|
Praktikum - másképp Az evangélium világa
.Aki apját vagy anyját jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám, aki fiát vagy lányát jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám. Aki nem veszi vállára a keresztjét, s nem követ, nem méltó hozzám.Aki meg akarja találni életét, elveszíti, aki azonban elveszíti értem életét, az megtalálja. Aki titeket befogad, engem fogad be, aki pedig engem fogad be, azt fogadja be, aki engem küldött.Aki prófétát fogad be azért, mert próféta, az a próféta jutalmát kapja. Aki igaz embert fogad be azért, mert igaz, az igaz ember jutalmában részesül.S ha csak egy pohár friss vizet ad is valaki egynek, akár a legkisebbnek is azért, mert az én tanítványom, bizony mondom nektek, nem marad el jutalma.” (Mt 10.37-42)  Méltó - nem méltó.
Pedig a praktikum (értsd: az, amiből hasznod lesz) csak ebből az egy mondatból áll. A világban mindent másként is lehet értelmezni, mint ami valójában: gondolkodásunk középpontjában az áll, amit a legjobban szeretünk, ez határozza meg irányultságunkat és további gondolatainkat, értelmezéseinket. Sok, látszólag teljes értékű világkép felépíthető, ha megvan az axioma, a "kályha", a kiindulási alap. Akik számára a relatív igazságé az abszolut elsőség (milyen paradox önmagában!), talán nem is mindig nyilvánvaló a tévedés. Pedig az abszolúttal való gondolati egyezőség nemcsak azért szükséges, mert a végső jó lehetőségét magába foglalja, hanem azért is, mert Ő már jóval korábban azonosult velünk. Ha ennek sokak számára csak elméleti jelentősége is van, ennek ellenére van gyakorlati következménye is. Ha ugyanis igaz a történeti, elméleti rész, akkor valóban megjelenik nálunk a legkisebbekben és a mi dolgunk, hogy az azonosulásban Vele egyenértéküként kezeljük a rászorultakat. Szeretetből, de "nem ingyen" - jutalomért, amit Isten az Őt és Őt bennük, a legkisebbekben szeretőknek készített. - DI - |