? Akkor marad a törvény végtelen alkotója, aki maga az igazság, aki hitünk szerint itt, ebben a részben expressis verbis nyilatkozik. Ha nem lenne, akkor "kifizetődőbb" volna a törvény ellenére élni, rombolva a lelkiismeretet, minden akadályon és emberen átgázolva. Sehol nem annyira kézzelfogható valóság az élő hit, mely a törvény hitelét az egyes embereken át árasztja ki a világba, már itt megvalósítva az Országot, ahol csak ez a két törvény létezik és mindazok, akik ezt nemcsak elméletben, de a gyakorlatban is, "két - párhuzamos - életüket" eggyé olvasztva, elfogadják.